Magyarországon még nem sok igazi IP-telefonrendszer működik. Több okból sem. Egyrészt ez a technológia viszonylag új, ezért csak az újítás iránt fogékonyabb cégek vállalkoznak a bevezetésére. Másfelől sok vállalat 2-4 évvel ezelőtt állt át ISDN-alközpontra, nem szívesen költene tehát megint távközlési eszközökre.
A cégek többsége nem is ismeri ezt az új lehetőséget. Nem látja a hasznosságát, megelégszik azzal, hogy van telefonrendszere. Nem gondol arra, hogy a telefon révén jobb stratégiai helyzetbe kerülhet az üzleti életben.
Nem olcsó mulatság
A cégeknek persze nagyon fontos, hogy mennyibe kerülne az IP-telefonrendszerre való átállás és mennyi idő alatt térülne meg az erre fordított összeg. A Synergon szakértője nem tagadja, hogy az IP-telefon készülékek ára viszonylag még magas, és a különböző készülékek között minőségben és szolgáltatásokban is nagy a szórás. Mindent összevéve a rendszer kiépítése egyetlen telephelyes cégeknek – a magasabb készülékárak miatt – 20-30 százalékkal több lehet, mint hagyományos rendszert bevezetni, a több telephelyes cégeknek viszont egyező nagyságrendű összeg. Költséget inkább csak a campus elrendezésű, a különböző egységeket helyi hálózattal összekötő cégek takaríthatnak meg. A megtérülési idő azonban fontosabb, mint a befektetendő összeg: a Synergon munkatársa szerint a beruházás a kisebb távközlési, illetve üzemeltetési költségek jóvoltából általában egy év alatt megtérül. Az IP-telefonok bevezetése ezenkívül további, már kevésbé számszerésíthető haszonnal is jár – például a már említett hatékonyságjavulással.
Az IP-telefonrendszerre való átállásnak üzleti szempontból több előnye is lehet – magyarázza Hegedűs Péter, a Synergon Rt. vezető műszaki szakértője (chief architect). Versenyelőnyhöz juttathatja azokat a cégeket, amelyek az informatikát egyébként is széles körben használják. A vállalati kommunikáció szempontjából talán az a legfontosabb, hogy a munkatársak milyen hatékonysággal jutnak hozzá, mondjuk, egy kiemelt ügyféllel való telefonbeszélgetés közben az informatikai rendszerekben levő információkhoz.
Sok cég azonban még a hagyományos telefonszolgáltatásokat sem használja ki egészen. Egyszerűen azért, mert a felhasználók sokszor nem tudják, hogyan, milyen billentyékombinációval lehet előhívni egy-egy hasznos szolgáltatást, például a konferenciahívást.
Egyszerű és nagyszerű
Az IP-telefonokkal egyszerűbb kialakítani különböző speciális szolgáltatásokat, és a munkatársak könnyebben is használhatják őket – állítja a Synergon szakértője. A korszerű IP-telefonkészülékek használatához nem kell különleges kódokat megjegyezni, sem emlékeztető címkékkel teleragasztani a készüléket, mert beszélgetés közben minden fontos információ megjelenik a kijelzőn.
Az sem közömbös, hogy a kollégák telefonszámát külön telefonkönyvben kell-e rögzíteni vagy tárcsázás nélkül is hívhatók a központi számítógépes címtárból. Ma már az emberek többsége számítógépen tárolja a személyes telefonkönyvét is, de abból rendszerint még nem lehet tárcsázni, csak akkor, ha a számítógép egy CTI-alkalmazással össze van kapcsolva a telefonnal.
Az IP-telefonok gyorsabban és olcsóbban testre szabhatók, mint a hagyományos telefonrendszerek. Nem kell a gyártóhoz fordulni: házon belül is elvégezhető a programozás a megszokott internetes eszközökkel. A számítógép-hálózat és a hagyományos telefonrendszer összekapcsolása (CTI) – hiába a több évtizedes tapasztalat és a szabványok – nehezen követi a gyorsan változó üzleti igényeket. A megvásárolt IP-telefonrendszerben eleve bele vannak foglalva az összekapcsolás és az integrált szolgáltatások gyors bevezetésének eszközei. A hagyományos alközpontok zárt rendszerek, fizikailag elkülönülnek a számítógépes rendszertől, és csak a gyártók által adott felületeken (API) át lehet velük kapcsolatba lépni. Az IP-telefonrendszer meg nyitott, emiatt könnyen kifejleszthetők rajta különféle telefonalkalmazások.
