Az ellenzéki képviselő elmondta: tudomása szerint a parlament rendkívüli ülésén tárgyalja a javaslatot, és várhatóan el is fogadja. Ezzel 2005. január 1-jén lépne hatályba a jogszabály olyan formában, amely az érintett szakmai szervezetek számára megfelel. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke közölte, hogy javaslatuk szerint teljesen el kellene törölni a napi standolásról szóló szabályozást, amennyiben ez nem lehetséges, csak azoknál a termékeknél legyen hatályos, amelyek eredetének követhetősége megszűnik.
A módosító javaslatot Lasztovicza Jenő, a bizottság elnöke, valamint Bánki Erik és Kovács Ferenc, az idegenforgalmi bizottság fideszes tagjai nyújtották be az Országgyűlésnek.
Háber Tamás elmondta: az augusztus elsején hatályba lépett, a napi standolásról szóló jogszabály alapján eddig a vendéglátóipari egységekben nem találtak hamis italokat. „Ez is azt jelzi, hogy a jogszabály munkát ad a vámosoknak, munkát ad a vendéglátósoknak, de célját nem éri el” – mondta. Hozzátette: információja szerint a közelmúltban mintegy 12 pincészetet zárattak be hamisítás miatt, azonban Háber szerint a vendéglátósoknak nincs megfelelő eszközük ahhoz, hogy kiszűrjék a hamis szeszes italokat.
A szakmai szervezet vezetője kifogásolta, hogy a jogszabály teljes körű szakmai egyeztetés nélkül lépett hatályba. Abban bízik, hogy a kormányzat is változtatni kíván a jogszabályon. Véleménye szerint a napi standolás jelentős többletterhet okoz a vendéglátóknak, és azt eredményezheti, hogy az üzletek csökkentik készleteiket.
Az augusztus 16-i egyeztető tárgyalással kapcsolatban Háber Tamás elmondta, hogy a vendéglátók körében egyetértés van arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene módosítani a jogszabályt. Az augusztus elsején hatályba lépett jogszabály szerint a vendéglátás üzletkörökben kiadott működési engedéllyel rendelkező, nem jövedéki engedélyes kerekedő a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek értékesítéséről az üzlethelyiségben külön nyilvántartást köteles vezetni minden nap.
A jogszabály deklarált célja az volt, hogy általa csökkenjen a borhamisítás. A vendéglátóipari szervezetek korábbi becslése szerint a rendeletből adódó adminisztrációs feladatok évente 5-10 milliárd forint többletterhet okozhatnak az érintett cégeknek.
