A 24.hu összesítése szerint nagyjából 2,5 milliárd forint állami kampánytámogatás köthet ki erősen kamugyanús pártoknál, miután sikerült jelölteket állítaniuk a parlamenti választásra.
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja és a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt éppúgy 153 millió forint kampánytámogatást kap majd, mint a Demokratikus Koalíció vagy a Juhász Péter-féle Együtt, ennyi jár ugyanis azoknak a pártoknak (14 ilyen van), amelyek országos listát állítottak, de 54-nél kevesebb egyéni jelöltjük van. A teljes (106 jelölt után járó) 612 milliós kampánytámogatás csak a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP markát üti. A 94 jelöltet állító Momentum 459 millió forintból gazdálkodhat, az MSZP-Párbeszéd, a Munkáspárt és a MIÉP pedig 306-306 millióból.
Soha ennyi párt nem állított országos listát
Vagy harminc halott nevében ajánlottak jelölteket Monoron, Heves megyében már nyilvántartásba vett jelöltek ajánlóíveit foglalta le a rendőrség, a volt MSZP-s esélyegyenlőségi miniszter ajánlasai gyanúsan nagy számban egyeznek a fideszes jelöltével, Újpesten még az adatvédelmi hatóság elnökének szignóját is odahamisították az egyik kamupárt íveire, férj és feleség indul egymás ellen – ez csak néhány, már nyilvánosságra került abszurd bizonyíték arra, hogy nem hagyott alább a biszniszpárt-alapítási kedv.
Sőt még növekedett is. Míg négy évvel ezelőtt 18, a most áprilisi országgyűlési választáson várhatóan
Néhány párt esetében még nem jogerős a döntés, de a negyven, listaállítással próbálkozó szervezetből ennyi teljesítette a szükséges feltételeket, azaz rendelkezik 27 egyéni jelölttel kilenc megyében és Budapesten. (Kettőt pedig annak ellenére utasított el a Nemzeti Választási Bizottság, hogy e feltételeknek megfeleltek – róluk később.)
Összehasonlításképpen: 2010-ben mindössze hat pártnak volt országos listája, ezután azonban a Fidesz-kormány jelentősen egyszerűsítette a jelöltté válást, a korábbinál nagyobb lélekszámú, majdnem kétszer akkora egyéni választókerületekben 750 helyett 500 aláírást kell összegyűjteni, ráadásul egy választó több pártnak is aláírhat.
A könnyítés célja bizonyára az volt, hogy az egyébként is megosztott ellenzék a szavazólapon még elaprózottabbnak tűnjön. Ráadásul olyan megtévesztő nevű alakulatok jöttek létre, mint a Bajnai Gordon pártjának nevére hajazó Együtt 2014. Noha a kamupártok egyike sem ért el 0,5%-nál jobb eredményt, a Fidesz egyetlen mandátumon múló kétharmados többségét könnyű a nyakukba varrni: a XVIII. kerületben az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 56 szavazattal maradt alul a fideszes jelölttel szemben, miközben csak az Együtt 2014 elvitt 197 voksot, két, az ex-szocialista Zuschlag Jánoshoz köthető szervezet pedig további kilencvenet.
Jelöltbiznisz: 50-100 ezer forintért lemondanak egymillióról
A kamupártok, láthattuk, rengeteg pénzt kaptak akkor és kapnak most is, ha összetákolnak egy országos listát, egyéni jelöltjeiknek pedig jár fejenként 1 millió forint támogatás, amiről lemondhatnak a pártjuk javára.
A végül a fél százalékot sem elérő tucatnyi bizniszpárton pedig nem lehetett bevasalni a jelöltek után járó, 2 százalékosnál gyengébb eredmény után visszatérítendő támogatást, a NAV-nak még 2017 decemberében is 2 milliárd forint bírsággal tartoztak. A pénzről az adóhatóság végül lemondott. Hiába tett kilenc esetben feljelentést az Állami Számvevőszék is költségvetési csalás, valamint a számviteli és az áfatörvény megsértése miatt, látva a nyilvánvalóan fiktív költségelszámolásokat, az ügyészség megszüntette a nyomozást.
