A nagy sajtóérdeklődéssel várt vita szombaton az uniós pénzügyminiszterek informális ülésén a társasági adóalap harmonizálásáról egyelőre csak annyi gyümölcsöt termett, hogy a résztvevők megállapodtak: létrehoznak egy munkacsoportot a lehetséges megoldási módozatok tisztázására.
A hírek szerint legalább öt tagállam a leghatározottabban ellene van bármilyen harmonizálásnak e téren, és láthatóan néhány további ország is szimpatizál az álláspontjukkal.
Frits Bolkestein belső piaci biztos a nevével fémjelzett bizottsági javaslatot az adóalapok harmonizálására azzal vette védelmébe, hogy szerinte egy ilyen rendszer áltáthatóbb, összevethetőbb és egyszerűbb helyzetet teremtene.
Emlékezetes, hogy a Bolkestein-javaslat nem a nemzeti társasági adók rátáját egységesítené, hanem azokat a szempontokat, amelyek alapján – továbbra is nemzeti keretek között – ezt mindenhol kiszámítanák. A szakértők többsége enélkül ma összevethetetlennek tekinti a nemzeti társasági adókat, tekintve, hogy a vállalatok minden országban más és más feltételek mellett csökkenthetik – vagy sem –az adóalapot. Ebből is fakad, hogy bár Szlovákiában például csak 19 százalékos a társasági adó, ám a GDP-nek ez már 7 százalékát teszi ki, míg a látszólag sokkal magasabb német ráta (32 százalék) valójában csak 0,75 százalékkal járul hozzá a nemzeti GDP-hez.
Az ülésen egyelőre Nagy-Britannia, Írország, Észtország, Szlovákia és Málta jelentett be egyértelmű ellenkezést bármilyen harmonizálási törekvéssel szemben. Ők sem ellenezték ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság munkacsoportot hozzon létre, amelyik a továbbiakban immár a lehetséges megoldási javaslatokra összpontosít majd.
A magyar hozzáállás jelenleg kimerül annyiban, hogy készek vagyunk részt venni a munkacsoport tevékenységében, de a konkrét részletektől tesszük függővé az egységes társasági adóalap támogatását vagy elvetését.
A Sarkozy-javaslat formálisan nem volt téma az ülésen. Nicolas Sarkozy szerint meg kellene vonni a közösségi felzárkóztatási pénzalapokat azoktól az országoktól, amelyek az átlagtól elmaradó társasági adószintjükkel úgymond tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak, saját térfelükre csalogatva egyebek között a „régi tagországok” befektetőit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
