Az MTI annak kapcsán kereste meg az államfő sajtóirodáját, hogy a kormányfő előzetes konzultációinak tartalmát jól ismerő, magukat megnevezni nem kívánó jogászok közlése szerint Medgyessy Péter miniszterelnök azzal a feltétellel adta volna be lemondását szerdán Mádl Ferenc államfőnek, ha a kormányváltás a lehető legrövidebb időn belül lezajlik, ám erre nem kapott garanciát. “Mádl Ferenc köztársasági elnök ma reggel négyszemközt találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A találkozóról az államfő a miniszterelnök kérésére nem nyilatkozott” – mondta Schillinger Erzsébet, az államfő sajtóirodájának vezetője az MTI-nek. A Köztársasági Elnöki Hivatal mindössze azt a tényt közölte a nyilvánossággal, hogy Medgyessy Péter nem nyújtotta be lemondását.
“A köztársasági elnök a továbbiakban is szeretné tartani magát a kormányfővel történt délelőtti megállapodáshoz” – jelentette ki Schillinger Erzsébet. A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóirodájának vezetője leszögezte, hogy a megbeszélésén garanciakérésről nem esett szó.
A kormányfő kedd délután tárgyalt jogászokkal, például Vastagh Pállal, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szocialista elnökével, Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel, Halmai Gábor alkotmányjogásszal, és Tölgyessy Péter jogásszal, a Fidesz országgyűlési képviselőjével, az SZDSZ egykori elnökével, valamint Török Gábor politológussal is.
E konzultációk tartalmát jól ismerő jogászok az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítványra, illetve a miniszterelnök lemondására vonatkozó hatályos szabályozás egymástól gyökeresen eltérő jogértelmezésekre ad lehetőséget. “A lemondás, illetve a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányos szabályainak vizsgálata során egymással versengő, ellentétes, de egyformán konzekvens értelmezésekre lehet jutni” – mondta egyikük.
Ennek oka pedig az, hogy az 1990-es MDF-SZDSZ paktum nyomán az alaptörvényben rögzített konstruktív bizalmatlansági indítvány, illetve a többi idevonatkozó szabályozás nem teljesen egyértelmű – fejtegették többen. Az egyik álláspont szerint a konstruktív bizalmatlansági indítványt, mellyel a hivatalban lévő kormányfő iránti bizalomvesztésről és az új jelölt megválasztásáról egyszerre szavaz a parlament, nem lehet a már lemondott, ügyvezető miniszterelnökkel szemben benyújtani.
A másik álláspont szerint ugyanakkor a miniszterelnök lemondása után is sikeresen élhet a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal az országgyűlési többség. Ez az értelmezés azonban azt is magában hordozza, hogy a lemondott miniszterelnök harminc napig még hivatalában marad és az államfő csak annak leteltével adhat megbízatást a miniszterelnök-jelöltnek.
Ezért a miniszterelnök úgy döntött: attól teszi függővé lemondását, hogy az államfő a lemondást követően nyomban hozzáfog-e az új jelölt parlament elé terjesztésének előkészítéséhez, avagy azt az álláspontot teszi-e magáévá, hogy a lemondott miniszterelnök még harminc napig hivatalában van és csak azután kaphat megbízatást az utódja – mondta több neve elhallgatását kérő jogász.
Azt a véleményüket is kifejezték, hogy Medgyessy Péter szerdán nem kaphatta meg Mádl Ferenctől a gyors, zökkenőmentes kormányalakításra vonatkozó garanciát. Az államfő a miniszterelnök lemondása esetén leghamarabb csak a lemondástól számított 30 nap elteltével adna megbízatást az új miniszterelnök-jelöltnek, így pedig igencsak elhúzódna az új kormány megalakítása – magyarázta egyikük. Medgyessy Péter korábban azt közölte: a gyors megoldás az ország létérdeke, ezzel akarja elkerülni, hogy az elért eredményeket a következő politikai kurzus visszavonja, a forintot támadás érje, hogy megrendüljön a munkahelyteremtéshez fontos befektetői bizalom, és az ország nemzetközi tekintélye.
Az MTI által megkérdezett jogászok szerint a miniszterelnöknek “feltehetően már csak néhány órája van” arra, hogy benyújtsa lemondását. Az MSZP szerdai kongresszusán ugyanis megválasztják az új miniszterelnök-jelöltet és ha ezt követően mond le Medgyessy Péter, ezzel könnyen azt a látszatot keltheti, hogy a jelölt személye miatt jutott erre az elhatározásra. Magyarország rendszerváltás utáni történelmében sem a miniszterelnök lemondására, sem konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtására nem volt még példa, tehát az ilyen helyzetekre vonatkozó jogi szabályozást a gyakorlatban még nem alkalmazták – emelte a jogász.