A kilenc feljelentett pártból hat mára eltűnt, köztük a Zuschlaghoz köthető, a több százmilliós kampánytámogatás birtokában is mindössze 2100, illetve 1600 szavazatot szerző ÚDP és ÚMP is. Bár Zuschlag újra próbálkozott, az ajánlásgyűjtés előtti időszakban hekkerek segítségével próbált személyes adatokhoz jutni, emiatt előzetes letartóztatásban van – a jelek szerint kiveszett mögüle a hatalmi hátszél.
De jöttek helyette új szereplők, akiket alább részletesen bemutatunk, és felhasználták az akkori „pártépítési” modellt. Annak ellenére is, hogy az Országgyűlés tavaly novemberben úgy módosította a kampányfinanszírozási törvényt, hogy ha egy párt országos listája nem éri el az 1 százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt. Ha nem fizet, a párt vezető tisztviselői állnak helyt, de a NAV is behajthatja az összeget.
A 21 listát állító párt közül nyolc mindenkinek ismerős lehet, őket mérik a közvélemény-kutatók, róluk szólnak a hírek: Demokratikus Koalíció, Együtt, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Momentum. Valódi szervezet a Thürmer Gyula-féle Magyar Munkáspárt és az egykor, Csurka István idején szebb napokat látott (és szebb jövőt remélő) MIÉP. Igaz, az előbbi már négy éve is csak 0,56 százalékot szerzett, az utóbbi pedig akkor listát sem tudott állítani, most mégis az ország több mint felében (58 körzetben) jelen van, de kamupártnak talán mégsem nevezhetjük.
A maradék tizenegyből a Magyarországi Cigánypárt a 2014-es megszégyenítő eredmény sokkjából épp az újabb választásra támadt fel. A Sportos és Egészséges Magyarországért Mozgalomról pedig nemrég írtunk – akkor félmillió forintot ígért leendő jelöltjeinek. Kilenc listaképes formáció viszont a legutóbbi választáson még nem indult, őket alább alaposan bemutatjuk. Megkerülhetetlen azonban a volt monoki polgármester, Szepessy Zsolt szerepe.
MTI Fotó: Vajda János
A volt monoki polgármester Összefogás Pártjából az idén 65-en szereztek jogot az indulásra. A Nemzeti Választási Bizottság azonban szombaton a listaállítás formai hibáira hivatkozva (egyes jelöltek kétszer szerepeltek a listán, mások lakcímük helyett tartózkodási helyüket adták meg), illetve Szepessy rovott múltja és a párt csalásgyanús jelöltállításai miatt nem hitelesítette a párt országos listáját. A végső szót a Kúria mondja ki. Az átengedett egyéni jelöltek részt vehetnek a választáson, de ha érvényben marad az NVB döntése, akkor kampánytámogatásukat nem írathatják a pártra. Ami érzékeny veszteség Szepessynek, nem szólva a 65 jelölt után a pártnak járó több mint 300 millió forint kieséséről.
Szepessy azonban minden eshetőségre felkészült. A Hvg.hu már írt arról, hogy valódi kamupártháló bontakozott ki körülötte az elmúlt hónapokban: a Családok Pártja és a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (Medete) szálai is elvezetnek hozzá.
A volt polgármester azt ugyan megúszta, hogy a legutóbbi választás kampánykiadásaival az Összefogás Párt sem tudott megfelelően elszámolni, ám 2015-ben előzetes letartóztatásba került, mert a gyanú szerint ukránoknak segített jogtalanul magyar állampolgársághoz jutni. Üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsították, tavaly szeptemberben négy év börtönt kapott, négy év próbaidőre felfüggesztve. Mivel az ítélet nem jogerős, indulhat a választáson, meg is teszi, Nyíregyházán.
Az Összefogás Párt két választás között nem különösebben aktív, honlapján egy 2014-es kampányfilm mellett olyan, több hónapos hírek találhatók, amelyeknek semmi közük a párthoz, például hogy a 70. házassági évfordulójára készül II. Erzsébet és Fülöp herceg. Facebook-oldalukon megnézhető az a videó, amelyen Zuschlag János közösen tájékoztatja a sajtót Szepessyvel, a legfrissebb poszt azonban 2016-os és a vasárnapi boltzárról szól. Ez azonban nem gátolta az Összefogás Pártot és szatellitpártjait, a sikeres jelöltállításban.
