Számítógépi programalkotás jogosulatlan felhasználása

Az M. Sz. H. – Szerzői Jogi Szakértő Testület állásfoglalása.
SZJSZT-24/03

Az ANASCO Informatikai Kft. megkeresése!

A megkereső által feltett kérdések:

Állapítsa meg a szakértő, hogy sérültek-e az Szjt.-ben nevesített, személyhez fűződő, illetve vagyoni jogaink, azaz a SYNERGON Rt. követett-e el szerzőijog-sértést, illetve ha igen, akkor pontosan milyet és mennyiben!

Az eljáró tanács válasza:

Előzetes megállapítások

Az ANASCO Kft. arra kér választ, hogy az általa kifejlesztett VálaszOK ver.PHX2 számítástechnikai programalkotás, programmodul (a továbbiakban: VOK) alkotással kapcsolatban a SYNERGON Rt. követett-e el szerzőijog-sértést! Az eljáró tanács a rendelkezésre bocsátott okiratok, valamint az ANASCO Kft. írásbeli közlései alapján az alábbi álláspontot alakította ki.

A csatolt értékesítési szerződés elnevezésű dokumentum valós tartalmának megállapításakor az eljáró tanács a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 3. §-a alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.) vette alapul. A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Ennélfogva előfordulhat, hogy a szerződés tartalma eltér vagy mást, illetőleg többet foglal magában annál, mint amit a felek a jogviszony minősítéseként megjelöltek. Ilyen esetben nem a megnevezés, hanem- a Ptk. 207. §-a (1) bekezdését figyelembe véve – a tartalom a döntő, és a vitás kérdést a szerződés valódi tartalmának megfelelően kell elbírálni. (Legfelsőbb Bíróság Eln. Tan. G. törv. 30432/1980-Bh. 1981. 510.)
Ezen elvet figyelembe véve megállapítható, hogy a vizsgált szerződés – amelyet értékesítési szerződésként jelöltek meg – az Szjt. V. fejezetében meghatározott felhasználási szerződésnek tekintendő. Figyelemmel arra, hogy a szerződés keletkezésének dátuma 2002. július 22., annak vizsgálatakor a szerzői jogról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel módosított 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései voltak az irányadóak.

Személyhez fűződő jogok

Az eljáró tanács indokoltnak tartja rámutatni, hogy az ANASCO Kft. és a SYNERGON Rt. között kötött, fent említett szerződés 1.2. alpontjában szereplő megjelölés „Szerző: ANASCO Kft.” valamint a szerződés 4. pontja címében használt „személyhez fűződő jogok” kifejezés helytelen. Az Szjt. szerzőként csak természetes személyt ismer el [4. § (1) bekezdés]. Jogi személyt szerzőség nem illet meg. A rendelkezésre bocsátott iratok alapján az eljáró tanács abból indul ki, hogy a VOK szerzőitől az ANASCO Kft. az Szjt. rendelkezései alapján a műre vonatkozó vagyoni jogokat szerezte meg [Szjt. 16. § (1) bekezdés, illetve a 30. § (1) és (5) bekezdés]. A csatolt iratokban nincs olyan adat, amely ellentmondana ennek.
A vagyoni jogok alcím alatti első bekezdésben foglalt megállapításokból az tűnik ki, hogy a SYNERGON Rt. úgy használta fel a szerzői jogi műnek minősülő VOK-ot, hogy nem tüntette fel a mű szerzőit, s ez a szoftveralkotások esetében is elvileg az Szjt. 12. §-ába ütközik. A rendelkezésre álló iratok alapján azonban nem tisztázható, hogy a szerzők és az ANASCO Kft. közötti megállapodás mennyiben és miként rendezi a szerzők nevének a megjelölését, vagy a mű esetleges anonim módon való felhasználását, s ezért mennyiben volt jogosult az ANASCO Kft. csak saját nevének feltüntetésére. Egyértelműen csak az állapítható meg, hogy a SYNERGON Rt. megsértette a felhasználási szerződésben foglalt azon kötelezettségét, hogy az „ANASCO fejlesztés” megjelölést feltüntesse a PHOENIX program olyan változatának felhasználásai esetén, amelybe a VOK beépült.
A körülmények, az eljáró tanács rendelkezésére álló iratok alapján nincs adat arra, hogy a személyhez fűződő jogok esetleges megsértése vagyoni hátrányt is okozhatott volna.

