Nagyvilág

Román amnesztia: fehérgallérosokra szabták, gyilkosok és rablók ezreit engedték szabadon

A román igazságügyi minisztérium hosszú huzavona után a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a zajos politikai és szakmai vitát kiváltó amnesztiatörvény nyomán hányan szabadultak a börtönökből büntetésük letöltése előtt, és milyen ítélettel kerültek rács mögé. Kiderül, hogy 2017. október 19. és 2019. március 15. között 16 217 elítélt került szabadlábra, közöttük

  • 2088 gyilkosságért,
  • 5928 rablásért, lopásért,
  • 762 erőszakért,
  • 243 emberkereskedelemért elítélt személy.

Majdnem ezren már vissza is kerültek a börtönökbe, újabb bűntettek miatt. A büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezete már a törvény hatályba lépésekor borítékolta, hogy a szabadlábra helyezettek háromnegyede hamar visszatér majd kényszerlakhelyére.

Az ellenzéki politikusoknak nem volt kétségük afelől 2017-ben, hogy a szociáldemokrata többségű kormány által átpréselt amnesztiatörvény (hivatalosan: büntetés-végrehajtási jogorvoslat) fő célja, hogy a kormánypárt kiszabadítsa fehérgallérosait, a pártérdekek kiszolgálóinak egy részét a börtönökből. Olyanokat, akiket kenőpénz adása, elfogadása, okmányhamisítás, hatalommal való visszaélés miatt, szervezett bűnözésért ítéltek el jogerősen. Más kérdés, hogy a „csomagolást” túlméretezték,

és gyilkosok, rablók ezrei mellett hónapok alatt rázúdítottak a társadalomra drogcsempészeket és -dílereket, kiskorúakat megrontókat és gyermekpornográfiáért elítéltek tucatjait.

Egy év alatt 11 könyvet írt a grafomán milliomos, hogy kiszabaduljon

Aki kimarad a 2017-es amnesztiatörvényből, annak még mindig ott a könyvírás a négy szűk fal között. A törvény szerint ugyanis minden megírt könyv, tudományos értékű tanulmány 30 nappal csökkenti a rács mögött töltendő napok számát. A tapasztalatok szerint azonban ritkán ragad tollat a gyilkosok, rablók keménymagja, inkább a politikusok, multimilliomosok élnek ezzel a kiskapuval.

Ők azonban a jelek szerint túltolták az alkotói buzgalmat, mert 2016-tól rájuk szállt a korábban Laura Codruţa Kövesi EU-főügyészjelölt fémjelezte Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A biztosítékot Dan Voiculescu parlamenti szenátor, üzletember, médiaguru ügye vágta ki, akit 2014-ben egy privatizációs visszaélés miatt tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az akkor 71 éves Voiculescu a dutyiban udvart sepert, szerényen viselkedett és egy év leforgása alatt tizenegy könyvet írt meg, ami 330 nap jóváírást jelentett a büntetéséből.

Laura Codruta Kovesi. Fotó: Andrei Pungovschi / AFP

Végül a grafomán eurószázmilliomost egészségi okok miatt (is) 2017-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Tizenegy tudományos munkájából nyolcnak a neves Bukaresti Közgazdasági Akadémia egyik tanára volt a koordinátora, ami felvetette a gyanút, hogy jelentős összegekért egyetemi tanárok adják nevüket a börtönben született könyvekhez. A helyzet odáig fajult, hogy neves akadémikusok mentorálták a börtönben kiizzadt tudományos remekműveket, sőt, többet becsempésztek nemzetközi tanácskozásokra is.A börtönkönyvírás csúcséve a DNA vizsgálata szerint 2015-ben volt, amikor a fogvatartottak közel 400 könyvet produkáltak a kinti rokonság, baráti kör, egyetemi tanárok, kiadók összefogásával.