Monoki modell: családtagok szétszórva három pártba
Lapunk utánajárt azoknak az Összefogás, valamint a Családok Pártja (CSP) és a Medete Párt közötti, szinte végeláthatatlan összefonódásoknak. A Hvg.hu megírta, hogy a CSP elnöke, Bányai Ildikó négy éve még a Szepessy-féle Összefogás Párt jelöltje volt, most pedig több családtagja is indul a választáson. Az összefonódások azonban ennél jóval sokrétűbbek.
Ezek csak azok az esetek, amikor a rokonság könnyen igazolható, azokat pedig, amikor a közeli hozzátartozók nem egymás versenytársai, hanem például szomszédos körzetekben indulnak, egyelőre nem is vettük számításba.
A legnagyobb játékosnak a hódmezővásárhelyi Szimandlék tűnnek, Csongrád megye 4-es választókerületében hárman is jelöltették magukat, három párt színeiben: Szimandl Tamás (Medete), a felesége, Szimandlné Nagy Ibolya (Összefogás) és Szimandl János (Családok Pártja). Szimandlné nem gondolja, hogy ez magyarázatra szorul, és egy Facebook-bejegyzésben elzárkózott a nyilvánosságtól, ami egy képviselőjelölttől kampányidőszakban minimum furcsa:
Szeretném tájékoztatni a médiát hogy én és a családom egyenlőre nem kíván nyilatkozni. Lesz nyilvános sajtótájékoztató, helyéről, idejéről is lesz tájékoztatás. Megkérném az újságírókat, hírcsatornák stábjait, ne zaklassanak bevásárláskor, iskolánál és főleg ne az otthonunknál. Megértésüket és türelmüket köszönöm.
Ezt tetézi, hogy egy megyével odébb, Kiskunfélegyházán a Családok Pártja Szimandl Noémit indítja, aki legalábbis ismeretségben áll a vásárhelyi Szimandlékkal. Az ő férje Gál Róbert, az Összefogás, testvére, Gál László pedig természetesen a Medete jelöltje.
Szimandlék példája közel sem kivételes. Férj és feleség indul el egymással szemben a szatellitpártok színeiben Csornán: Karaffa László (Medete) és Karaffa Lászlóné (Családok Pártja), Vásárosnaményban Ésik Attila (Családok Pártja) és Ésik Attiláné (Összefogás), és Szekszárdon: Friedrich Károly Ferenc (Családok Pártja) és Friedrich Károly Ferencné (Medete) – utóbbi házaspárt azonban nem engedte át a választási bizottság.
Rövid internetes keresésünk alapján párkapcsolatban áll Ádám Krisztián (Medete) és Bakos Klaudia (Összefogás), akik Ózdon mérik össze erejüket, Fazekas Mihály (Összefogás) és Nagy Erzsébet (Medete), ők Szegeden indultak volna egymás ellen, valamint a nyíregyházi Leczó Nikoletta (Családok Pártja) és Pálóczi István (Medete).
A Tiszaújvárosban induló Kozma János (Medete) és Kozma-Tóth Zsanett (Összefogás) is házasok, ahogy a nagykanizsai körzetben jelölt Hollender Szabolcs (Medete) és Hollender-Lukács Anett (Családok Pártja) is. De a Balatonfüreden próbálkozó Felczán Erzsébetet (Összefogás) és Bodroghalmi Gábor Alfrédot (Családok Pártja) is összeköti egy közös gyermek.
Salgótarjánban Czekó Erzsébet (Összefogás) a fiával, Molnár Dávid Márkkal (Családok Pártja) verseng, a Vas megyei 3-as körzetben pedig Sinkáné Vati Júlia (Családok Pártja) a lányával, Sinka Vivien Karolinnal (Medete) szemben jelöltette magát.
Kedves 18-19. kerületi ismerőseim, indultam egy pártban és aláírást gyűjtők, aki 18 éves és segítene azzal hogy aláírja nekem, azt nagyon megköszönném :)
– ezt Mervel Roland írta a Facebookon, akit az Összefogás indított a budapesti 15-ös választókerületben. Ugyanott jelölte a Családok Pártja testvérét, Mervel Zsoltot. Ő elég ráérősnek tűnik, mert március 3-án írta ki a Facebookra, hogy „Sziasztok, ki tudna nekem segíteni a 18. kerületben ajánlatgyűjtésben? Természetesen nem ingyen! SOS írjatok privátban”, az ötszáz ajánlást viszont március 5-én kellett leadni. Ennek ellenére sikerült neki, és testvérét nem vették nyilvántartásba.
