A mindig elegáns, vidám Rodolfo több mint 500 trükköt ismert és alkalmazott, csaknem 1000 színpadképes mutatvány volt a tarsolyában: kártyatrükkök, eltüntetés, megjelenítés, hipnózis, és a színpadi “tolvajlás” művészetében nem akadt párja a világon. Hihetetlen tehetsége emberfeletti szorgalommal párosult: fiatalon napi nyolc órát gyakorolt a tükör előtt, de még idős korára sem adta alább napi négy óránál.
Megmentett egy embert, aki elvarázsolta
Gács Rezső 1911. május 16-án született Budapesten, a Józsefváros szívében egy meglehetősen szegény, háromgyermekes családban. Megismerkedése és szerelme a bűvészettel mesébe illő. A család jó időben hétvégenként a lágymányosi Duna-partra járt fürdeni, mikor egy napon észrevettek egy fuldokló embert. Rezső 14 esztendős volt, visszahúzódó, csöndes, magas és vékony dongájú, de erős és jó úszó.
Egy Pesten élő kínai gyöngyárus volt, aki hálából ott helyben két ügyes bűvésztrükköt mutatott a gyerekeknek. Rezső szeme felcsillant, percek alatt megtanulta mindkettőt, és még aznap mindenkit azokkal szórakoztatott. De még másnap is ezzel kápráztatta el ismerőseit a józsefvárosi utcán, egész kis sereglet gyűlt köré.
És a szerencse. A nézők közül egy úr érdeklődött, és amikor megtudta, hogy Rezső csak előző nap tanulta a trükköket, mégis ilyen magas színvonalon adja elő, átadta neki a névjegyét. Ő volt Ódry Zuárd, a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületének vezetőségi tagja, és aznap teljesen véletlenül járt épp a Mátyás tér környékén. Rezsőt berendelte magához másnapra, és azt mondta:
s ha tényleg ilyen tehetséges vagy, akkor ingyen tanítalak.
Nem lesz mindenkiből Rodolfo
Így is történt, Rezső sorsa megpecsételődött. Ódry a gátlásos kamaszból magabiztos fiatalembert faragott, megtanította neki a különböző trükkök alapjait. Szorgalma már itt kitűnt, volt olyan kártyatrükk, amelyet egy évig gyakorolt naponta órákon keresztül.
Sok bűvészkedő fiatalember kitűnően elsajátítja az alapműveleteket, mégsem lesz belőle RODOLFO! Abban, hogy nekem sikerült »megcsinálni magam«, az alapműveleteken és rengeteg gyakorláson kívül két további tényezőnek, azaz Ódry úr tanítási módszerének, illetve tépelődő, mindig újat akaró természetemnek is nagy jelentőséget tulajdonítok
– fogalmazott később.
Rezső napközben inasként dolgozott egy úridivat-üzletben, heti háromszor Ódry úr különóráit látogatta, közben pedig egész nap gyakorolt. Saját stílust alakított ki, az átvett mutatványokat is átalakította, önmagára szabta. Mindössze 16 éves volt, amikor 1927-ben először színpadra állhatott.
Rodolfo Grosso
Nehéz időszak volt ez, az első világháborús veszteségek, a válságok, a jóvátételi kötelezettségek és a trianoni veszteségek kemény időket hoztak. Az ifjú mágusnak még a kor nagyjaival is meg kellett küzdenie, de ő kinőtt az árnyékukból, és Magyarországról indulva, alapvetően végig hazájában élve vált világhírűvé.
Művészneve 1929-ben született, Ódry Zuárd volt a “keresztapa”. Az Ébredő Magyarok mozgalom egyik rendezvényére hívták meg őket, erre az alkalomra alkotta a mester a Rodolfo Grosso művésznevet tanítványának. A történet szerint egy olasz fagylaltárus Budapesten született, ezért magyarul kiválóan beszélő gyermeke volt.
Sok kísérletezés, ötletelés után Rezső bátyja és Ódry úr segítségével a ’30-as évek elején dolgozta ki saját, egyedi megjelenését: fekete angol bajuszt, feszes, akkor divatos lefésült haj, sötétkék frakk, fehér mellény, és csokornyakkendő.
Megunhatatlan trükkök
Első emblematikus trükkjei az ujjlevágás, a pengeevés és a színpadi lopás volt. Utóbbira egész korabeli médiahacket épített bátyja segítségével, amikor 1933-ban egy villamos utasainak értékes tárgyait lopta el négy detektív és természetesen a sajtó őriző szemei előtt. Azonnal címlapra került, egy csapásra ismert és keresett bűvész-mágus lett belőle. Később azzal került a vezető hírek közé, hogy a színpadon leállította szívverését, majd újraindította – ennek tényét pedig neves orvosokkal ellenőriztette.
Nádor Olgát, húga barátnőjét 1935-ben vette feleségül, akivel fél évszázadig élt hű, meghitt, harmonikus kapcsolatban. A közbeszédben elhatalmasodó antiszemitizmus – amit zsidótörvények és tettlegesség kísért – hatására egy évvel később áttért a görög katolikus vallásra, majd az első zsidótörvény után több mint egy éves turnéra indult Dél-Európába. A háború alatt vagy a színpadon állt, és fényes sikereket ért el, vagy munkaszolgálaton sínylődött – összesen három alkalommal. De túlélte.
Hazafi vagy?
A háború után már keresett bűvész volt, a művészek első vonalába került. Ekkor változtatta meg nevét is az Artista Egyesület elnökének nyomására: az űrlapra három vezetéknevet, a Gerőt, a Gált, és a Gácsot írta be – a hatóságok 1945 novemberében Gács Rezső mellett döntöttek.
Egy ideig Karády Katalinnal járta az országot, 1948. október 15-én pedig az Artista Akadémia bűvésztanárának nevezték ki az akkor 37 esztendős Rodolfót. Az aktív tanítástól 1956-ban vonult vissza, amikor valamennyi növendéke disszidált. Ő nem, később Sükösd Mihály faggatta erről:
– 1956-ban sokan disszidáltak. Téged tárt karokkal fogadtak volna…
– Eszembe sem jutott. Nekem ez a hazám.
– Hazafi vagy?
– Ugyan, ez így csak frázis. Én ebben az országban annyi szeretetet kaptam, ami kárpótol az elmaradt Las Vegas-ért.
A következő évben beindult nemzetközi karrierje is, sokat dolgozott cirkuszban, színházban, szerepelt filmben és természetesen rengeteget a televízióban – erről és családi életéről, valamint a művész utolsó éveiről itt olvashat részleteket a Színészkönyvtárban.
