Az észak-iraki autonóm Kurdisztán függetlenségéről tartanak hétfőn népszavazást a bagdadi vezetés szembenállása és a nemzetközi nyomás ellenére – számolt be az MTI.
Kurdisztán parlamentje egy hete hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én tartsanak rederendumot a függetlenségről az autonóm Kurdisztánhoz tartozó Dahuk, Erbíl, Szulejmaníja és az utóbbiból 2014-ben kialakított Halabdzsa kormányzóságokban.
Az iraki Kurdisztán 5,5 millió szavazóját várják az urnákhoz, de a külföldön élő iraki kurdok már szombattól leadhatták elektronikus úton voksukat, így elsőként a Kínában élők élhettek szavazati jogukkal. A választásra jogosult külföldön élő iraki kurdok pontos száma nem ismert.
Kihasználják az Iszlám Állam felett aratott győzelmeket
A népszavazás időzítésének két oka van. Az iraki kurdok ki akarják aknázni harcosaiknak, a pesmerga alakulatoknak az Iszlám Állam terrorszervezettel szemben aratott győzelmeit, amelyek dicsfényt és nemzetközi nyilvánosságot hoztak a régiónak. A tervnek olyan olvasata is lehet, hogy kihasználják a dzsihadisták által keltett káoszt a térségben.
A második ok pedig az, hogy a 2005-ben hatalomra került Maszúd Barzani kurd elnök, akinek nyolcéves mandátuma 2013-ban lejárt, belföldi támogatást próbál szerezni magának. A kurdisztáni parlament utólagosan meghosszabbította Barzani hivatali idejét, aki arra hivatkozott, hogy a kurd fegyveres erők főparancsnokaként irányítania kell az Iszlám Állammal szembeni küzdelmet.
Az urnákhoz járulóknak azt a kérdést teszik fel:
Szeretné, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak?
A térségbéli államok területén élő kurdok már a 20. század eleje óta saját államról álmodoznak, s a legtöbb megfigyelő szerint hatalmas többséggel voksolnak majd a függetlenség mellett.
A referendum előzetes eredményeit várhatóan kedden teszik közzé, míg a hivatalos eredményekre a héten lehet számítani. Szakértők nem számítanak a függetlenség formális kikiáltására.
Senki sem örül a térségben
A voksolást olyan területeken is megtartják, amelyek feletti befolyásért a bagdadi vezetés és az autonóm észak-iraki Kurdisztán régió verseng egymással. Ez mindenek előtt az etnikailag kevert lakosságú, olajban gazdag Kirkukot jelenti, de Maszúd Barzani kurd elnök tanácsadója, Hemin Havrámi szerint Szindzsár, Mahmúr és Kanakin városokban is megtartják a népszavazást.
Bagdad hevesen ellenzi az általa nem kötelező erejűnek mondott referendumot. Az iraki parlament felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelsőbb bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást.
Irak mellett Törökország és Irán, de Szíria is ellenzi az iraki kurdok függetlenné válását. Ismételten hangoztatták, nem fogják engedni, hogy a kurdisztáni regionális kormány kikiáltsa a függetlenséget a belátható jövőben.
Erődemonstrációk minden oldalról
Az IRNA iráni hírügynökség szerint Teherán vasárnap Bagdad kérésére felfüggesztette a Kurdisztánba induló, vagy onnan érkező légiforgalmat. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács szóvivője az intézkedést azzal indokolta, hogy az iraki kurdok vezetői ragaszkodnak a referendum megtartásához. Az iráni forradalmi gárda pedig nagyszabású hadgyakorlatot indított ejtőernyős és rakétatüzérségi erők részvételével Irán északnyugati, kurdok által lakott területein.
Törökország kedden harckocsikat vezényelt a török-iraki határhoz, közlése szerint szintén manőver tartása végett.
Állam nélküli hatalmas etnikum
A független kurd állam alapját tulajdonképpen már több mint két évtizeddel ezelőtt lerakták. 1991-ben az Egyesült Államok repülési tilalmat rendelt el Észak-Irakban Szaddám Huszein iraki diktátor csapataival szemben. Önálló kurd régió jött létre. Mára már a kurd autonóm terület sok tekintetben egy állam jegyeivel rendelkezik. Saját külpolitikája van, vízumot állíthat ki, fegyvereket kaphat külföldről.
Számos kurd hangsúlyozza azt is, hogy az egész világot figyelembe véve ők alkotják a legnagyobb etnikumot, amelynek nincs saját állama.
