A háromrészes, Agnieszka Holland által rendezett sorozat középpontjában a csehek nemzeti hősévé vált Palach története áll. Az Olthatatlan azonban nem csupán Jan Palach bölcsészhallgató sokkoló tettét rekonstruálja, hanem a csehszlovák társadalom alakulását is bemutatja az 1968-as szovjet megszállás után: a kommunista diktatúra elleni ellenállás kezdetét, és a kegyetlen üldöztetés, félelem nyomására kialakult beletörődést a megváltoztathatatlanba.
A film főhőse Jan Palach mellett az a Dagmar Burešová ügyvédnő – aki a fiú családja megbízásából -, Palach becsületét védte egy eleve kudarcra ítélt perben, egy olyan politikus ellen, aki minden lehetséges eszközzel próbálta megalázni és nevetségessé tenni Palach hőstettét. Az ügyvédnő, aki később életét a disszidáns ellenzéki vezetők képviseletével töltötte, végül igazságügyi miniszter lett.
Sortűz a temetésen
Végigkövethetjük, hogyan védik a diáktüntetők a Prágai Tavasz eszméit a szisztematikus elnyomással szemben, tanúi lehetünk a titkosrendőrség kollaboráns praktikáinak, amely a legkisebb tiltakozást is kegyetlenül megtorolta, és minden erejével megpróbálta kitörölni Palach alakját a nemzet tudatából.
Az Olthatatlan nem dokumentumfilm, de a történet alapját valós karakterek, események és helyszínek adják. Jan Palach szülőháza és halotti maszkja mellett archív felvételek is felidézik a kort: amikor például Palach temetése alatt a karhatalom a tüntetők közé lövetett. A sorozat az 1989-es „Palach-hét” szervezett tömegtüntetéseit is feleleveníti: Jan halálának évfordulója egyetemisták új generációját inspirálta ellenállásra, ami végül a kommunizmus bukásához, a Vasfüggöny lebontásához vezetett.
Az Olthatalan forgatókönyve a huszonnyolc éves Štěpán Hulík nevéhez fűződik, rendezője pedig az az Oscar-díjra is jelölt rendezőnő, Agnieszka Holland (Európa, Európa; Teljes napfogyatkozás), aki maga is résztvevője volt az 1968-as prágai eseményeknek.
Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: “Ez volt az első felnőttkori élményem, és talán a legfontosabb politikával kapcsolatos tapasztalatom. Átéltem a Prágai Tavaszt, az ellenállás szellemét a megszállás alatt és közvetlenül azt követően, Jan Palach tiltakozó akcióját és nem sokkal később Jan Zajíc-ét. A két mártír tettének azonos volt az oka, de a közvélemény teljesen eltérően fogadta a kettőt. Palach-ot nemzeti hősnek tekintették; majd egy hónappal később, amikor egy másik Jan, Jan Zajíc gyújtotta föl magát, az emberek nem is akartak róla hallani. Az alatt az egy hónap alatt egy hihetetlen átalakulásnak voltam tanúja. Az emberek rájöttek, hogy nem képesek ekkora áldozatot meghozni – úgyhogy inkább visszavonultak. Mindig is úgy gondoltam, hogy az úgy nevezett konszolidáció jó téma lehet. Egy másik fontos kérdés, ami mindig is érdekelt, az a hősiesség pszichológiájával kapcsolatos. Hogyan lehet az, hogy valaki ösztönei ellenére fogja magát, és feláldozza az életét? Én pimasz, bátor és kíváncsi voltam annak idején. Ez vitt más diákokkal együtt a politikai aktivizmus útjára és végül ez juttatott börtönbe is.”
Az HBO Europe első saját gyártású sorozatát januárban mutatták be Csehországban Horici ker címmel, Magyarországon március 3., 10., 17. vasárnap láthatják az HBO nézői. Az első rész március másodikától – négy héten át – regisztráció nélkül is megtekinthető az HBO GO szolgáltatáson keresztül.
