Becslések szerint mintegy 200 ezer ügyfél a közelgő március 31-ei határidő előtti utolsó pillanatokra hagyta a pénzmosás elleni törvény módosításában előírt adategyeztetési kötelezettségét. A zárás előtti pánik napjaiban arra kell számítani, hogy a várakozási idő jócskán meghosszabbodik a bankfiókokban.
Itt a vége
Egyelőre hiábavalónak bizonyultak a bankszakmai törekvések, hogy a pénzmosás elleni törvény módosítása által előírt adategyeztetési kötelezettség határidejét március 31-éről egy újabb módosítással későbbre tolják. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) ezért a múlt héten újból felhívta az ügyfelek figyelmét, hogy április elseje után kénytelen lesz keményen ellenőrizni a jogszabályok betartását. A hatóság megfogalmazása szerint: a hatályos törvény értelmében a pénzügyi szolgáltató 2004. április elsejét követően köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a törvény hatályba lépése előtt létesített üzleti kapcsolatot, és az ügyfél a szolgáltató írásbeli értesítése ellenére sem jelent meg személyesen vagy képviselő útján azonosítás céljából (és a törvény által előírt adatai nem állnak rendelkezésre). Reménykedni legfeljebb abban lehet, hogy a pénzügyi tárca és a bankszakma közösen egyetértésre jut a megtagadandó megbízások definiálásában. A jogszabály ugyanis ezeket nem részletezi.
A maratoni sorban állás egyébként, legalábbis a bankok közlése szerint, manapság már egyre ritkább. Az persze igaz, hogy a konkrét, az átlagos várakozási időt firtató kérdésünkre többnyire homályos válaszokat kaptunk. Egyértelműen csak a CIB-nél, az MKB-nál és a Citibanknál fogalmaztak. Az előbbi kettőnél legfeljebb 5-10 percre becsülték az ügyfelek átlagos kényszerpihenőjét – ami nem is csoda, hiszen mindkét pénzintézet korábban főleg vállalati ügyfélköréről volt ismert, a lakossági piacon csak néhány éve bővültek ütemesen. Az amerikai tulajdonú banknál pedig a fiókonként havonta kötelező úgynevezett mystery shopping (vagyis próbavásárlás) gyakorlatára alapozva azt mondták: „Amennyiben meghaladja az 5 percet, intézkedünk.”
Várakozás ide vagy oda, a bankfiókok kínálta személyes kapcsolat – az internetes és telefonos bankolási lehetőség ellenére – még mindig fontos az ügyfelek számára, amit az is jelez, hogy a hazai pénzintézetek inkább a hálózat bővítéséről, mintsem visszafejlesztéséről beszélnek. A jelszó most a sűrűbb, de hatékonyabb rendszer kialakítása, ami több, de kisebb létszámmal működő egységet takar.
Árprés
A kisebb létszámú, gyorsabb pörgést, rövidebb várakozást lehetővé tevő, de több helyen elérhető bankfiókok persze azt feltételezik, hogy az ügyfelek a rutinműveleteikkel ne a drágább élőmunkát használják, hanem az internetes vagy automata telefonos ügyfélszolgálatokat. Mint az MKB hálózati igazgatója, Vági Bálintné elismerte, árazási elveiknél legfőképpen az úgynevezett alternatív csatornák használatát ösztönzik, de szerinte az ügyfelek „vevők” ezekre a változásokra. Egyre nagyobb számban nyergelnek át az alternatív eszközökre, nemcsak az árak és költségek miatt, de kényelmi megfontolásból is.
Ugyanez az árazási elv érvényesül az összes többi lakossági banknál, a szokások megváltoztatására irányuló törekvéseknek pedig meg is vannak az eredményei. A CIB-nél például már a lakossági ügyfelek által indított tranzakciók 40 százaléka az Internet bankon keresztül bonyolódik le, és szépen nő a telefonos ügyfélszolgálatot használók aránya is. Az OTP éppen az év elején, január elsejétől drágította ismét a bankfiókokban elérhető szolgáltatásokat; a készpénzfelvétel díja az eddigi 120 forint plusz 0,25 százalékról, 150 forint plusz 0,30 százalékra emelkedett, és drágult az eseti átutalási megbízás teljesítése is, miközben e szolgáltatások ára a telebankon vagy az interneten kedvezőbb.
Az alternatív csatornák használatát egyébként több pénzintézetnél azzal is növelni kívánják, hogy a bankfiókokban helyeznek el – adott esetben 24 órán át is hozzáférhető – számítógépes terminálokat, vagyis az ügyfélnek nem kell a munkatárshoz sorban állnia.
A teljes cikket elolvashatja a Figyelő 2004/13. számában.
