A SIPRI szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentése szerint a fegyverkezés költségei 2002 óta reálértékben 18 százalékkal növekedtek és 2003-ban összesen 956 milliárd dollárra rúgtak, amelynek csaknem fele az Egyesült Államokra esett. A világ katonai kiadásainak háromnegyedét a Föld népességének 16 százalékát kitevő gazdag országok jegyzik. A legfejlettebb államokban a katonai kiadások jelenleg tízszeresét teszik ki a 2001-ben nyújtott fejlesztési segélyeiknek és meghaladják a szegény országok összes külső adósságát.
A nagy tekintélynek örvendő intézet 2003-as évkönyvében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok vezette iraki háború – amelyet a tavalyi év meghatározó biztonságpolitikai eseményének minősített – nem lendítette előre a demokráciát az arab világban, ehelyett „új frontokat nyitott és ösztönzőleg hatott a terrorizmusra”, ami „bármiféle elrettentő hatásnál többet nyomott a latban”.
Miközben a jelentés nem zárta ki, hogy Washington még sikerre viheti a demokrácia építését Irakban, figyelmeztetett, hogy a nem csituló erőszak bukott állammá teheti vagy akár polgárháborúba is taszíthatja az arab országot.
Úgy vélekedett: az Irak elleni amerikai invázió arra fog ösztönözni néhány országot, hogy hiteles elrettentő erőre tegyen szert, ebben látva az egyetlen hatékony eszközt egy hasonló módon kikényszerített rendszerváltás elkerülésére. „Az új katonai felszerelések teljesítményei és az Irakban alkalmazott taktikák egyes országokat utánzásra, míg másokat új aszimmetrikus válaszok keresésére fognak késztetni” – mondta Alyson Bailes, a SIPRI igazgatója.
Az Egyesült Államok katonai kiadásai növekedni fognak, üteme azonban lassulhat, ha a megelőző háború doktrínája „etikai és nemzetközi jogi alapon, valamint a hatalmas költségek és a kétes sikerek” miatt szorult helyzetbe kerül. A Fehér Ház a következő öt éven belül a katonai költségek folyamatos, 487,8 milliárd dollárra történő emelését indítványozta, 7 százalékos növeléssel kezdve a 2005-ös pénzügyi évtől.
A katonai kiadások világméretű növekedése ellenére a hidegháború vége óta egy év leforgása alatt tavaly volt sorrendben a második legkevesebb fegyveres konfliktus a világban – szám szerint 19 – és ekkor indították a legtöbb új békefenntartó műveletet, pontosan 14-et. A világ legnagyobb fegyvereladói az Egyesült Államok és Oroszország maradtak: az orosz fegyverek fő piaca Kína és India, Washington legfontosabb vásárlója Tajvan, Egyiptom, Nagy-Britannia, Görögország, Törökország és Japán.
Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására tett erőfeszítésekre tavaly csapást mért, hogy Észak-Korea az első országként kilépett az 1968-as atomsorompó szerződésből és kiderült: Irán nukleáris technológiára tett szert. A ballisztikus rakéták ellenőrzése javult a fegyvereladások és pénzmozgások szigorúbb felügyelete révén, „még a világ legtitkolózóbb országai”, Kína, Irán, Észak-Korea és Szíria esetében is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
