E-gazdaság: álomrezon

Az infokommunikációs technológia globális kilátásai derűsebbek, mint a közelmúltban voltak bármikor. Egyre több vállalat használja ki az IP alapú szolgáltatások előnyeit, a mobiltelefon-használat a fejlődő és a fejlett országokban egyaránt rohamosan terjed, és a szélessávú technológia is mind népszerűbb. Ám a globális e-kereskedelmi környezet az olcsóbb és megbízhatóbb technológiák megjelenése ellenére is nagy egyenlőtlenségeket mutat – állapította meg az EIU e-gazdasági felkészültséget vizsgáló 2004-es jelentése, amelynek elkészítésében az IBM kutatóintézete, az Institute for Business Value is részt vett.

A tanulmány szerint azok az országok számíthatnak az infokommunikáció terén a leggyorsabb fejlődésre, amelyek képesek összehangolni a különféle kormányzati és szakmai szervezetek fejlesztési programjait és alkalmazni tudják a bevált nemzetközi gyakorlatot.

Új gazdaság és internet

Az Economist Intelligence Unit 2000 óta minden évben nyilvánosságra hozza a világ 60 legnagyobb gazdaságának “e-readiness” rangsorát. Egy ország e-gazdasági felkészültsége az elektronikus üzletviteli (e-business) környezet fejlettségi szintjét mutatja, azt, hogy a helyi piac milyen mértékben tudja kiaknázni az internet adta lehetőségeket. Az idei besorolás két újdonságot tartalmaz: a pontozási szempontoknál a szélessávú technológia elterjedtségét is vizsgálják. Az Európai Unió keleti bővítésére reagálva a listán már korábban is szereplő négy tagjelölt ország (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) mellett Észtországot, Lettországot, Litvániát és Szlovéniát is értékelik.

Az éves besorolásban Skandinávia vezet – Dánia (első hely), Svédország (harmadik hely), Norvégia (negyedik hely), Finnország (ötödik hely). Ezzel a skandináv térség maga mögé utasította az elektronikus gazdaság korábbi éllovasait – köztük az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Kanadát. A második helyet az Egyesült Királyság szerezte meg. A 2001-es besorolás első négy helyezettje sorrendben: az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság és Kanada. Skandinávia annak köszönheti előretörését, hogy országaiban az internet példátlan mértékben átalakította az üzleti tranzakciókat, a lakosság készségesen beépítette mindennapjaiba az internetes technológiát, és a kormányok is aktívan támogatták a fejlesztéseket.

Magyarország a 30. helyen

Ázsia is előretört: az idei rangsorban hetedik helyezett Szingapúr öt helyet ugrott előre a tavalyi eredményhez képest. Szomszédaihoz – a kilencedik helyezett Hongkonghoz és a tizennegyedik helyezett Dél-Koreához – hasonlóan Szingapúr is élen jár a szélessávú technológia bevezetésében, és hatékonyan kamatoztatja a kormányzat és az infokommunikációs ágazat szoros együttműködéséből eredő előnyöket. Magyarország 6,22-es pontszámával a rangsor harmincadik helyét foglalja el, vagyis egy hellyel esett vissza az egy évvel korábbi listához képest. A 2004-es pontszámok többnyire azért kisebbek az egy évvel korábbi eredménynél, mert a tanulmány készítői változtattak módszertanukon, és a szélessávú ellátottságot is felvették a vizsgálati szempontok közé; ez pedig a legtöbb országban még elég alacsony értéket mutat.

A szélessávú technológia a vezetékes vonalbérleti díjak helyett került a vizsgálati szempontok közé. A legtöbb országban – különösen a lista élén elhelyezkedőknél – ez a módosítás csökkentette az összpontszámot, mivel a szélessávú technológia általában lassan terjed. A más szempontból (például IT-beruházások) kimagaslóan eredményes Spanyolország (21.) és Izrael (22.) kivételével a huszonötös élboly valamennyi tagja alacsonyabb pontszámmal zárta a vizsgálatot, mint korábban – ez nagyrészt a módszertani változtatásból adódik.

Rajtvonalon az újoncok

Azoknak az országoknak a példája, amelyekben a kormány összehangolja programjait az ágazati szervezetek, az infokommunikációs szolgáltató- és gyártócégek, az önkormányzatok és más országok fejlesztési tevékenységével, jól szemlélteti, hogy a tapasztalatok megosztása és a közös célok megvalósítása a legolcsóbb és leggyorsabb módszer az e-gazdaság felkészültségének erősítésére. A koordinációban rejlő lehetőségekre talán az Európai Unió a legjobb illusztráció. A versenyképességüket töretlenül őrző ázsiai “kistigriseknél” szintén elfogadott gyakorlat a szomszédos országok folyamatos figyelése és másolása.

Az Európai Unió új tagországaiban – Észtország (26.), Csehország (27.), Magyarország (30.), Szlovénia (31.), Lettország (34.), Lengyelország (36.), Litvánia (38.) és Szlovákia (39.) (akárcsak a rangsorban nem szereplő Ciprus és Málta) – már most is elég fejlett infrastruktúra és e-business környezet van. Észtországban az internetezők többsége és minden állami iskola szélessávú hozzáférést használ. Ezek az országok azonnali előnyökre számíthatnak az EU összehangolt fejlesztési gyakorlatából eredően.

