Szerdai ülésén a kormány elfogadta a kijelölt pénzügyminiszter által nagy vonalakban vázolt takarékossági csomagot. Az intézkedés által vázolt javaslatokat már meg is kapták a minisztériumok képviselői, a végleges verzió pedig – az ígéretek szerint – szűk egy hónap alatt készülhet el.
Csak a részletek beszédesek
A beruházások visszafogásának bejelentése önmagában semmitmondó – vélekedett Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója. Mint mondta, a nagy költségvetési beruházások szabályozása olyan, hogy ha a pályázatok kiírásával egy kicsit késlekedik a kormányzat, akkor az egyaránt 30 napos, jelentkezési, elbírálási és jogorvoslati határidőkkel legalább egy negyedévet nyerhet. Ehhez hozzászámítva az utólagos elszámolás intézményét, nyilvánvalóan még arra is mód van, hogy olyan összegeket tüntessenek fel megszorításként, amelyeket ebben az évben egyébként sem költöttek volna el egészében. Éppen ezért – hangsúlyozta – a pontos részletek ismerete nélkül nem lehet megítélni Draskovics Tibor megszorító intézkedéseinek hatását.
A takarékossági csomag, amely a Draskovics Tibor reményei szerint 120 milliárd forintos kiadástól kíméli meg a költségvetést, elsősorban az államigazgatás, az apparátus működését érinti majd; és alapvetően a dologi kiadások visszafogását jelenti. Ugyanakkor a költségvetési kiadáscsökkentés jegyében visszafogják a beruházásokat is (ez összesen 7-8 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent), érintetlen marad azonban a Vásárhelyi-terv és az autópálya-program. ÁSZ: miért nem pótköltségvetés? Ötletekben persze nincsen hiány. A PM honlapjára érkezett lakossági javaslatok mellett – a miniszterelnök felkérésére – egy hivatalból a kormányzat kiadásaival foglalatoskodó szervezet, az Állami Számvevőszék is milliárdos javaslatokkal állt elő csütörtökön. A 23 oldalas, a költségvetés szinte minden részletére kiterjedő dokumentumot a szervezet megjelentette honlapján, és eljuttatta Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Az ÁSZ markáns véleménye és korábban több ízben is nyilvánosságra került, ám számos alkalommal figyelmen kívül hagyott javaslatai nem csak az egyszeri kiadáscsökkentésre vonatkoznak. A szervezet szerint kérdés az is, hogy „a kormány megítélése szerint miért célszerűbb vagy miért megfelelőbb” a kiadáscsökkentéssel „csomag” formájában néhány fontos területre koncentrálni, „s nem a költségvetési törvény átfogó újragondolását vagy egy pótköltségvetés benyújtását kezdeményezni”. Az ÁSZ megjegyzi, hogy a felkérés ugyan összhangban van az Országgyűlés határozatával, amely az ÁSZ stratégiai céljai közé sorolta szintetizáló, tanácsadó szerepének erősítését, ugyanakkor a szervezetre vonatkozó alkotmányos szabályozással, jogállásával összeegyeztethetetlennek tartja, hogy a kormányzati struktúra átalakítását kezdeményezze, illetve konkrét intézményeket, szervezeteket, költségvetési tételeket érintő pénzelvonásokra úgy tegyen javaslatot, hogy nem folytat le célra irányuló ellenőrzést. Apró részletek A kijelölt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, mintegy példát statuálva, arra tett ígéretet, hogy jövendőbeli tárcájának idei kiadásait 3,049 milliárd forinttal mérsékli, így például leáll a PM irodáiban a légkondicionáló-rendszer kiépítése. Hogy a többi minisztérium milyen kiadásokról mondhat le, arra is hozott példát: felmondhatnak egyes albérleti szerződéseket, és szűkítik a tanácsadói megállapodások számát; de ha nincs más mód a spórolásra, ismét racionalizálhatják a gépkocsi- és a mobiltelefon-használatot (ez a tétel korábbi kiadáscsökkentő programokban is szerepelt). Kiadáscsökkentésre adnak lehetőséget a különböző pályázati rendszerek is, melyeknek költségei Magyarországon elérik a pályázható összegek 10 százalékát, míg a gyakran vízfejűséggel vádolt unióban ez az arány csupán 1-2 százalék – mondta Draskovics. Draskovics Tibor szerint mindez elegendő lesz arra, hogy az ország elérje a frissen megcélzott 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2004-ben. Az elemzők máris kétségeiket fogalmazták meg a „csomagocskával” kapcsolatban. A Dresdner Bank londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort Wasserstein például úgy vélekedik, hogy a most bejelentett intézkedés még nem maga a költségvetési konszolidáció, hanem csupán a „lékek betömködése”, ráadásul a csomag végrehajthatósága is kérdéses. A DKW szerint a tartós költségvetési konszolidációnak a „nagyvonalú” szociális és nyugdíjkedvezményekre is ki kellene terjednie. A JP Morgan londoni elemzői szerint még ha sikerül is végrehajtani a Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, akkor is a megjelölt cél felett marad a deficit a magyar államháztartási mérlegben.
Mire lesz elég?
