A norvég pénzek felhasználását értékelő csütörtöki konferencián Olaf Berstad nagykövet beszélt a magyar kormánnyal fennálló konfliktusról.
Norvégia kitart amellett, hogy a civilek végezzék a pénz elosztását. Az Orbán-kormány viszont továbbra sem hajlandó beletörődni abba, hogy legyenek olyan társadalmi szervezetek Magyarországon, amelyeknek a finanszírozásába a kormány nem szólhat vele. Olav Berstad norvég nagykövet a Népszava beszámolója szerint megerősítette, hogy a magyar és a norvég kormány között továbbra is komoly a véleménykülönbség a civil pénzek felhasználását illetően.
Norvég Civil Támogatási Alap a „nagy” norvég alapnak (amelynek fejében Norvégia tagja lehet az EU egységes belső piacának) csak egy kis töredéke, a magyar társadalmi szerveztek számára azonban ez az egyik legfontosabb pénzforrás. A kormány a 2014-es választás után kezdte támadni a Norvég Alap szervezeteit, többek között LMP-s pártkötődéssel vádolva a pénzosztókat. Az adószámok felfüggesztésével, házkutatásokkal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bekapcsolódásával és (a kormányzat részéről) súlyos vádakkal tarkított offenzíva végül teljesen eredménytelenül végződött, mivel semmilyen érdemi szabálytalanságra nem találtak bizonyítékot.
Az Alap a most befejeződött második ciklusban négy év alatt 448 programot támogatott.
Olav Berstad utalt rá: ha a civil alap ügyében nem lesz megállapodás, akkor a teljes Norvég Alap működése megkérdőjeleződhet, vagyis a kormány politikai szempontjainak erőltetett érvényesítése miatt kérdéses a következő támogatási ciklusra biztosított 200 millió euró (mintegy 60 milliárd forint) sorsa. A nagykövet a civil törvény tervezett kormányoldali módosítása miatt is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy a külföldi támogatást kapó civilek megbélyegzése szintén kihatással lehet az alap jövőjére.
