Az Európai Beruházási Bank (EIB) összesen 655 millió euró hitelt nyújt Magyarországnak a közeljövőben, jelentette be az erről szóló megállapodások pénteki aláírása előtt tartott sajtótájékoztatón Wolfgang Roth, az EU fejlesztési bankjának alelnöke csütörtökön.
Ez a hitel a legnagyobb összegű azok között, amelyeket idén eddig a csatlakozó országok bármelyikével kötött az EIB – emelte ki Wolfgang Roth. Úgy ítélte meg, hogy a 10 csatlakozó ország ebben az évben 7 milliárd euró hitelről írhat alá szerződést a nemzetközi bankkal, s az összeg döntő része a közép- és kelet-európai országoknak jut.
A rekord összegű hitelszerződés aláírásával az EIB által Magyarországnak nyújtott összes hitel összege 4,1 milliárd euróra nő. A pénzintézet 2000-ben 240 millió eurónyi hitelt, 2001-ben 483 milliót, 2002-ben 515 milliót, tavaly 741 millió hitelt nyújtott Magyarországnak.
A hitel felvételéről szóló megállapodással egy időben a kormány nyilvánosságra hozta, hogy szerdai ülésén jóváhagyta a pénzügyminiszter javaslatát arról, hogy Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatóját delegálja az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsába.
A beruházási bank által csütörtökön rendezett budapesti konferencián Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: az EU-s támogatások felhasználását az EIB hitelkonstrukciói hatékonyan segítik.
Az unós támogatásokról szám szerint is megemlékezett az államtitkár. Mint elmondta: évente 1,5-2,3 milliárd eurónyi forrást képes bevonni a magyar gazdaság az Európai Uniótól 2007-ig.
Eddig a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD alapokból támogatta az Európai Unió a belépő országokat, Magyarország évente 240-250 millió eurós forráshoz juthatott. Mostantól az összeg jóval nagyobb lesz, a 2002 decemberi koppenhágai megállapodás szerint a támogatások éves összege 1,5-2,3 milliárd euróra nő – tette hozzá.
„Az említett összegek természetesen csak lehetőséget jelentenek és rajtunk múlik, hogy ténylegesen mennyit tudunk felhasználni” – figyelmeztetett az államtitkár.
Veres János hozzátette: a felhasznált források az ország versenyképességét javítják és élénkítik a gazdaságot és emellett pozitívan befolyásolják az államháztartás egyenlegét is.
Az államtitkár az 1990-2003 közötti EIB-hitelnyújtás szektoronkénti megoszlását is elemezte, eszerint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrára kapta Magyarország a legtöbb hitelt, a teljes összeg 48 százalékát, ez 1651 millió euró volt.
Az úgynevezett globális hitelkeretek aránya 26 százalék, összege 902 millió euró volt, a telekommunikációs területre 14 százalék jutott, összege 475 millió euró, az energiaszektor 7 százalékban részesedett, ami 237 millió eurót jelentett, míg az ipar részesedése 5 százalék, ami 166 millió euró.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
