Wolfgang Conrad Roentgen, akinek a nevét az egyszerűség kedvéért Röntgennek írjuk a cikkben, 1894-től foglalkozott a katódsugarak vizsgálatával. Tudományos pályafutása már korábban is eredményes volt.
Röntgen előtt több neves tudós is kísérletezett a témakörben, így Tesla, Lénárd Fülöp, Hertz, Edison vagy Hittorf. Utóbbi vákuumcsővel munkálkodott, és megfigyelte a cső negatív elektródájából kijövő sugárzást. Ezt a sugárzást 1876-ban Eugen Goldstein elnevezte katódsugárzásnak.
William Crookes majdnem learatta a babérokat, de mivel nem folytatta kísérleteit, most nem ő a cikk címadója. A róla elnevezett Crookes-csőbe – amelyben az elektródák feszültségben állnak – fotólemezt tett, és azon árnyékfoltok keletkeztek.
1895 novemberében Wilhelm Conrad Röntgen – miközben bütykölt a laboratóriumában – különös megfigyeléseket tett.
A radiographia története:
November 8-án azt vette észre, hogy egy fotólemez, ami egy asztal alsó fiókjában, egy bőrtokban volt fekete csomagolópapírba csavarva, rejtélyes módon fényt kaphatott, mert egy kulcs képe jelent meg rajta. A helyiségben az egyetlen kulcs a kertkapué volt, ami ugyanennek az asztalnak a felső fiókjában hevert. Több mint egy éve tették oda.
A Crookes-féle cső:
Röntgen feltételezte, hogy a Crookes-csőben lévő katódsugárzás lehet az oka a fotólemezen megjelenő képnek. Kéthetes kísérletezés során bizonyította ezeknek a rejtélyes sugaraknak a létezését, amit X-sugaraknak nevezett el. Megállapította, hogy a sugárzás áthatol fán, papíron, ruhán, sőt, a legtöbb fémen is, kivéve az ólmot. Eltérő mértékben nyelődik el, és a fényhez hasonlóan egyenesen áramlik, valamint fényképfelvételeken rögzíthető.
Egy kicsit gonosz animációs film Röntgenről:
A kísérlet részletei
Kísérleteiben Röntgen bárium-platina-cianid sóval átitatott papírt függesztett a labor falára. Amikor bekapcsolta a Crookes-csövet és a papírra irányította, a papír halván zölden világítani kezdett. Amikor egy vaslemezt tartott a papír elé, a papír fekete maradt a vaslemez helyén és csak a többi helyen világított. Röntgent megdöbbentette, hogy a vaslemezt tartó kezének csontjai is meglátszódtak a képen. Amikor ujjait mozgatta, az azokat körülvevő zöld körvonal ugyanúgy mozgott. A fényforrás megszűnt, amikor a kisülési csőről a feszültséget lekapcsolta.
Röntgen segítségül hívta feleségét, aki egyébként pánikba esett a kísérletek alkalmával, szerinte ugyanis a sugarak a halál hírnökei voltak. Röntgen éjjel-nappal dolgozott, majd mintegy 20 perces expozíciós idővel elkészítette felvételét felesége kezéről.
1895. december 28-án jelent meg az első írásos közlemény a felfedezéséről, és egy hónapon belül már az egész világ erről beszélt, az orvosok gyakorlatilag ujjongtak.
Az első röntgenkép:
1896 januárjában Würzburgban tartott előadást a tudós, aki felvételt készített a neves anatómus, Köllikker kezéről az előadás alatt. Ő javasolta, hogy az X-sugarakat nevezzék el Röntgenről.
Röntgen számtalan kitüntetést kapott, az egyik nemesi címre jogosította volna, de visszautasította, sőt, szabadalmát sem adta el.
Még két nagyobb kutatást végzett a témában. Az első eredményei után alakították ki a röntgencsöveket.
Röntgen nem csak emiatt vonult be a történelembe, ha esetleg ez nem lenne éppen elég. Felfedezéséért 1901-ben ő kapta meg az első fizikai Nobel-díjat.
A röntgensugárzás orvosi célú felhasználását először John Hall-Edwards vizsgálta, hogy aztán az egész világon elterjedjen a korszakalkotó módszer.
A röntgensugárzás az elektromágneses sugárzás egyik formája, amelynek hullámhossza 10 nanométer és 100 pikométer közé esik. Legfontosabb felhasználási területei az orvostudomány és a kristálytan. Mivel a röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ezért élettanilag veszélyes.
A legalapvetőbb előállítási módja az, hogy elektront gyorsítanak, majd azt fém (gyakran volfrám) céltárggyal ütköztetik. A céltárgynál az elektron hirtelen lefékeződik a fém céltárgyban, és ha elég nagy energiájú az elektron, akkor képes az atom belső héjon lévő elektronját kiütni. Az atom egy magasabb energiájú elektronja visszaesve az üressé vált szintre röntgenfotont bocsát ki.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
Röntgen és a sugárzási kísérletek
Wolfgang Conrad Roentgen élete
Videó a radiographia történetéről
A témáről bővebben
