Kutatók egy csoportja a közelmúltban fedezte fel a lelőhelyet – számol be az IFLScience. Az új kövületek némelyikében még az embriók maradványait is azonosították.
A szakértők korábban csak igen kevés háromdimenziós pteroszaurusztojást találtak – hármat Argentínában, ötöt pedig Kínában. Az új leletegyüttes éppen ezért lenyűgöző.
A fosszíliák közül 16-ban ráadásul a fejlődő embriókat is azonosították. A szakértők a Science Advances folyóiratban mutatták be eredményeiket.
A lelőhelyek ritkán tartalmaznak ekkora mennyiségű pteroszaurusz-kövületet, a felfedezés éppen ezért sokat segíthet a repülő őshüllők viselkedésének megértésében. A maradványok elemzése többek közt az élőlények szociális szerveződésének és egyedfejlődésének feltérképezéséhez is hozzájárulhat.
A fosszíliák mind egy fajhoz, a néhány éve felfedezett Hamipterus tianshanensishez tartoznak. A legújabb eredmények azt mutatják, hogy az egyedek hatalmas, csak a faj példányait tömörítő kolóniákban éltek.
A lelőhelyen talált kövületek eltérő méretűek. Ez azt jelenti, hogy a maradványok vagy más-más korúak, vagy a tojásokat különböző nőstények rakták. A modern hüllőfajoknál sem ritka, hogy bizonyos egyedek nagyobb tojásokat raknak.
Bár az új kövületeknek köszönhetően a szakértők következtethetnek a Hamipterus tianshanensis kolóniáinak nagyságára, az átlagos fészek méretét nem tudják felmérni. A homokvihart megelőzően az élőlények feltehetőleg egy tó partján gyűltek össze. A kutatók szerint a pteroszauruszok a homokba ásták tojásaikat, így a vihar felkapta, és a tóba dobta azokat. A tojások végül a víz mélyére süllyedtek, ahol az üledékbe merülve konzerválódtak.
Az embriók elemzése azt mutatja, hogy az élőlények meglehetősen lassan fejlődtek. A kutatók úgy gondolják, hogy a kikelt fiókák röpképtelenek voltak, így a szülőknek egy darabig egészen biztosan gondoskodniuk kellett utódaikról.
(Kiemelt kép: Wang et al., Science (2017))