Vagyoni jogok

A VOK a rendelkezésre álló iratok alapján egyfajta távoktatási, illetve elektronikus oktatási rendszer vizsgáztató modulja (szoftverje), és azt a felhasználási szerződés szerint a SYNERGON Rt.-nek a SYNEDU TM PHOENIX 2.0 e-learning képzésmenedzsment rendszeréhez illeszkedő felhasználás céljából bocsátotta rendelkezésére az ANASCO Kft.
Az ANASCO közlésein kívül más adatok is vannak arra, hogy a SYNERGON Rt. a megújításra került PHOENIX-be beépítette a VOK-ot, és maga végezte el az általa szükségesnek ítélt módosításokat, javításokat anélkül, hogy erre a fent említett szerződés feljogosította volna (lásd K. P.-nak 2003. január 15-én az ANASCO Kft.-hez, személy szerint F. V.-hez intézett csatolt e-mailjét, illetve S. I.-nek a SYNERGON Rt. képviseletében a 2003. március 4-én kelt emlékeztető szerint tett kijelentéseit, amelyekben a vizsgáztató program újraírásáról beszél, és arról, hogy ennek alapján szerinte a vizsgáztató modul tekintetében megoszlanak a szerzői jogok („a tulajdonjog”, ami csak úgy lehetséges, hogy ténylegesen felhasználták a VOK-ot).
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében „… a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi és nem anyagi formában történő felhasználására…”. A mű módosítása olyan cselekmény, amely a mű bármely formában történő felhasználásának a fogalomkörébe tartozik.
A felhasználási szerződésben sem az 1. és 3. pont, sem bármely egyéb rendelkezés nem ad jogot a SYNERGON Rt.-nek a mű módosítására, illetve arra, hogy anélkül javítsa a programot, hogy módot adna az ANASCO Kft. számára a hibajavításokra vonatkozó szerződéses kötelezettségeinek a teljesítésére.
E cselekményeknek a jogtulajdonos engedélye nélküli elvégzése – az Szjt. alábbiakban idézett rendelkezéseire figyelemmel – a jogtulajdonos vagyoni jogait sérti.
Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármely felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.”
A Szjt. 16. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jogosulatlan a felhasználás akkor, ha arra a törvény vagy a jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
Az Szjt. 17. §-ának rendelkezései szerint – egyebek mellett – felhasználásnak minősül a szerzői mű átdolgozása is. Az Szjt. 29. §-a pedig kimondja: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon, és hogy átdolgozásnak tekintendő a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Az Szjt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint a felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására. A törvény 59. §-ának (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapítás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki – egyebek mellett – az átdolgozásra és a szoftver bármely más módosítására, ideértve a hiba kijavítását is, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
Az ANASCO Kft. és a SYNERGON Rt. között kötött felhasználási szerződés 1. és 3. pontja szerint a VOK továbbfejlesztését, a „származékos mű” létrehozatalához szükséges módosításokat az ANASCO Kft. végzi. Ez az Szjt. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti eltérő megállapodásnak minősül a mű átdolgozása, illetve más módosítása tekintetében.
Miután a SYNERGON Rt. e megállapodás ellenére, az ANASCO Kft. engedélye nélkül maga módosította és dolgozta át, illetőleg ilyen módon használta fel a VOK-ot, megsértette az ANASCO Kft.-nek a fentiekben említett vagyoni jogait.