Bár René Descartes agya már megsemmisült az évszázadok során, koponyáját még mindig őrzik a párizsi Nemzeti Természettudományi Múzeumban. A koponya belsejében pedig az agy olyan lenyomatokat hagyott, melyeket máig tanulmányozni lehet.
A szakértők most ezeket az egyedi mélyedéseket kezdték elemezni képalkotó eszköz segítségével. A technikával képesek voltak létrehozni a híres filozófus agyának 3D-s modellét. A Journal of the Neurological Sciences-ben megjelent tanulmányban azt írják, az agy jelentős része semmi különlegességet nem mutat.
Az agylenyomatok elemzése segíthet megérteni az agyat és annak működését – hogy milyen mértékben, az egyelőre egy sokat vitatott tudományos kérdés. A technikát gyakran használják a biológiában a kipusztult élőlények vizsgálatakor. A paleoantropológiában például előszeretettel alkalmazzák a módszert, mellyel sokat megtudhatunk korai őseink agyszerkezetéről és viselkedéséről.
Sőt, az efféle modellezést dinoszauruszok tanulmányozásához is felhasználják. Ezekhez általában először a koponyák rekonstrukcióját kell létrehozni, igaz, néha előfordul, hogy maga a lenyomat is megőrződik a fosszíliákban. Eddig csak pár száz ilyen maradványt azonosítottak, ezek viszont sokban hozzájárultak az őslények megértéséhez. A Tyrannosaurus rex agylenyomatai például arra utalnak, hogy a dinoszaurusznak hatalmas szaglóhagymája volt, tehát a szaglása rendkívül kifinomult lehetett.
Visszatérve Descartes-hoz: az elkészült modell ugyan érdekes, és az elemzés kimutatta az elülső kéreg megnagyobbodását, a modell nem sokat árul el arról, hogy az agy tulajdonosa mennyire volt zseniális. Az intelligencia ugyanis ritkán mutatható ki az agy közvetlen elemzésével – a lényeg nem maga a szerkezet, hanem az, hogy miként használják az agyat.
