Még a Space.com is kifejezetten szenzációs jelenségként harangozta be az idei kék szupervérhold-fogyatkozást, pedig a szakértelméről híres weboldal elég messze áll a bulvártól. Ez annak köszönhető, hogy
A jelenséget érdemes részleteire szedni, hogy megértsük, mi is fog pontosan történni január 31-én, szerda éjszaka. Kezdjük mondjuk a kék holddal, ami magában annyira nem ritka jelenség, annak ellenére, hogy egy angol kifejezés is tartozik hozzá, ami azt fejezi ki, mennyire ritkán történik meg valami: a „once in a blue moon”, vagyis „egyszer egy kék hold alatt” pontosan arra utal, hogy egy esemény kifejezetten nem szokványos.
Kék hold általában 2-3 évente jelentkezik (statisztikailag pontosan 2,7 évente), és két meghatározása is van: az eredeti azt takarja, amikor egy évszakon belül 3 vagy 4 telihold is jelentkezik. Ilyenkor mindig a harmadikat nevezzük kék holdnak, teljesen mindegy, hogy valójában négy is volt az évszakban.
A következő ilyen 2019 májusában lesz, a legutóbbi pedig 2016 májusában volt – ez is mutatja, hogy nem túl ritka jelenségről van szó.
A másik definíció szerint a kék hold a második telihold egy hónapon belül. Legutóbb ilyen 2015 júliusában volt, idén pedig kétszer is jelentkezik: januárban és márciusban. Az első telihold januárban rögtön újévkor, elsején volt, a második pedig a hónap utolsó napjára, 31-re esik. Februárban egyetlen teliholdunk sem lesz.
Ezt a meghatározást egyébként csak 1946 óta használjuk, amikor megjelent a Sky and Telescope magazinban. James Hugh Pruett, aki a cikket írta, rosszul számolt, de a megfogalmazás annyival egyszerűbb és jobban követhető volt, mint az évszakos módszer, hogy végül ez terjedt el szélesebb körben.
Fotógaléria a világ minden tájáról:
DE TÉNYLEG KÉK IS LESZ?
A váltakozás oka az, hogy a holdkeringési ciklus kicsit rövidebb, mint egy naptári hónap: előbbi 29,53 napra esik, utóbbi viszont 30-31 napra. Februárban ezért eleve nem is lehetne kék hold, de idén egyáltalán telihold sem lesz.
Ráadásul nem mindenhol jelentkezik a különleges egybeesés, Kelet-Ázsiában és Kelet-Ausztráliában például nem lesz kék hold, mivel az első telihold a hónapban január 2-ra, a máshol kék holdként látható második telihold pedig február 2-ra esik. A Föld nagy részén azonban pont egybeesik a január első és utolsó napjával is.
Ilyenkor a hold egyébként nem lesz kékes színű, egyszerű kék holdnál ugyanolyannak mutatkozik, mint a hagyományos teliholdnál. A kifejezés valójában az óangol „belewe” szóból eredhet, ami árulót jelent, és arra utal, hogy egy ilyen jelenség meghosszabbíthatta a húsvéti böjtidőszakot – Valószínűleg ebből kopott ki a „blue”, azaz kék kifejezés, és így maradt meg a köztudatban.
SZUPERHOLD A JAVÁBÓL
Január végén nemcsak kék, de szuperhold is lesz. Ezt a kifejezést arra használjuk, amikor a Hold telihold fázisában a pályáján legközelebb áll a Földhöz. Ilyenkor a legnagyobb a Hold látszólagos mérete, de szabad szemmel csak kevésbé megfigyelhető, mert a változás mindössze 14 százalékos.
A kísérőnk ilyenkor fényesebb is, mint általában, a fényessége 30 százalékkal növekszik.
A NASA számításai szerint a mostani szuperhold idején a kísérőnk 358 994 kilométerre közelíti meg a Földet, az átlagos távolsága pedig 384 400 kilométer. A jelenséget a csillagászati szakzsargonban nem is használják, hiszen nincs csillagászati jelentősége.
Egyedül a földi árapály-jelenségre hathat kicsit extrémebben, de itt sem kell arra gondolni, hogy pusztító áradások vagy feltűnő apályok jelentkeznek: egy kicsit nagyobb kilengés tapasztalható lesz, de ezt nem igazán fogjuk észlelni.
mivel ilyenkor a légköri torzulás miatt sokkal nagyobbnak tűnik, mint amekkora.
ÉS AKKOR JÖJJÖN A VÉRES RÉSZE!
A szuperhold magában még nem vérhold, ezt az elnevezést a szintén ezzel együtt jelentkező teljes holdfogyatkozásnak köszönheti. A kék hold és a szuperhold mellett január 31-én ezt is láthatjuk majd, vagyis láthatják több területről a bolygón, hiszen a teljes holdfogyatkozás csak Kelet-Ázsiában, a Csendes-óceán térségében, valamint Északnyugat-Amerikában lehet majd megfigyelni.
amikor még nem olyan látványos a jelenség. A holdfogyatkozás egyébként nem olyan, mint a napfogyatkozás: a Föld minden egyes pontjáról látható, ahol éppen éjszaka van.
Teljes holdfogyatkozás során a kísérőnk teljesen a Föld árnyékába kerül, ami azonban nem takarja ki a holdkorongot, nem lesz teljesen sötétl, Innen kapja a nevét a jelenség: vörös holdnak, vagyis vérholdnak is nevezik. Teljes holdfogyatkozás nincsen minden hónapban, mivel a Hold pályája kicsit ferdébb a Földéhez képest, így nem mindig takarja ki a bolygó árnyéka teljesen a holdkorongot.
ÉS MI MIT LÁTUNK BELŐLE?
A “kék szupervéreshold 2018“-nak nevezett jelenséget a legjobban Észak-Amerikában és Ázsia nyugati részén lehet majd megfigyelni, mi sajnos a leglátványosabb részekről lemaradunk.
A kék hold, mint említettük, egyébként sem túl mutatós, de egy hagyományos telihold (ez nálunk is stimmelni fog), és a szuperhold is érkezik, viszont a teljes holdfogyatkozás jó részéről azért lecsúszunk. Még így is szerencsésebbek vagyunk, mint Afrika nyugati részén élők, vagy Dél-Amerika lakosságának nagy része, ők ugyanis teljesen lemaradnak a jelenségről.
Járhatunk azonban még rosszabbul is: ha például felhős, borult időnk lesz, abszolút nem látunk semmit a különleges jelentésegyüttesből. Ebben segíthet az alábbi élő videó, ami azt mutatja majd be, hogy Róma felett mi történik az égen. Az egész élő közvetítést a Virtuális Teleszkóp projektnek köszönhetjük.
Kiemelt fotó: Flickr/Glenn Beltz
