Az írás bevezetőjében megállapította, hogy Budapest – legyen szó akár Jaguár-kereskedéseiről, akár a fényűző Négy Évszak Hotelről – kiérdemelte magának a tehetős európai főváros címet.
A közelmúltban azonban olyan eseményeken ment keresztül, amelyek nem ismeretlenek a hirtelen gazdagságot megízlelő fővárosok számára, mégpedig egy olyan pénzügyi megrázkódtatáson, amely éreztette hatását egész Közép-Európában. Miután a térség éveken keresztül magabiztosan menetelt az európai integráció felé, mára elvesztette a korábbi lendületet – vélekedett a tekintélyes amerikai lap újságírója.
Mark Landler emlékeztetett arra, hogy a központi bank júniusban döntést hozott a forint mérsékelt leértékeléséről. Mindez ahhoz vezetett, hogy az idegessé vált pénzügyi ügynökök hirtelen nagy mennyiségű forintot dobtak a piacra, noha az mindaddig Közép-Európa egyik legstabilabb valutájának számított.
A válság valójában apró rezdülés volt azokhoz a pénzügyi megrázkódtatásokhoz képest, amelyek Latin-Amerikát vagy Kelet-Ázsiát jellemzik. Szakértők mégis attól tartanak, hogy az mélyebb problémákat vetíthet előre nemcsak Magyarország, de az európai uniós csatlakozás előtt álló és az euró bevezetésében reménykedő többi kilenc ország szempontjából is. Ennek kapcsán a lap munkatársa utalt arra, hogy Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság a lelassult gazdasági növekedés, az emelkedő költségvetési deficit és a lanyhuló külföldi beruházások fájdalmas problémáival küszködik.
Ezek a problémák a nyugat-európai gazdasági bénultság közvetlen következményei, különös tekintettel arra, hogy a szóban forgó országok mind az export, mind a beruházások tekintetében nagymértékben függnek Nyugat-Európától. Az „új európaiak” azonban – vélekedett a cikkíró – súlyosbították saját bajaikat a bérek emelésével, továbbá az autópályákra, a hidakra és egyéb infrastrukturális fejlesztésekre fordított, tetemes kiadásokkal, miközben a pénz külföldről már nem áramlott országaikba.
A The New York Times szerint Magyarország számára mindez különösen fájdalmas lehet. Medgyessy Péter miniszterelnök a múlt hónapban azt ígérte, hogy az ország 2008. január 1-én bevezeti az eurót, s ezzel Közép-Európában elsőként csatlakozik az euróövezethez. Amennyiben azonban Magyarország nem teljesíti a szigorú pénzügyi és monetáris követelményeket, az említett célkitűzést aligha sikerül megvalósítania, ami lerombolhatja az euró Írországtól egészen az orosz határig történő bevezetésével kapcsolatos nagy európai álmot.
Ennek kapcsán a cikkíró felhívta a figyelmet, hogy a költségvetési deficit tavaly Magyarországon meghaladta a bruttó nemzeti termék kilenc százalékát, ami a legmagasabbnak számít Európában, és háromszorosa annak a küszöbnek, amely az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozás feltétele. Utalt arra is, hogy a Fitch hitelminősítő intézet a közelmúltban „negatívnak” ítélte meg Magyarország kilátásait, ami – mint az újságíró fogalmazott – az első lépés a hitelminősítés leértékelésének irányába.
Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia hasonló költségvetési gondokkal küszködik – mutatott rá a The New York Times, hangsúlyozva: Közép-Európa a múltban megengedhette magának a gyors költekezést, mert nagy mennyiségben áramlott be külföldi valuta a térségbe. Mivel azonban a bérek gyors növekedésnek indultak, az olcsó munkaerőre támaszkodó iparágak mind inkább keletebbre, Romániába és Bulgáriába, sőt Indiába és Kínába települtek. A külföldi beruházás értéke mind Lengyelországban, mind Magyarországon 2001-hez képest kevesebb mint a felére csökkent, s hasonló fejlemények várhatók idén a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában is.
Miután a térségben felerősödtek a gondok, az exportőrök kezdetben Magyarország túl erős valutáját tették felelőssé azért, hogy árucikkeik kevésbé versenyképessé váltak. A magyar szocialista kormány ezeket az aggodalmakat igyekezett eloszlatni a forint leértékelésével. Az intézkedés azonban a cikkíró szerint ellenkező hatást váltott ki, olyan félelmeket keltett ugyanis, hogy Magyarország nem felelősen viselkedik.
Az újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi magyar parlamenti választásokra készülve az akkor hivatalban lévő jobbközép kormány és szocialista kihívói a bérek jelentős emelkedésének ígéreteivel versenyeztek. Választási győzelmük után a szocialisták 18 százalékkal emelték a közalkalmazotti béreket, míg az egyetemi professzorokét 50 százalékkal.
A kormány most azt állítja, hogy szorosra húzza a nadrágszíjat. Csakhogy a 2006-os választások közeledtével kevesen hiszik azt, hogy meglesz a politikai bátorsága mindehhez – vélekedett budapesti riportjában a The New York Times újságírója, aki írásának végén az euró bevezetésének esélyeivel kapcsolatban idézte Csaba Lászlónak, a Közép-Európai Egyetem professzorának kijelentését: „Ha a görögöknek sikerült, nekünk miért ne sikerülne.”