„Testvérharc” zajlik a Pest megyei 7-es választókörzetben is, ahol Bagó Anita (Családok Pártja) és Bagó György (Medete) szerepel a jelöltek közt, Keszthelyen pedig a Családok Párja színeiben indul Bogdán Szabolcs, akinek az édesapját és a testvérét is Bogdán Zoltánnak hívják – ilyen nevű jelöltet a Medete indított a választókörzetben.
Kamupárt vagy sem? Mit kell még tudni a listát állító ismeretlen szervezetekről?
Medete Párt (Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja)
Nyíregyházáról indult, ebbe az Ószőlő utcai panelházba van bejegyezve. 2015 ősze óta létezik, ám tevékenységének nem lelni nyomát, pénzügyi beszámolója nullás, honlapja, Facebook-oldala nincs (találtunk viszont egy Koordinátor Medete nevű profilt, ami gyaníthatóan az aláírásgyűjtés szervezésére jött létre). 77 egyéni jelöltjéből végül 40-et vettek nyilvántartásba, így kényelmesen meglett az országos lista. A párt célja tömören nagyravágyó: „A magyar emberek boldogulásának elősegítése, biztonságának megteremtése és a köztük lévő bizalom erősítése.” Az elnök, Mihály Viktória, aki Sátoraljaújhelyen indul a választáson.
Családok Pártja
Szabolcs-Szatmár-Beregben, úgy látszik, nagy a pártélet, testvérpártjaihoz, a Medetéhez és az Összefogáshoz hasonlóan természetesen a Családok Pártjának is itt vannak a gyökerei: eredetileg az ófehértói Alkotmány utca 62. alá (a Google állításával ellentétben nem a kisboltba, hanem a mellette álló lakóházba) volt bejegyezve. A párt célja megegyezik a szintén 2015-ben létrejött Medete Pártéval: „A magyar családok boldogulásának elősegítése, biztonságának megteremtése, a köztük lévő bizalom megerősítése”, amit „a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése” félmondattal egészítettek ki, nehogy megkérdőjeleződjön önállóságuk.
Ugyanerre a címre igyekszik magát bejegyeztetni a Medete Párt is, a kérelmet azonban az NVB pénteken visszautasította.
A Családok Pártjának nincs elérhető pénzügyi beszámolója és honlapja sem. 49 körzetben sikerült összeszedniük ötszáz aláírást, de gyaníthatóan nem a közösségi média hozta meg a sikert: a párt Facebook-oldalát csupán öten kedvelik, az egyetlen elérhető képen pedig egy úr látható egy pálmafákkal övezett tengerparti sétányon. Igaz, a helymeghatározás szerint a fotó Solton készült, de ez csekély Bács-Kiskun megyei helyismerettel cáfolható.
Kössz (Kell az Összefogás Párt)
A bátonyterenyei, a Mátyás király út 21. alá bejegyzett pártocska 90 jelölttel vágott volna neki a választásnak, végül 53-an indulhatnak. A formációt 2016 októberében jegyezték be, a bírósági nyilvántartás szerint Galyas István az elnök, de a honlapon már Weith Katalin van feltüntetve, aki a listát is vezeti. Weith a szcientológusok kilépett vezetőjeként szerzett hírnevet. Tavaly ősszel még a Magunkért Demokrata Párt megalapítása apropóján nyilatkozott nekünk, ebből lett végül a Kössz, amely határozottan tiltakozik a kamupárt besorolás ellen.
Kétségtelen, hogy a honlapon van program, letölthető applikáció, etikai kódex, közéleti klub is, és még a Facebookon is megtalálni a pártot, amelynek egyébként egy jelöltje hiányzott ahhoz, hogy 153 millió helyett kétszer annyi kampánytámogatást kapjon.
