Kínában már most 200 millió megfigyelőkamera biztosítja a rendet az utcákon, ezeket 2014 óta a kormányzat arra is használja, hogy a saját polgárai után kémkedjen: megfigyelik, hogy ki hová tart, betartja-e a KRESZ szabályait, hol és mit vásárol, kivel beszélget. Minden beleszámít egy összesített pontszámba, ami alapján végül eldől, hogy a társadalom melyik szegmensében kap helyet. A rendszer integrálja a korábbi tanulmányokat, az orvosi adatokat, a bűnügyi feljegyzéseket, az állambiztonsági értékeléseket, a szociális kapcsolatokat, sőt, még a vásárlási szokásokat is. Szürreálisnak tűnik, de ha valaki vásárol például egy üveg bort, azzal ront a pontszámán, mert ez egy függőségre utaló magatartás, míg ha pelenkát vesz, az feljebb tornázza a kreditjét, mert felelősségteljes magatartást sugároz.
Már magában ettől az elképzeléstől a hideg futkos egy alanyi jogon járó szabadságát gyakorló nyugati ember hátán, pláne akkor, ha ezt a rendszert még tovább is fejlesztik – és tényleg úgy tűnik, hogy a kínaiak nem állnak meg ennyinél, most már a nyilvános megszégyenítés és megalázás eszközével is élhetnek.
Legalább is erre enged következtetni az a Hopej tartományban élesben is kipróbált rendszer, ami a WeChat közösségi applikációban terjed, és gyakorlatilag annyit tesz, hogy riaszt, ha 500 méteres körzetben hitelét törleszteni képtelen ember tartózkodik. A Deadbeat Map finoman szólva is veszélyes lehet a Kínában alig létező személyes adatbiztonság miatt, hiszen ahogy egy ilyen adós a közelbe ér, rögtön rá lehet kattintani az avatarjára, és
A kínai kormány szerint az app célja nem az, hogy bárkit levadásszanak az utcán és megszégyenítsenek, inkább az, hogy könnyebben jelentsék be azokat, akik képesek lennének visszafizetni a tartozásukat. Ha például valaki éppen egy luxusboltban vásárol, valószínűleg nem azért nem perkál, mert nem tud, hanem azért, mert nem akar. A hivatalos magyarázat azonban elég sovány, ettől függetlenül még rengeteg problémát felvethet egy ilyen rendszer létezése.