A kutatók tanulmányukban egy új modellt mutattak be, mellyel az intelligencia és az ösztönök kapcsolatát elemezték.
Az elmélet szerint a vallás is egy evolúciós örökség. Edward Dutton, az Ulster Társadalomkutatási Intézet szakértője szerint ha a hit valóban a fejlődéshez köthető, akkor egy ösztönnek kell lennie. Az intelligencia – a problémák észszerű megoldásának képessége – viszont az intellektuális kíváncsiságot és a nem ösztönszerű megoldásokra való nyitottságot jelenti.
A kutatócsapat vizsgálata Satoshi Kanazawa evolúciós pszichológus korábbi munkájára, a szavanna-elv felvetésére épül. Ezen elmélet lényege, hogy biológiailag nem sokat változtunk a szavannán vándorló őseink kora óta, éppen ezért pszichológiánkat alapvetően az határozza meg, hogy miként látták a világot az első homo sapiensek.
Persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az eredmény csupán annyit jelent, hogy a kísérletben szereplő ateisták átlagosan intelligensebbek voltak a vallásos személyeknél. Léteznek tehát mélyen hívő, és mégis rendkívül intelligens emberek, míg kevésbé dörzsölt vallástalan személyek is.
Dutton holland kollégájával, a Rotterdam Egyetemen tanító Dimitri Van der Lindennel olyan modellt dolgozott ki, mellyel az ösztön és a stressz kapcsolatát is megvizsgálták. A szakértők azt feltételezik, hogy az intelligencia segítheti az embereket, hogy a stresszes időszakokban késztetéseik fölé emelkedjen.
Ha a vallásosság valóban egy örökölt tulajdonságunk, akkor stressz idején fokozódnia kell, hiszen a nagyobb nyomás következtében az emberek hajlamosabbak ösztöneikre hagyatkozni.
Ez azt is jelenti, hogy az intelligencia lehetőséget ad arra, hogy szünetet tartsunk, átgondoljuk a szituációt és a tetteink lehetséges következményeit
– állapította meg Dutton.
A kutatók úgy vélik, hogy a kevésbé ösztönös emberek jobb problémamegoldók is egyben. Van der Linden szerint ez kifejezetten fontos lehet a fokozatosan változó környezetben. Míg őseinknek több tízezer évvel ezelőtt hasznos volt a késztetéseiket követniük, napjainkban és a jövőben egyre nagyobb problémát jelenthet az ösztönös viselkedés.
