Az eredeti rendeltetésüktől eltérően, az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány az uniós támogatásokat és ezt szankcionálni kell az úgynevezett 7. cikkel alkalmazásával – ez áll a Népszava szerint abban a jelentéstervezetben, amelyet az EU-támogatások felhasználását vizsgáló EP-bizottság készített. Ez volt az a bizottság, amely 2017 szeptemberében többek között a felcsúti kisvasutat is megnézte.
A Népszava birtokába jutott dokumentum szerint
a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében említett értékek megsértését jelentheti, ezért indokolja a 7. cikk szerinti eljárás megindítását.
A költségvetési bizottság konkrét hiányosságokat is felsorolt:
- az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4% -át teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják
- a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent, így az egyik leggyengébben teljesítő tagállammá váltunk
- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb
- túl nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya
A lap emlékeztet, hogy az Európai Parlament tavaly májusi állásfoglalása döntött az ún. 7-es cikkely szerinti vizsgálat elindításáról, amellyel azt akarják kideríteni, hogy szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében.
Amennyiben az 7. cikkely alkalmazásáról döntenek, először is az uniós kormányokat képviselő Tanácsnak – a tagállamok négyötödös többségével, vagyis jelenleg legalább 22 tagállam egyetértésével – meg kell állapítania, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy az érintett tagállam súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit. Ehhez szükség van arra is, hogy az Európai Parlament egyetértsen a bizottsági javaslattal.
Az érintett tagállamot is meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani. Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni, majd a tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.
Kiemelt kép: 24.hu/Berecz Valter
