Nagyvilág

Olyan, mint egy szájbarúgás – tízezrek munkája veszélyben Trump büntetővámja miatt

A világsajtó teli van az amerikai kormány Kínával, vagy az Európai Unióval szemben kivetett büntetővámjairól, és egy kereskedelmi háború réméről szóló cikkekkel. Pedig közben már fél éve él egy Kanadával szemben kivetett amerikai büntetővám, ami minden másnál jobban megmutatja, milyen pusztító hatása lehet egy átgondolatlanul, a következményekre fittyet hányva bevezetett vámnak.

Donald Trump amerikai elnök nagyrészt a munkahelyteremtés ígéretével nyerte meg az elnökválasztást, vámpolitikája azonban, egyelőre úgy tűnik, pont az ellenkező hatást éri el. A Harley-Davidson a héten jelentett be, hogy külföldre telepíti az Európába szánt motorok gyártását, miután az EU büntetővámokat vetett ki ellenük a Trump-kormány acél- és alumíniumvámjai miatt. A legnagyobb amerikai szöggyártó cég pedig a csőd szélére került, köszönhetően Trump acélimportot célzó vámja miatt.

Azonban semmi sem mutatja jobban, milyen súlyos következményei lehetnek egy büntetővámnak, mint a Kanadából importált papírra kivetett vám. Egészen pontos arra a papírra, amiből az újságok készülnek. Azok miatt ugyanis most több tízezer ember állása került veszélybe, és lapok százai kerültek közelebb a végső lapzártához.

Mindez azért, hogy megsegítsenek egy mindössze pár száz munkást alkalmazó washingtoni papírgyárat. Illetve annak tulajdonosát, egy a New York-i befektetőcéget.

Újságnyomda Vancouverben, Washington államban
Fotó: Natalie Behring/Getty Images

Sok hűhó, egy cégért

Nem sokan kapták fel a fejüket, amikor a One Rock Capital Partners nevű, New York-i székhelyű pénzügyi befektetőcég két éve megvásárolta annak az öt még működő amerikai papírgyárnak egyikét, ahol újságok által használt papírt készítenek. A Washington állambeli Longview-ban található North Pacific Paper Company  (Norpac) aztán alig egy év múlva, 2017 augusztusában petíciót nyújtott be az amerikai kereskedelmi minisztériumhoz, valamint az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz (ITC).

Arra kérték a kormányt, hogy vessenek ki büntetővámokat a cég legnagyobb riválisaira, a kanadai papírgyárakra, amik nagyrészt ellátják papírral az amerikai újságokat. A Norpac azzal érvelt, a kanadai cégek egyes esetekben dömpingáron, valamint kormányzati segítséggel látják el az amerikai piacot olcsóbb papírral, és ezzel tisztességtelen előnyre tesznek szert. A lépést többi amerikai papírgyár közül egy sem támogatta.

A Trump-által támogatott büntetővámok lázában élő washingtoni minisztérium végül a papírgyár javára döntött. Januárban és márciusban 32 százalékot is elérő büntetővámokat vetettek ki a kanadai papírra. Ennek hatására pedig az újságkészítéshez használt papír ára 30 százalékot emelkedett.

Mindez csodás hír volt a Norpac számára. Újra tudtak indítani egy korábban leállított gyártósort, és a cég közlése szerint 50, főleg részmunkaidős dolgozót tudtak felvenni. A már amúgy is nehéz helyzetben lévő nyomtatott sajtó számára azonban ez szinte egyet jelentett a halálos ítélettel.


Fotó:Mauricio Palos/Bloomberg via Getty Images

„Olyan, mint egy szájbarúgás”

A papír a bérek után a második legnagyobb költség az újságok számára, és az óriási áremelkedés még a nagy lapok számára is komoly gondot okoz. A 200 ezer előfizetővel rendelkező floridai Tampa Bay Times számára például éves szinten több mint  3 millió dolláros pluszköltséget okoznak a kanadai papírra kivetett büntetővámok. A nagyjából 200 ezres példányszámban megjelenő Philadelphia Inquirer and Daily Newsnál ugyanez a szám 2 millió dollár.

