A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetésével visszaeshet a nyelvvizsgát tevők száma, mivel ekkortól az emelt szintű nyelvi érettségi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal lesz egyenértékű – mondta a Népszabadság érdeklődésére Barabás László, a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület elnöke. Hozzátette: pontosan még nem lehet tudni, hányan tesznek majd emelt szintű matúrát: az egyetemek, főiskolák éppen a hetekben döntik el, hogy az egyes tárgyakból közép- vagy emelt szintű vizsgát kérnek-e majd a hozzájuk jelentkezőktől. Barabás László szerint ugyanakkor a nyelvvizsgaközpontoknak nem kell „lehúzniuk a rolót”, hiszen emelt szintű érettségit a tervek szerint egyelőre hat, úgynevezett nagy nyelvből – angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz – lehet majd tenni (ha a diákok további nyelvekből szeretnének érettségizni, a központi követelményekhez igazodva az iskolának kell a feladatokat kidolgoznia), a nyelvvizsgaközpontokban viszont 25 nyelvből lehet államilag elismert bizonyítványt szerezni.
Előfordulhat az is, hogy a diploma megszerzéséhez két nyelvvizsgát is le kell tennie a hallgatónak.
Barabás László úgy vélte: bár az Európai Unióban a munkáltatók többnyire nem a nyelvvizsgapapírra, hanem a tényleges nyelvtudásra kíváncsiak, Magyarország uniós csatlakozása után is szükségük lehet a diákoknak a nyelvvizsga-bizonyítványra. Ha egy magyar diák valamelyik másik uniós ország egyetemén szeretne tovább tanulni, ott a felvételin többnyire kérik majd tőle az adott tagállam nyelvének ismeretét igazoló papírt (általában nemzetközi nyelvvizsga-bizonyítványt) – hangsúlyozta a szakember. Hogy éppen milyet, azt az adott felsőoktatási intézmény dönti el, az EU-ban nincs egységesen elismert nyelvvizsgarendszer.
[Népszabadság]
