A Budapest Környéki Törvényszék sajtótitkársága szerint szabályos volt, hogy Ruszin Zsoltot szerdán kivezettették, pontosabban székestől kivitték a Pest megyei munkaügyi és közigazgatósági bíróság nyílt tárgyalásáról. A perben az adószakértő ügyfele adott be keresetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.
Az ügyről dióhéjban annyit, hogy az Európai Unió Bírósága világos szabályt fektette le: az adóhatóságnak kell bizonyítania az adóelkerülést. Azonban a NAV szembement ezzel az alapelvvel, és a vállalkozóra tolta a bizonyítás terhét. Akárcsak Gadaneczné dr. Horváth Eszter bíró az első tárgyaláson, ami miatt Ruszin Zsolt elnöki panaszt tett.
A második tárgyaláson pedig kipenderítették az adószakértőt, és vissza sem engedték. Ez szerinte nem volt rendben, mert tárgyalótermi viselkedési tájékoztatóban nincs benne, hogy a hallgatóságnak igazolnia kellene magát. A bíróság szerint azonban korrekt volt az eljárás.
A sajtóosztály azt írta, hogy a hallgatóság tagjai a nyilvános tárgyaláson is kötelesek nevüket bírói kérdésre megmondani. Például azért, mert a jelenlétük utóbb tanúkénti kihallgatásuk akadálya lehet. Ruszin Zsolt azt mondta a 24.hu-nak, hogy amikor bement a tárgyalóterembe, bemutatkozott. Másrészt a bíró fel is ismerte őt. A sajtóosztály válasza szerint azonban ez nem helyettesíti a személyazonosság megállapításának kötelezettségét.
Kitértek arra is, hogy az adóper speciális jellege miatt a tárgyaló bírónak a hallgatóság személyazonosságáról, azonosító adatairól az adótitok megsértése miatt minden esetben tájékozódnia kell. Csakhogy Ruszin Zsolt adószakértőként jogosult volt az ügyfelével kapcsolatos adótitkok megismerésére.
Azt is írták, hogy nem a személyi igazolvány hiánya miatt vezettették ki az adószakértőt, hanem mert:
- A nevét bírói felhívásra nem mondta meg.
- Szóváltásba keveredett a bíróval.
- A bírói felszólítást figyelmen kívül hagyta.
- A tárgyalót nem hagyta el.
- A tárgyalás megkezdését hosszasan akadályozta.
- Később a pénzbírság kiszabásának lehetőségérére sem közölte, illetve igazolta személyi adatait.
Ruszin azt elismerte, hogy a bírói felszólítást valóban figyelmen kívül hagyta, mivel azt jogszabálysértőnek találta. De azt állítja, nem akadályozta a tárgyalást. Egyébként ő volt az egyetlen, aki „hallgatóságként” megjelent aznap.
Ruszin így foglalta össze, ő hogyan látja a történteket:
A bírónak a tárgyalás nyilvánosságát kellett volna védenie, nem pedig az eltávolításomon dolgozni. El kellett volna fogadnia, hogy a nyílt bírósági tárgyaláson az is részt vehet, aki előzőleg panaszt tett rá, akkor is, ha ez neki nem tetszik. Ez az eljárás lerombolja az igazságszolgáltatásba vetett hitet.
Mint írtuk, az adószakértőt akkor sem engedték vissza, amikor a kocsijából bevitte az iratait. Ennek okára is rákérdeztünk. A válasz szerint a tárgyalóteremből kivezettetett személy nem térhet vissza a tárgyalásra. Sőt, a későbbi, folytatólagos tárgyalásokra sem.
A Polgári perrendtartásban az áll, hogy a tárgyalásról ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás esetén lehet kivezettetni valakit. Azt pedig, hogy mi számít rendzavarásnak a sajtóosztály válasza szerint minden esetben a bíró dönti el a jogszabályi rendelkezés alapján.
