Miután a phenjani kormány nem teszi lehetővé, hogy Quintana belépjen az országba, a jelentéstevő csak Dél-Koreában próbálhat meg információhoz jutni az északi állapotokról. A héten Dél-Koreában járt, és – a részben az ott szerzett értesülései alapján készülő jelentést – márciusban fogja benyújtani az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (HRC).
Quintana szerint noha Kim Dzsongun észak-koreai vezető ígéretet tett arra, hogy a gazdaság fejlesztése révén javítani fognak a lakosság életkörülményein, információi alapján a legtöbb észak-koreai életkörülményei nem lettek jobbak.
A világ számos pozitív fejleménynek tanúja lehetett tavaly, annál sajnálatosabb azonban, hogy az emberi jogok helyzete változatlan, vagyis nagyon súlyos. A gazdasági és a szociális jogok területén – amelybe beletartozik az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, a társadalombiztosítás, a foglalkoztatás, az élelmiszer- és ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás – a lakosság nagy része jogfosztott
– jelentette ki Quintana.
Észak-Korea mindig tagadta, hogy az országban sérülnének az emberi jogok, és azt állítja, hogy a kérdést a nemzetközi közösség csak ürügyül használja fel elszigetelésére. Ilyen lépésnek tekinti Phenjan például azt, hogy az amerikai kormány decemberben újabb szankciókat vezetett be ellene, nevezetesen további három észak-koreai tisztségviselővel szemben vezetett be büntetőintézkedéseket súlyos jogsértésekért és cenzúrázásért. Phenjan emiatt figyelmeztette Washingtont, hogy ha nem hagy fel ezzel a politikával, akkor fontolóra veszi, hogy folytassa atomfegyverprogramját.
Quintana megjegyezte: nincs konkrét információja arról, hogy a nemzetközi szankciók mennyire sújtják az észak-koreai lakosságot, mindenesetre az ország gazdaságát igen, és így közvetve valószínűleg hatással vannak a hétköznapi emberekre.
A jelentéstevő szerint továbbra is működnek az internálótáborok, mert – mint egy meg nem nevezett forrása mondta –
az egész ország egy börtön.
Olyan észak-koreaiak, akik nemrég szöktek el az országból, elmondták, hogy kiterjedt a hátrányos megkülönböztetés, az emberek agyondolgoztatása és a korrupció. Azokkal, akik Kínába szöktek, és a kínai hatóságok visszatoloncolták őket hazájukba, nagyon rosszul bánnak, gyakran megkínozzák őket.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Kim Won Jin