Túl a hobbin – Linux a cégeknél

Nem csupán a megszállott programozók hobbija többé a nyílt forráskódú operációs rendszer: a pingvinemblémás Linux egyre több helyen szolgál üzleti megoldások alapjául is. A világ számos vezető pénzügyi tanácsadó cége Linuxot futtató szervereken végzi tranzakcióit, a Disney, a Pixar és a Dreamworks pedig animációk és speciális hatások megalkotását végzi nyílt forráskódú operációs rendszert használó számítógépeken. A nagy számítástechnikai vállalatok is kiemelt fontosságot tulajdonítanak a platformnak: sok cég üzleti Linuxon is elérhetővé teszi megoldásait, más társaságok pedig még ennél is tovább mennek a támogatásában.

“Az IBM már stratégiai partnerének tekinti a Linuxot” – tudtuk meg Köntös Zoltántól, az IBM Magyarországi Kft. menedzserétől. Ahhoz azonban, hogy a nyílt forráskódú szisztéma felhasználható legyen az üzleti világban, szükség volt a megfelelő terméktámogatásra és tudásbázis létrehozására. Az IBM mára üzletileg is érdekelt a Linuxban: tulajdonrésze van ugyanis a Novellben, amely tavaly vásárolta meg a Suse Linuxot. Az IBM fejlesztésekkel is támogatja a platformot, jelentősebb szoftverei (DB/2, Websphere) megjelennek Linuxon is.

Köntös Zoltán egyelőre azonban nem annyira a cégeknél dolgozó egyéni felhasználóknál, sokkal inkább szerveroldalon lát lehetőséget a Linux számára a vállalati szférában. A szerverek átállítása ugyanis gyorsan és a felhasználók számára szinte észrevétlenül végrehajtható, míg az asztali alkalmazások során a megszokás, illetve a fokozatos lecserélés költségei visszatarthatják a cégeket.

“Az Oracle már 2002-ben meghirdette az Unbreakable (Feltörhetetlen) Linux kampányát, amivel egyértelművé tette, hogy ezen a platformon is ugyanazt a megbízhatóságot, teljesítményt, skálázhatóságot nyújtja, mint az egyéb jól bevált rendszereken” – válaszolta kérdésünkre Sárecz Lajos, az Oracle Magyarország adatbázis-értékesítési tanácsadója. Ehhez azonban az kellett, hogy a Linux felnőjön azokhoz a feladatokhoz, amelyek vállalati alkalmazásra is megfelelővé teszik. Mára gyakorlatilag a teljes jelenlegi termékskála elérhető Linuxon. Az adatbázis-kezelő esetében azonban már a 8.0.5-ös verzió is megjelent Linuxon, méghozzá 1998-ban – ezen a téren ez volt az első ilyen jellegű alkalmazás az üzleti rendszerek gyártói közül.

Hamar reagált az új kihívásokra az SAP is. Az első, ügyfelek által is elérhető Linuxon futtatható SAP termék az R/3 (ERP) rendszer 4.0B-s verziója volt 1999 decemberében. Jelen pillanatban a Business Suite minden komponense, valamint az ezek alapját képző SAP NetWeaver összes alkotóeleme is használható Linux rendszereken. Az SAP rendszerek kliens-szerver alapú felépítésében elhelyezkedő adatbázisszerver, alkalmazásszerver, valamint frontend szint is támogatott a nyílt forráskódú operációs rendszeren.

Nagy verseny

A vállalati felhasználás lehetőségeinél Sárecz Lajos is elsősorban a szerveroldali alkalmazásokat emelte ki. Az Oracle saját fejlesztői csapatot is létrehozott, amely több újítást is hozzátesz a Linux alapját képező kernelhez. Ezek egyrészt hasznára válnak a legújabb Oracle verzióknak, másrészt általános érvényűek, így egyéb szoftverek hatékonyságát is növelhetik.

A Linux előretörése nem jelenti ugyanakkor a Microsoft háttérbe szorulását. “Bár sokan a Linuxot és a Microsoftot egymást kizáró alternatívának tartják, a Hewlett-Packard a megoldások sokszínűségének előnyét a verseny inspiráló hatásában látja” – árnyalja az operációs rendszer megválasztásának kérdését Mezriczky László, a HP Magyarország marketingkommunikációs igazgatója. Míg a Microsoft világszerte és Magyarországon is domináns partnere a HP-nak, a cég igyekszik a piaci igényeket kiszolgálni, így a Linux alapú infrastrukturális megoldások is szerepelnek a vállalat palettáján.

Nemcsak az üzleti életben figyelhető meg a Linux előretörése, például München város önkormányzata a múlt év során 14 ezer gépet állított át a nyílt operációs rendszerre. “Magyarországon a kormányzati szférában több olyan alkalmazás-szerver működik, amely Linuxra épül” – tudtuk meg Révész Gábortól, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) szakértőjétől. Ezekről azonban a tárca nem rendelkezik kimutatással, mivel az államigazgatási szervek és intézmények informatikai szempontból önállóak, azaz minden ilyen kérdésben a helyi informatikai vezetés dönt. Linuxra alapozott és az államigazgatás céljait, valamint feladatait támogató átfogó szoftverrendszer szélesebb körben eddig még nem terjedt el, így munkaállomásokon – egy-két helyi önkormányzati kezdeményezéstől eltekintve – még nincs példa nyílt forráskódú szoftverek használatára.

Elmaradásban

A jövőről Révész Gábor elmondta: az államigazgatási folyamatokat modellező, és az államigazgatásban folyó munkát támogató szoftverek létrehozása érdekében első lépésként egy fejlesztési pályázat megjelentetését tartják a legfontosabb feladatnak. Mindemellett az IHM igyekszik felszámolni a nyílt forráskódú alkalmazások elterjedésének egyik fő gátjának bizonyuló képzésbeli és szakmai támogatásbeli elmaradást.