A fejlődő országok ügyesen hasznosítják az internet adta lehetőségeket. Kétségtelenül azok az országok állnak a legközelebb az e-gazdaság megvalósításához, ahol az internetes működés valamennyi tényezője (komplett technikai infrastruktúra, kedvező kormányzati politika, fogékony üzleti és társadalmi környezet) egyszerre van jelen. Ám, még ha nem is adott minden feltétel, a proaktív kormányhivatalok és az előrelátó vállalatok jól hasznosíthatják az internetet szolgáltatási színvonaluk javítására és új üzleti lehetőségek kiaknázására. Ezt jól példázza Mexikó (39.) és Románia (50.) elektronikus kormányzati (e-government) felkészültsége, valamint India (48.), Dél-Afrika (32.) és Bulgária (42.) outsourcing- és szoftverpiacának fejlődése.

Kelet-Európa a fókuszban

A kutatók szerint a piac fokozatos liberalizálása átváltoztatta a távközlés és az IT-iparágat. A monopóliumok megszűnésével a szolgáltatások javultak, az árak csökkentek. Az idén EU tagokká vált országokban – mint Magyarország is – már fejlett az infrastruktúra és az e-business környezet. Ezek az országok számíthatnak az EU fejlesztésre szánt alapjaira és kihasználhatják a fejlettebb nyugat közelségének előnyeit. A térségben példamutató e-kormányzati megoldások jelennek meg. A jelentés Románia e-kormányzati portálját említi jó példaként, amelyet az Információs Társadalom Világtalálkozóján díjaztak. A bátorító jelek ellenére a régióbeli alacsony jövedelmek, a nem megfelelő infrastruktúra és a konzervatív kormányzati és vállalkozói gyakorlat fékezi az infokommunikációs technológiák növekedését, terjedését.

A tanulmány Észtországot is követendő példaként említi, ahol a kormány az 1990-es évek elejétől elhivatottan támogatja a digitális társadalom felépítését. Észtországban minden oktatási intézményben van szélessávú internetelérés, az észt internetfelhasználók többsége szélessávon kapcsolódnak az internetre. A banki tranzakciók 80 százaléka elektronikus úton történik. A kormányzatnak rövid idő alatt sikerült liberalizálni és korszerűsíteni a távközlési piacot; a versenyben megjelent a svéd Telia és a finn Sonera.

A szélessávú internetkapcsolatok penetrációjának tekintetében viszont Észtország nem áll olyan jól, az elterjedtség csupán 1 százalékos (Nyugat-Európában 5 százalékos). A tanulmány szerint ebben a térségben a szélessáv elterjedésének csupán anyagi akadálya van. Lengyelországban például a szélessávú internet-hozzáférés havi díja egy átlagos havi keresetnek felel meg. A térségben élénk az érdeklődés az új technológiák iránt (az észt Eesti Telekom tervei szerint vezeték nélküli interneteléréssel szeretné lefedni az országot) és ez letörheti az árakat.

Mozgósítanak a mobilok

Míg a szélessávú internetelterjedtség az e-fejlődés korlátja a térségben, a mobil kommunikáció annak elősegítője. A térségben növekedik a leggyorsabban a mobil telefóniára előfizetők száma. Csehországban a mobilelterjedtség 84 százalékos, Magyarországon pedig 74 százalék. Még a nagyobb piacokon is magas a mobilpenetráció: Lengyelországban 40 százalék és Oroszországban közel 24 százalék. Kelet-Európában összességében 50 százalékkal több a mobilkészülék mint a vezetékes telefon. A mobiltelefónia területén regisztrált sikereket a tanulmány az éles versenyhelyzet következtében kialakult alacsony tarifáknak tulajdonítja. A brit Vodafone tervei szerint 18 milliárd dollárt fog elkölteni 2004-ben regionális mobilszolgáltatók felvásárlására. A tanulmány hangsúlyozza, hogy több mobiltelefon-előfizető van a térségben, mint ahány internetfelhasználó, és ez egyedi lehetőséget ad a mobil adatszolgáltatások szempontjából.

Az e-kereskedelem ugyan nem mutat nagyobb fejlődést a térségben, az e-bankolás növekszik a térségben. A magyarországi bankok felének – a nagy bankok közül az összesnek – van e-banki szolgáltatása. Az e-kereskedelmi megoldások elterjedésének fő akadálya a biztonsági és a bizalom hiánya. A tanulmány negatív példaként Oroszország esetét említi, ahol a fogyasztók nemcsak az internetben, hanem a hitetkártyákban és a banki rendszerben sem bíznak. A bizalom azonban kulcsfontosságú az e-kereskedelem fejlődéséhez.

Kormányzati szerepvállalás

Gögge Péter, az IBM kormányzati szektor üzletágának kelet-közép-európai vezetője szerint a magyar kormány többféleképpen is hozzájárulhat a hazai e-gazdaság élénkítéséhez. Kiemelkedő fontosságú a kormányzati szervek internetes átalakulásának, és az online vállalatközi szolgáltatások bevezetésének ösztönzése, valamint az elektronikus üzletvitelt elősegítő nyílt szabványok és irányelvek alkalmazása.

Elengedhetetlen az olyan informatikai oktatási és ismeretterjesztő programok támogatása, amelyek elősegítik a technikai készségek elsajátítását. Emellett meg kellene vizsgálni, milyen módon lehetne mérsékelni az induló kis- és középvállalatok technikai beruházásainak terheit, valamint fel kell deríteni a számítógépezés, internetezés és mobil eszközhasználat széles körű elterjesztésére alkalmas kreatív megoldásokat.