Közös Nevező 2018
A Közös Nevező szintén nehezebben helyezhető el a kamupártok és a lelkes amatőrök tengelyén. A budapesti Izabella utca 30. alá tavaly júniusban bejegyzett csoportosulás vezetője Gődény György (Harkai Bulcsú Bánktól vette át a posztot). Honlapjuk összeszedett, a legfrissebb hír rajta éppen az, hogy egy jelöltjük se kéri a kampánytámogatást, mert ők nem bizniszpárt. Ezt illusztrálja, hogy 2013 óta van Facebook-oldaluk, 39 ezer ember lájkolja is. Kiemelendő a kampányvideójuk, amely szerint a parlamentbe juttatnák Puzsér Róbertet, Csernus Imrét, a volt NAV-os Horváth Andrást, Sándor Máriát, Dancsó Pétert, Ganxsta Zolee-t, Tétényi Évát, valamint Bogdán Lászlót, Cserdi polgármesterét, noha az nem világos, hogy miként, hiszen nekik semmi közük a párthoz.
Gődény egyébként egy személyben edző, testépítő, gyógyszerész, amerikaifocista, pártelnök, még az Aranyéletben, a Valami Amerika 3-ban és Till Attila filmjében, a Tiszta Szívvelben is szerepelt, szóval nem egy rejtőzködő figura.
Tenni Akarás Mozgalom
A tenni akarók szervezete egy kiskunhalasi panelházba, a Kuruc vitézek tere 31/A. alá van bejegyezve tavaly szeptember óta. A választásnak 28 egyéni jelölttel fut neki, épphogy meglett tehát az országos lista. Elnökként Váradi Sándor van feltüntetve. A párt amúgy IGEN Magyarország Mozgalomként indult, akkoriban Buczó Csanád László vezette, idén január 23-án lett Tenni Akarás Mozgalom és cserélt elnököt. Honlapjuk, Facebook-oldaluk nincs, de hát nem is internetezni akarnak, hanem tenni.
MCP (Magyarországi Cigánypárt)
A 2013 júliusában alapított etnikai párt Miskolcon, a Temes u. 32/4. alá van bejegyezve. 47 egyéni jelöltjük szerzett jogot az indulásra. A párt elnöke hosszú ideje Horváth József, aki a 2014-es választási fiaskó után (nagyjából 9000 szavazatot szereztek országosan) meaculpázott, és az anyagi erőforrások hiányával magyarázta a szerény eredményt. A botrány persze nem kerülte el őket: a Magyar Államkincstár adatai szerint a választáson induló 61 jelöltjükből 41-nél találtak hiányosságokat a kampánypénzek felhasználásánál. De már a kampányban feljelentették őket választási csalás gyanújával, mondván, másolt aláírásokat adtak le.
A két választás között semmit sem lehetett tudni a szétesőnek tűnő MCP-ről a 2017-es bejelentésig, hogy ismét indulnak a választásokon. A médiakampány-főnök Nótár Ilona igen aktív, február 1-jén még a Közös Ország Mozgalom józsefvárosi vitáján is részt vett, miután váratlanul felment a színpadra. Végül leadott kellő számú aláírást, de az NVB döntése alapján nem indulhat a választáson, mivel több ajánlása elhunytak nevében érkezett. Emiatt rendőrségi ügy is indult. (Nótár cikkünk megjelentése után azt közölte: ragaszkodik az ártatlanság vélelméhez, és az ügyben jogorvoslatot kér.)
EU.ROM (Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt)
A sokadik roma érdekvédő pártot 2012 őszén jegyezték be az Eger közeli Feldebrőn, a mai napig a 878. helyrajzi számú telken van a székhelyük, ami a tulajdoni lap szerint egy kivett, beépítetlen terület. Most 74 jelöltjéből 36-ot vettek nyilvántartásba. Weboldaluk nincs, Facebookjuk van, 456 kedvelővel, aktív posztolgatással, de a Twittertől sem idegenkednek.
A párt amúgy ötpárti szövetséget kötött másik négy mikropárttal. Az elnök az alapítástól fogva Szőcsi Lajos, aki elég komolyan veszi a zsidó-keresztény összeborulást, Facebook-oldala is tele van zsidó szimbólumokkal, miközben fenntart egy Keresztények Világszövetsége Szőcsi Lajos nevű oldalt is. Amúgy az oldala szerint pünkösdista lelkész. Ebben a videóban pedig azt üzeni a Lajos bácsiként emlegetett férfi a képviselőjelölteknek,
tudomásul kell venni, hogy az EU.ROM párt elnöke én vagyok, és nem ti, és ha egyszer azt mondom, csütörtökön le kell adni az íveket, akkor csütörtökön kell leadni.
Iránytű Párt
Nem összekeverendő a Jobbik saját közvélemény-kutató cégével a párt, ami az üdülőben székelő politikai erők táborát bővíti (Csobánka, Üdülők útja, 2861 hrsz.). Tavaly áprilisban jegyezték be őket, azóta harcolnak hivatalosan az emberi méltóságért, az életminőség javításáért, a társadalmi igazságosságért, de érdekesség, hogy kötelező katonai kiképzést javasolnak. A párt 87 egyéni jelöltjéből 39 ment át a rostán.
A pártnak csinos honlapja van, ahol számos információ megtalálható, a Facebookon ezernél kicsivel több követőjük van, rendszeresen posztolnak, bár az egyik friss értékelésük arról szól, hogy valakinek az aláírását felhasználták ajánlásként, miközben az illető alá sem írt nekik. Mindenesetre a kamupárt jelzőt ők is kikérik maguknak. A pártot Schiller László vezeti, aki irányította már az Új Baloldalt, majd a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is tevékenykedett.
Net Párt
Tavaly szeptemberben alakult meg a NET Párt Biatorbágyon, mára a Vásárosnamény, Orbán Balázs körút 14. címen működnek, most pedig igen szerencsésnek bizonyultak: 82 jelöltjükből épp 27 felelt meg, ennyi kell az országos listához. Techpárt akarnak lenni, ami az online technológia segítségével akar képviseleti demokráciát építeni. Honlapjukon bemutatkoznak, a Facebookon 35 ezer kedvelőjük van, kiállnak az e-sportok mellett is, de február 17. óta nem posztoltak. A pártot Nagy Gábor vezeti.
SZEM Párt (Szegény Emberek Magyarországért Párt)
2014 februárjában jegyezték be a szombathelyi (Szent Márton út 51/A. I. em. 7.) pártot, ami 44 egyéni jelöltet indít. Jelenleg Nagy Richárd az elnök, aki január 10-én váltotta Szilágyi Zoltánt a poszton. A pártról ezen túl nem sok mindent lehet tudni, se honlapjuk, se Facebookjuk, semmi nyomuk, leszámítva a Vaol.hu négyéves cikkét. Arról tudósítanak, hogy egy szombathelyi presszóban mutatkoztak be, ahol Szilágyi elmondta, a szegényeket akarják képviselni.
Lecsúszott térségekben indul a legtöbb jelölt
Az Index kimutatta, hogy átlagosan több képviselőjelölt van a billegőnek tekinthető körzetekben, mint a sima Fidesz-győzelmet ígérőkben, azonban gyűjtésünk alapján jócskán vannak kivételek, és kirajzolódik egy másik kép is.
Figyelemre méltó, hogy amíg Veszprémben és Pécsen (ahol pedig egyaránt szoros lehet a választás) mindössze 8-9 jelölt indul, addig
- Salgótarjánban 33
- Ózdon 31
- Vásárosnaményban és Békésen 30-30
- Sátoraljaújhelyen és Orosházán 29-29 jelöltet vettek nyilvántartásba.
Hogy ez mekkora szavazólapot jelent, ahhoz érdemes megnézni ezt a képet: Pálffy Ilona, a választási iroda elnöke egy 29 jelölt nevét tartalmazó szavazólapot tart a bal kezében, 2014-ben ez volt a leghosszabb.
Az említett körzetek közül Salgótarján és Ózd is tartogathat esélyt az ellenzéknek, Vásárosnamény viszont a tizedik legfideszesebb körzet, ahol 2014-ben 53 százalékot szerzett a kormánypárt. Hasonlóan vegyes tendencia látszik Budapesten: amíg a Fidesz számára erősebb budai választókerületekben csak az országosan ismert pártok állítanak jelölteket, addig Csepelen 23, Újpesten 19 nevet tartalmaz majd a szavazólap. Több olyan belpesti körzetben viszont, ahol jó esélye van az ellenzéknek, nem látni visszaélés nyomait – feltehetően azért, mert ezeken a helyeken a választók a csalássorozatról szóló hírek nyomán nagyobb arányban járhatnak utána annak, hogy visszaéltek-e az adataikkal.
A cikk elkészítésében közreműködött Rugli Tamás.
Kiemelt képünkön: Szepessy Zsolt 2014-es polgármester-jelölti plakátja Nyíregyházán. MTI Fotó: Balázs Attila