Ezt a költséget pedig nehezen tudják megspórolni máshol, mint a béreken. A Tampa Bay Times vezérigazgatója már márciusban arra figyelmeztetett, hogy kénytelenek lesznek elbocsájtani embereket a vámok miatt. Egy hónapra rá nagyjából 50 embertől váltak meg. És ez történik több száz másik újságnál is, az egész országban. „Olyan ez, mint egy szájbarúgás” – jellemezte a helyzetet Paul Boyle, a több mint kétezer lap érdekeit képviselő News Media Alliance alelnöke. 

Pennsylvania államban a lapok 22 százalékánál voltak már most elbocsájtások a vámok miatt, míg Illinois államban az újságkiadók 40 százaléka közölte, kénytelenek lesznek csökkenteni a létszámot, és több mint fele nem vesz fel új embereket a felszabaduló állásokba, ha megmaradnak az egyelőre még csak ideiglenesen bevezetett vámok. A pennsylvaniai lapok tömörítő Pennsylvania NewsMedia Association (PNA) közlése szerint 600 állás szűnhet meg az államban.

Emellett a kiadók az oldalszám csökkentésével igyekeznek faragni a költségeken, kisebb formátumban adják ki a lapot, vagy kevesebb nap fognak megjelenni. Mindezt pedig az olvasók sínylik meg, akikhez így kevesebb hír, és számukra fontos információ fog eljutni.

Fotó: John Tlumacki/The Boston Globe via Getty Images

Az igazán nagy vesztesek azonban a kisvárosi, és vidéki lapok lesznek, amelyeknél akár már csak egy pár tízezer dolláros többletköltség is olyan nagy érvágást jelent, amit nem tudnak sehogy megoldani. És nem marad más lehetőségük, mint megszüntetni a kiadást. A 22 államban több mint száz helyi lapot birtokló CNHI kiadó vezérigazgató még áprilisban a CNN-nek kijelentette: ha ezek a vámok megmaradnak, több olyan közösség lesz az országban, ami elveszíti újságját. (Az alabamai székhelyű CNHI a héten jelentette be, hogy vevőt keres.)

Az online nem megoldás, amerikai papír meg nincsen

Könnyű lenne azt mondani, hogy a nyomtatott sajtónak már amúgy is leáldozóban van, és a bajba került lapoknak csak simán át kéne állnia az internetes megjelenésre, ez azonban sok esetben egyáltalán nem megoldás.

A kis és közepes újságok bevételeinek több mint 90 százalékát még mindig a nyomtatott lapok adják, és az online verzió egyedül képtelen lenne fenntartani azokat. Emellett az olvasók még mindig nagy számban inkább a papír verziót szeretik megvenni. Arról nem is beszélve, hogy a vidéki Amerikában sok helyen egyszerűen nincsen az embereknek megfelelő internetelérése, és az online lapok olvasása így sok helyen nem lehetőség.

A kanadai papírra kivetett vámokat azzal sem lehet megkerülni, hogy az újságok amerikai papírt kezdenek el vásárolni. Egész egyszerűen azért, mert mindössze öt darab papírgyár maradt az Egyesült Államokban, amik képtelenek kielégíteni a keresletet, hiszen már most 97 százalékos kihasználtsággal működnek. Új papírgyár építése pedig több százmillió dollárba kerülne, ami üzletileg nem kifizetődő.

Emellett a papír szállítása rendkívül költségigényes. Az ország nyugati partján található washingtoni Norpac hiába szeretné, hogy a keleti parton lévő újságok tőlük vásárolják a papírt, a szállítás olyan sokba kerül, hogy az ottani kiadók számára még a büntetővámok miatt megdrágult kanadai papír is kifizetődőbb, mint amerikait. A helyzetre jellemző, hogy a Gannet médiacég például már Spanyolországból szerez be a papírt.

A demokráciát veszélyezteti

A védővám ellen már tavaly év vége óta küzdenek az újságkiadók. A több mint kétezer lapot képviselő News Media Alliance már tavaly decemberben kérte Wilbur Ross kereskedelmi minisztert, hogy ne vezessék be a védővámot a kanadai papírra, mert azzal több ezer állás kerülhet veszélybe, nem csak a szerkesztőségekben, de az újságkiadáshoz kapcsolódó vállalkozásokban is.

Több állam újságíró szövetsége, valamint az újság- és könyvkiadáshoz kapcsolódó iparágak (mint például a nyomdaipari cégek) képviselői pedig létrehozták a Stop Tariffs on Printers & Publishers (STOPP) nevű koalíciót, hogy a vám ellen küzdjenek.

