A vombatürülék tulajdonságait vizsgálták a Georgiai Technológiai Intézet kutatói – eddig ugyanis leginkább csak találgattunk, hogy pontosan miért lehet kocka alakú a vombatkaki, most viszont már egészen biztosan tudjuk. Az ausztrál erszényeseknek egyébként is egész érdekes emésztőrendszerük van, ami nagyon más, mint a miénk.
A vombatok ugyanis nagyon sokáig, több mint két hétig emésztgetik a bevitt táplálékot, ami során az utolsó csepp nedvességet is felhasználják belőle, így tényleg csak száraz rost marad végtermékként.
A Georgiai Technológiai Intézet kutatói Patricia Yang vezetésével most azt mondják, hogy feltárták az emésztési folyamatokat, amelyek ezeket furcsa alakú székleteket produkálják. A kutatáshoz olyan vombatokat használtak, amelyeket el kellett altatni tasmaniai autóbalesetek után. A kísérletek több, mint furcsán zajlottak: a kutatók lufit fújtak fel az állatok emésztőrendszerében, hogy megnézzék, milyen alakot vesz fel. Kiderült, hogy a titok a rendszer utolsó 8 százalékában rejlik.
Itt történik meg ugyanis az, hogy a vombatkaki folyékony anyagból szilárddá változik, és az egybefüggő csomag nagyjából két centiméter hosszú kockákra válik. A végtermék ebben a szakaszban veszi fel a végleges formát és összetételt is, és így távozik az állatból.
Mondhatnánk, hogy a vombatürülék vizsgálata nem feltétlenül a leghasznosabb területe a tudománynak, de Yang és kollégái leszögezték: a módszert a gyakorlatban mi is tudjuk hasznosítani, persze nem vécézés közben, hanem inkább különböző újfajta gyártási technikák kidolgozásában, leginkább az építészet területén.