Melania Cincea újságíró alaposan elmerült az ügyben és 2018-ban könyvet írt A bűnözők-akadémikusok paktum címmel, s ebben részletezi, miként ellenőrzött véletlenszerűen fogvatartottak által írt „tanulmányokat”, amelyekből sugárzik a csalás és bűnszervezeti összefogás. Szerinte a külvilág-belvilág közötti könyvkiadási kommunikáció zavartalansága elképzelhetetlen a börtön alkalmazottainak segítsége nélkül. S hogy a „testvériség” milyen szintet ért el, jelzi, hogy például 2015-ben hét kötet koordinátorai a belügyminisztérium akadémiáján előadó tanárok, de számos kiadványhoz a Román Tudományos Akadémia tagjai adták nevüket. Ugyanakkor Cincea felhívja a figyelmet, hogy a börtönkönyvek zöméhez a szerzők, koordinátorok nem kérték meg a kötelező ISBN-számot sem a Román Nemzeti Könyvtártól, a kereskedelemben elérhetetlenek, de még a börtönhatóságnál sem őriznek mintapéldányokat. Miközben fogvatartottnak gyakorlatilag nulla a hozzáférése a tudományos kutatáshoz szükséges forrásokhoz, netalán kutatási laboratóriumhoz.

Voiculescu mellett egyébként termékeny írónak számított a börtönben Adrian Năstase egykori kormányfő (2000-2004), Marin Măciucă katonai tábornok, Miron Mitrea szakszervezeti vezér és Gheorghe Becali, a FCSB (ex-Steaua) focicsapatának tulajdonosa.

Dan Voiculescu. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Luxusból a zsúfolt börtönökbe menekülnek

A romániai büntetés-végrehajtási intézményekben a férőhelyek száma 18 551, a fogvatartottaké 22-23 ezer között mozog, vagyis körülbelül négyezerrel kellene bővíteni a kapacitást, amire Románia kötelezettséget is vállalt az európai hatóságok előtt. Jellemző paradoxon, hogy miközben az Európai Tanács illetékes bizottsága március közepén kemény kritikával illette az országban uralkodó börtönviszonyokat,

rohamosan növekszik azok száma, akik luxuskörülményekből a túlzsúfoltságba vágynak.

A magyarázat rém egyszerű: a törvény alapján amennyiben a fogvatartottnak nem biztosítható a négy négyzetméter, számíthat büntetése csökkentésére (30 nap letöltése 36 napot jelent), netalán kárpótlásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján. 2017-ben Románia összesen 2,3 millió eurót fizetett  fogvatartottaknak a nem megfelelő börtönviszonyok miatt, 700 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.

De per, kártérítés helyett sokan az átköltöztetést, a nyomort és a fegyőrök mindennapos megaláztatását választják. Az Aradi Fegyház az egyik legmodernebb az országban, ám – mint Dan Halachin igazgató a közelmúltban a Digi24-nek elmondta – a két-, háromszemélyes, zuhanyzós, vécés cellák kihasználtsága jelenleg 85 százalékos.

Mihai Istratét 2017-ben ítélték el, a 130 százalékban zsúfolt craiovai börtönbe zsuppolták, ahol tizennyolcan osztozkodtak egy cellán. Egy év múlva Aradra költöztették. Istrate most könyörög ügyvédjének, intézze el, hogy „közelebb legyek a családomhoz” címszó alatt szállítsák vissza Craiovára. Hasonló a helyzet a 81 százalékos töltésű, felújított, modern giurgiui büntetésvégrehajtási intézetben is, ahonnan csak az elmúlt három évben 2500-an „menekültek el”. A népszerű zsúfolt börtönök: Marosvásárhely, Focşani, Jilava, Iaşi, Szatmárnémeti, Ploieşti, Tg. Jiu.

Annak ellenére, hogy a büntetésvégrehajtási-jogorvoslat törvénye kimondottan tiltja a költözködést egyik börtönből a másikba, van annyi pénz az elítéltek hozzátartozóinak zsebében, hogy a minden hájjal megkent ügyvédek megtalálják a kiskapukat.

Kiemelt kép: Daniel Mihailescu / AFP

Ajánlott videó

Olvasói sztorik