Wilbur Ross
Fotó: Win McNamee/Getty Images/AFP

A kis lapok pedig az elmúlt hónapokban egymás után írták a szerkesztőségi cikkeket, hogy felhívják olvasóik figyelmét, milyen nagy veszélybe került kedvenc újságjuk a Norpac kedvéért bevezetett vámok miatt. Kiemelve, hogy a kormány lépése miatt nem csak az újságoknál dolgozó emberek állás kerül veszélybe, hanem egyenesen a demokrácia is.

A helyi lapok nélkül maradt településeken ugyanis az emberek nem lesznek megfelelően informálva a helyi ügyekről. Egy jól tájékozott lakosság pedig elengedhetetlen a megfelelően működő demokráciához. Hiszen nem lesz senki, aki felügyelné a helyi tisztségviselőket, és leleplezné, ha visszaélnek hatalmukkal. És egyben arra biztatták olvasóikat, hogy írjanak képviselőiknek, és szólítsák fel őket a vámok elleni küzdelemre.

A Washington ülő politikusok pedig válaszoltak is.

Ez egy speciális ipar. Nem mosógépekről és műanyag játékokról van szó. Az egyetlen olyan üzletágról beszélünk, aminek saját sora van az alkotmányban

jelentette ki Angus King. A Maine államot képviselő független szenátor a republikánus Susan Collins szenátorral együtt nyújtott be egy törvényjavaslatot a vámok felfüggesztésére, amint több republikánus és demokrata szenátor is támogatott.  És hasonló törvényjavaslatot terjesztett be a képviselőházban is Kristi Noen dél-dakotai republikánus képviselő, Charlie Crist floridai demokrata képviselővel, valamint tíz másik republikánus képviselővel együtt.

Charlie Crist
Fotó: Joe Raedle/Getty Images/AFP

Még van remény

A kereskedelmi minisztérium által bevezetett büntetővámok egyelőre még csak ideiglenesek. Hogy véglegessé váljanak, még kell az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (ITC) beleegyezése is. A vámok kérdésével foglalkozó kétpárti ügynökség július 17-én tart nyilvános meghallgatást a vámokkal kapcsolatban, és a kiadók abban bíznak, ott sikerül őket meggyőzni, hogy a vámok sokkal nagyobb kárt okoznak az amerikai gazdaságnak, mint a haszon, amit hoznak.

Aminek ráadásul csak egyetlen egy cég a haszonélvezője, és az még csak nem is a washingtoni papírgyár lesz, hanem az azt két éve megvásároló One Rock Capital. Hosszú távon ugyanis a papírgyárnak sem fogja megérni, ha a vámok miatt tönkremennek a lapok, hiszen utána gyakorlatilag nem lesz senki, aki papírt vásárolna tőlük.

A News Media Alliance kiemelte: a védővám egyedül a New York-i befektetőcégnek jó, ami pontosan azt csinálja, amit egy befektetőcég szokott: igyekszik minél hamarabb a legtöbb pénz kicsikarni a befektetéséből.

Úgy tűnik, One Rock Capital Partner arra használja a petíciót, hogy rövid távon növelje ennek az egy papírgyárnak az értékét, figyelmen kívül hagyva annak drámaian negatív hatását az amerikai lapokra több ezer kisvárosban

– írta a szövetség a kereskedelmi miniszternek küldött levelében. Emlékeztetve arra, hogy a védővámokat csak és kizárólag a Norpac új tulajdonosa akarja, és a többi amerikai papírgyár, valamint az amerikai papíripart képviselő American Forest and Paper Association is ellenezte.

Az amerikai kiadók egyelőre nem tudnak mást tenni, mint reménykedni, hogy végül győznek, és a kormányzat visszavonja az ideiglenesen bevezetett védővámot, ami már most is nagy károkat okozott. Ha maradnak a vámok, akkor viszont sok lapnak nem lesz más választása, mint létszámcsökkentéseket végrehajtani.

Nagyon nehéz lesz, amikor megmondom az embereknek, hogy azért veszítik el az állásukat, hogy egy multimilliomos befektető New Yorkban több pénzt tehessen zsebre. Nagyon dühösek lesznek emiatt

mondta el a Columbia Journalism Review című szaklapnak John Johnson, New York-i laptulajdonos.

Kiemelt kép: Mark Wilson/Getty Images 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik