2005-től Magyarországon is működnie kellene a modern online kormányzati szolgáltatásoknak(e-kormányzat, e-önkormányzat, e-oktatás, e-egészségügyi szolgáltatások), és meg kellene teremteni a dinamikus elektronikus kereskedelmi (e-business) környezetet. Magyarország európai uniós csatlakozásával elfogadtuk a korábban megfogalmazott eEurópa2005 akciótervet és annak célkitűzéseit. 
Egy kis történelem
Magyarországon az informatikai fejlesztés, e-közigazgatás gondolata az 1990-es években merült fel először. Eleinte az erről szóló elképzeléseket információs társadalmi szakanyagokban publikálták, és nem létezett átfogó konkrét feladatokat, célokat összefoglaló dokumentum. A szakanyagok közül az 1995-ben elkészült Nemzeti Információs Stratégia (NIS) a legjelentősebb. A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia tekinthető az első e-kormányzati programnak, majd az eEurope+ akciótervhez igazodva elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS).
Az elektronikus közigazgatás megteremtésének nem csak technológiai feltételei vannak. Ki kell alakítani a megfelelő jogi környezetet, módosítani kell, és felül kell vizsgálni például a szerzői jogi törvényt, az információs társadalmi szolgáltatásokról, az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt, a digitális archiválást, az elektronikus hírközlést, a közigazgatási eljárást, valamint a közbeszerzést szabályozó jogszabályokat. A jogszabályi változások mellett szükség van az informatikai eszközök elterjedésére, mind a lakosság, mind a közintézmények körében.
|
Az e-közigazgatás szolgáltatásainak négy szintjét különböztethetjük meg. Ahhoz, hogy a keretben részletezett szintekre eljusson egy állam közigazgatása, a központi kormányzatnak a követező lépéseket kell megtennie:
• Információs társadalmi stratégia megfogalmazása – hogyan tudja a kormányzat hasznosítani az információs és kommunikációs technológiát a belső munka hatékonyabbá tételében, miként tudja könnyebben eljuttatni a kormányzati szolgáltatásokat az állampolgárokhoz és az üzlet szférához, és felhasználásukkal hogyan lehet erősíteni a demokráciát.
• Kormányzati modernizációs program, eKormányzati stratégia –alapvető cél, hogy a kormány a modernizáció révén olcsóbb és jobb szolgáltatásokat adjon, megújítsa a társadalmat. Ennek megvalósítására legfőbb eszköz a kormányzat elektronizálása. Minden kormányzati ügymenetet oly módon kell egyszerűvé tenni az állampolgároknak, hogy az elektronikusan, egy tranzakció legyen, függetlenül attól, hogy hány kormányzati szerv vesz részt benne.
• Kormányzati portál – az elektronikus kormányzati szolgáltatások elsőrendű hozzáférési pontja. Tekintve, hogy a szolgáltatások nagy részét az országok interneten teszik hozzáférhetővé a polgárok számára, a kormányzati portál kialakítása elengedhetetlen.
• Együttműködési keretrendszer – megfogalmazásához az a felismerés vezetett, hogy az igen összetett kormányzati rendszereknek tudni kell egymással kommunikálni. Csak így hozható létre az úgynevezett „egyablakos kiszolgálás”. Ehhez azonban szükség van a folyamatok, az adatok és a kommunikációs metódusok szabványosítására.
• Helyhatósági eKormányzati stratégia – célja, a helyhatósági szolgáltatások, más központi és egyéb közszolgáltatásokkal való összekapcsolása. Így a helyi lakosság a helyi portálon keresztül intézheti ügyeit, a helyhatóságok pedig költséghatékonyan szolgáltathatnak.
• Várható befejezési határidő – az eKormányzati programok estén az egyes országok stratégiájukban rögzítik azt a határidőt, amíg meg kell valósítaniuk az alapvető eKormányzati szolgáltatásokat.
|
Pontos elnevezés
A KözhHáló program célja, hogy megteremtse az állampolgár és a közcélú intézmények közti elektronikus kommunikációt. A KözHáló a kormányzat által létrehozott vagy megbízott szervezetek által felügyelt többszintű szolgáltatások összessége, amelyet infokommunikációs hálózatokon ad.
A közháló többrétegű infrastruktúra, alsó rétegei az informatikai rendszerek adatforgalmának a lebonyolítására szolgálnak. A közhálóhoz szélessávú, folyamatosan rendelkezésre álló átviteli utakat kell kialakítani. A lakosság informatikai eszközökhöz (számítógép, perifériák, internet stb.) való hozzáférését a közháló program közösségi formákban támogatja. Nyilvános szolgáltatásnak a köztéri terminálokon és/vagy közösségi térben elhelyezett és IT-mentor (szakképzett személyzet) által felügyelt számítógépeken („KözPont”-okban, „eMagyarország-pontokban”) kell történne.
A nyilvános közösségi elérési pontok (KözPontok) „saját” szolgáltatásokat is kínálnának, elsősorban oktatás, képzés formájában (digitális írástudás). Az eMagyarország-pontok olyan nyilvános internet-hozzáférési helyek, amelyek révén azok is hozzáférhetnek az interneten közzétett információkhoz, akiknek nincs otthoni, munkahelyi vagy iskolai hozzáférésük.
A www.magyarorszag.hu/ugyintezo.hu weboldalon regisztrációval vehetők igénybe e-közigazgatási szolgáltatások. Az e-szolgáltatások egy része ügyleírási (online információszolgáltatás), míg más részük egy-, illetve kétirányú interaktivitású ügyintézési szintnek felel meg. Cikkünk írásakor lakcímigazolvány, nemzetközi jogosítvány, egyéni vállalkozói igazolvány, anyakönyvi ügyek, járműkísérőlap és mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa megkéréséhez indíthattunk ügymenetet, továbbá egyéb ügyek intézéséhez kérhettünk időpontot.
Egységes e-közigazgatás
A közép- és hosszú távú cél, hogy teljesen vagy részlegesen digitális formában váljék lehetővé a hatóság és a polgárok közötti kommunikáció. A digitális űrlapok alkalmazásával, valamint az űrlapok interneten, vagyis digitális úton való átvitelével a költségek csökkenthetők, és a feldolgozás mindkét oldalon egyszerűsödik és felgyorsul.
Magyarországon is ki kellene alakítani egy központi, egységesített űrlapnyilvántartást, amely igen előnyös lenne a közigazgatás e-szolgáltatásaihoz: például törvényi változás vagy egyéb módosítás esetén az egységesített űrlapok könnyebben módosíthatók, az űrlapokat feldolgozó backoffice rendszerek ebből a szempontból könnyebben elkészíthetők az egységes adatbevitelre, vagy elkerülhetők a redundáns fejlesztések. A kialakítandó központi nyilvántartás mind az űrlapletöltési szolgáltatás mind a komplex szolgáltatások kiépítésének alapjául szolgálhat. Az űrlap-egységesítés és a központi nyilvántartás kialakítására ki kell jelölni egy szervezetet, amely a használatban lévő űrlapok alapján egységesíti az űrlapokat és kialakítja, illetve karbantartja a központi nyilvántartást.
