Hatalmas lépés lenne az emberiség számára, ha szimulálhatóvá válna az emberi agy, és ezzel az emberi gondolkodás. A neurológusok véleménye eddig töretlenül az, hogy az emberi agyműködés, gondolkodás, kogníció jelenleg annyira bonyolult, misztikus és összetett rendszer, amit még mindig lehetetlen lenne mesterségesen leutánozni.
Ray Kurzweil író szerint ez nem lehetetlen. Elképzelése szerint két évized múlva már lehetővé válik olyan kapacitású számítógép előállítása, amellyel szimulálhatóvá válik az emberi agy. Azaz ezzel elkészül az agy digitális térképe.
Számításai szerint egy átlagos emberi agy 22 milliárd idegsejtet és 220 billió összeköttetést tartalmaz. A kutatóknak egy legalább 36,8 petaflop teljesítményű, 3,2 petaflop – azaz 3300 terabájt, 3,4 millió gigabájt – tárhellyel rendelkező gépre lenne szükségük.
Ha azt vesszük számításba, hogy jövőre készülő IBM Sequoia szuperszámítógép 20 petaflop csúcsteljesítménnyel fog rendelkezni, akkor Kurzweil jóslata hamarabb bekövetkezhet.
Az író még azt is mondja, hogy a szimulációhoz nagyjából egymillió soros kódot kellene írni. Ezt az alábbi módon számolta ki: az emberi génkészlet nagyjából hárommilliárd bázispárból, azaz hatmilliárd bitből áll. A redundáns darabokat kivágva, majd veszteségmentes tömörítést alkalmazva ez ötvenmillió bájtba zsúfolható. (Technet)
Ennek fele az agyat írja le, így 25 millió bájt, amely nagyjából egymillió sornyi kódnak felel meg.
A hackerek és a programozók szkeptikusak, a fórumokon egyértelműen hangoztatják azon álláspontjukat, hogy Kurzweil szerintük miért nem ért az emberi agyhoz. A mesterségesintelligencia-kutatás problémáit az író nem is veszi számításba.