Bármikor előfordulhat, hogy elromlik a mosógép vagy tönkremegy a tévé, netán egy betegség miatt kell újratervezni a mindennapokat – sokat elmond a magyar életviszonyokról, a valós jövedelmi helyzetről, ha azt vizsgáljuk, képesek-e fedezni a magyar családok az ezekhez hasonló, nagyobb összegű váratlan kiadásokat. E tekintetben nem sokat javult a helyzet tavaly óta: a magyar családok egyharmada egy 300 ezer forintos hirtelen jött kiadás egyetlen forintját sem tudná megtakarításaiból fedezni.
az Egyesült Államokban például 1980-ban egy felső 1 százalékba tartozó embernek átlagosan 27-szer akkora volt a jövedelme, mint egy alsó 50 százalékba tartozó emberé, 2014-re viszont már 81-szeres jövedelemmel rendelkezett. Vagyis harminc év alatt a legtehetősebb amerikaiak óriásit gazdagodtak, viszont egy januári felmérés szerint az amerikaiak 58 százalékának kevesebb, mint 1000 dollárnyi (mintegy 280 ezer forint) megtakarítása van. Ezt támasztja alá az a tavaly év végi kutatás is, amelynek eredménye szerint az amerikaiaknak közel fele nem tudna azonnal fedezni egy 1000 dolláros kiadást.
De mi a helyzet Magyarországon? Közel egy évvel ezelőtt arra jutottak a kutatók, hogy a háztartások szintjén a váratlan kiadások fedezetére nagyságrendileg átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség (egész pontosan 297 350 forintra). Azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést, ne kényszerüljenek arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlni. A Pulzus kutatása idén február végén azt vizsgálta, mit tennének a hazai családok egy 300 ezer forintos váratlan kiadás esetén.
A válaszadók több mint kétharmada vallotta magát takarékosnak, csak 30 százaléknyian ismerték be, hogy inkább költeni, mint félretenni szeretik a pénzt.
De hiába a takarékosság, ha nincs miből félretenni. A következő adatok szerint a magyar családok egyharmada egy 300 ezer forintos váratlan kiadás esetén egyetlen fillért sem tudna a megtakarításaiból fedezni. Közel egyharmadnyian a teljes összeget fedezni tudnák a félretett pénzből, másik 30 százalék a pénz egy részét tudná csak hirtelen kifizetni.
Legtöbben családtagoktól vagy egy baráttól kérnének kölcsön, ha maguk nem tudnák kifizetni a hirtelen jött költségeket, jóval kevesebben lennének, akik pénzintézethez fordulnának segítségért. Tíz százaléknyian viszont úgy próbálnák megoldani a helyzetet, hogy több munkát vállalnának.
A magyar családok közel fele (45 százaléka) csak 50 ezer forint alatti váratlan kiadást tudna gond nélkül fedezni. Mindössze 11 százaléknyian vallották azt, hogy félmillió feletti kiadást is meg tudnának oldani hirtelen.
Kérdéseink a válaszadók egyharmada számára nem tekinthetőek teoretikusnak, ugyanis ekkora arányban szembesültek az elmúlt egy éven belül 300 ezer forint körüli váratlan kiadással.
Ezen váratlan kiadások miatt a válaszadók 26 százaléka verte magát tartozásba, ők viszont meglehetősen nagy összegűbe. Hetven százalékuk jelenleg is 100 ezer forintnál nagyobb összeggel tartozik egy korábbi váratlan kiadása miatt, 30 százalékuk 300 ezer forintnál is nagyobb adósságba keveredett.
