Az elmúlt hetekben kétszer is vihart kavart játszmáival Leisztinger Tamás, az Arago Holding Rt. első embere, mellesleg a Sakkszövetség elnöke. A 35 milliárd forintos vagyonával a harmadik leggazdagabb magyarnak tartott Leisztinger és cége előbb a külföldön legismertebb hungarikum kapcsán került szóba. Az ismert tőzsdei spekuláns ugyanis nem kevesebbet ért el, mint hogy közös fellépésre késztette a Pick Szeged Rt. 16 ezer beszállítóját, élükön a Bábolna Rt.-vel, oldalukon a szegedi önkormányzattal. Alig csillapodtak a kedélyek, máris robbant az újabb bomba, megfeneklett a BÁT, a BÉT és a Keler egyesülése. Elemzők szerint a tőzsdei fúzió elhalasztása jelentős részben azzal függ össze, hogy az Arago Holding a BÁT-ban és a BÉT-ben is komoly pakettre tett szert, ami komolyan megnövelte a spekulatív tőke súlyát.
Szegény gazdagok
|
Mindez annak fényében igazán érdekes, hogy az Arago tavalyi mérlege négymilliárd forintos veszteséget mutat. Mielőtt krokodilkönnyeket hullatnánk Leisztinger Tamásért, vegyük észre, hogy ez a tetemes veszteség csupán papíron létezik. A furcsa veszteség legnagyobb részt a Pick Rt. megvásárlásával hozható összefüggésbe. Leisztinger Tamás saját bevallása szerint 2000 tavaszától mintegy 20 milliárd forintot fordított arra, hogy felvásárolja a Pick részvényeinek több mint 90 százalékát, mégpedig úgy, hogy a Pick-részvények megvásárlására fordított összeget maga a Pick fizette meg. Leisztinger ugyanis két egymást követő évben is rekord nagyságú osztalék kifizetését fogadtatta el a közgyűlésekkel. A 2001-es és a 2002-es évek után összesen mintegy 17 milliárd forint osztalékot vett ki a Pickből az Arago. A konstrukció miatt – a kétszeri osztalékfizetéssel – a Pick saját tőkéje 34 milliárd forintról 15 milliárd forint alá csökkent 2003-ra. Ezzel együtt viszont az Arago Holding által megvásárolt Pick részvények értéke is jelentősen esett.
Attól persze, továbbra sem kell tartani, hogy az „értékcsökkent” Pick-részvények az Aragón száradnának. A jól ismert hungarikum gyártójának eladásáról ugyanis a hírek szerint amerikai befektetési alapokkal tárgyal Leisztinger. Az ügy komolyságát mi sem bizonyítja, mint hogy ellenlépésként a Bábolna Rt. létrehozott egy holdingot, melybe a Pick beszállítóit tömöríti, sőt a szegedi önkormányzatot is megnyerte, csakhogy magyar kézben maradhasson a Pick.
Tőzsdei kátyú
A budapesti tőzsdék fúziója sokkal inkább politikai ügynek tűnik, mely mellett elsikkad a gazdasági indíttatás. A korábban már „levajazottnak” hitt egyesülés a miatt szenved késedelmet, hogy a Budapesti Árutőzsde Rt. a Magyar Nemzeti Bank közbelépése nyomán nem adta el a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben meglevő 25 százalékos tulajdonhányadát a BÉT-nek. Elemzők szerint a jegybank lépésének mozgatórugója a BÉT és a BÁT meghatározó tulajdonosaivá vált pénzügyi befektetőkkel szembeni ellenszenv lehetett. Amit csak részben magyaráz, hogy Albrecht Ottó, a Cashline Értékpapír Rt. vezérigazgatója többször is élesen bírálta tavaly a jegybank kamatdöntéseit, sőt, még az sem elegendő indok, hogy Korányi G. Tamás korábban „perben-haragban” állt az akkor Auth Henrik mai MNB-alelnök által vezetett Postabankkal. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy a mai kormányzattal szemben álló Járai Zsigmond vezette jegybanknak szemet szúr Leisztinger Tamás szocialista kötődése. A hírek szerint a jegybankelnök kimondottan rossz néven venné, ha a két tőzsde egyesülésének nagy nyertesei között látná a közismerten szocialista kötődésű üzletembert.