Számítógép és telefon összekapcsolása
A számítógépes hálózatok és a telefonrendszer összekapcsolása már évek óta napirenden van; itt a Voice over IP hálózatok megjelenése volt az első lépés – azokon a helyeken, ahol még hagyományos alközpontok működtek; az alközpontok között már IP-n haladt a forgalom. Az integráció mai legkorszerébb formája az IP-telefónia: az IP-telefonok a helyi hálózatra kapcsolódnak, és gyakorlatilag egy IP–XML terminálként működnek.
Ez nemcsak a felhasználó szempontjából hatékony megoldás, hanem az üzemeltető szempontjából is. Nincs szükség alközpontra, sem elkülönült telefonhálózatra: a mellékek között LAN kapcsolók irányítják a hívásokat, s az ő méködésükhöz csupán egy központi híváskezelő kiszolgáló kell.
A több telephelyes cégek állomásai között WAN-on át is fenntartható a kapcsolat, s ezzel még nyilvános telefonkapcsolat díja is megtakarítható. Ma csak a hagyományos nyilvános hálózat illesztése ad külön feladatot, de hamarosan már erre sem lesz szükség: több cég is kínál IP-telefonszolgáltatást, bár egyelőre főleg külföldre.
Biztonságos háttér
Hegedűs Péter úgy véli, hogy csak azok a cégek vezethetik be sikeresen az IP-telefonrendszert, amelyek határozottan és rövid időn belül teljesen átállnak erre az új technológiára. Ha túl sokáig húzódik az áttérés, és még hosszú időn át fennmarad a hagyományos rendszer, akkor nem lesz költségmegtakarítás az üzemeltetésben és nem lesz hatékonyabb a kommunikáció: két telefonrendszert kell egymás mellett üzemeltetni, az új, testreszabott telefonszolgáltatásokat nem lehet teljeskörűen bevezetni.
Fontos kérdés a telefonrendszer biztonsága is; azt egyfelől a számítógépes rendszer, másfelől az IP-telefonrendszer elemeinek biztonsága határozza meg. Ha tehát a cégnek nincsen megbízható LAN – ha több telephelyes, akkor WAN – hálózata, akkor ezek rekonstrukciójával együtt érdemes az IP-telefonra való átállás gondolatával is foglalkoznia. Az IP-telefonrendszer gyakorlatilag ugyanúgy kapcsolódik a hálózatra, mint bármelyik másik számítógépes rendszer, ezért a működtetésére a hálózat mindig megbízható kell, hogy legyen és mindig elsőbbséget kell, hogy adjon a hangcsomagoknak (quality-of-service).
Jönnek a képtelefonok
A számítógépes hálózatok és telefonrendszerek összekapcsolódása nem áll meg: a következő lépés az IP-képtelefon lesz, bár azt még a világ más országaiban is kevesen használják. A szakember szerint a képtelefonok elterjedésében is az IP-telefonok hozhatják meg az áttörést. Bizonyos alkalmazások között már most is lehetséges a képtovábbítás, például egy webkamera képét telefonkészülékre lehet továbbítani. Néhány év múlva azonban már a jó minőségű mozgókép továbbítása sem okozhat majd nehézséget: az IP-telefonokkal való képátvitel fejlettsége most ott tart, ahol a hangátvitel tartott 2-3 évvel ezelőtt.
Mindezekből következik, hogy Magyarországon egyelőre azoknak a vállalatoknak – többnyire a nagyoknak – éri meg az IP-telefóniára pénzt költeni, amelyek folyamatosan használják és használni is akarják a számítógépes rendszert. A Synergon referenciái is ezek közül a cégek közül kerülnek ki. Magyarországon az eddigi legnagyobb, több tucat telephelyen, több ezer IP-telefont magában foglaló rendszer a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt.-nél épült ki.
Hegedűs Péter szerint mostanában a hagyományos gyártók is elkezdenek IP-telefonrendszerekkel foglalkozni, sokszor azonban hibrid rendszerekkel kísérleteznek, s azok tudják mindazt, amit egy IP-telefonrendszer tudhat. A Cisco azonban – más cégekkel együtt – a tiszta IP-telefóniában érdekelt. Magyarországon a Cisco-szállítók közül a Synergonnak van a legtöbb referenciája az IP-telefonrendszerek körében.
A Synergon munkatársa hozzátette: cége már 7-8 éve, már a VoIP-megoldások előtti időktől foglalkozik hang-adat integrációval, az IP-telefóniát pedig 2-3 éve ajánlja. A Synergon először a múlt év elején tapasztalt nagyobb érdeklődést a hazai cégek részéről, de az év további részében az informatikai recesszió miatt stagnált ez a piac is. Hegedűs Péter azt reméli, az idén ismét megindulhat a növekedés.
