Mivel a magyar gazdaság teljesítő képes, gyorsul a növekedés, az infláció még kezelhető, és tömeges tőkekivonás sem történt, gazdasági válságról nem lehet beszélni, pénzügyi-, valuta- illetve árfolyamválságról viszont lehet – mondta Békesi László. „Ez a bizalmi válság a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika közös terméke” – fogalmazott az expénzügyminiszter. A 2000 óta elkövette gazdaságpolitikai hibákhoz, amelyeket mindkét kormány „jegyzett”, szervesen járult a jegybank másfél éve követett hibás monetáris politikája, amely lépéseivel szinte invitálta a spekulációt, jelezve hogy itt szép nyereséget lehet elérni – elemzett Békesi.
„A bizalmi válság kialakulásában a jegybank felelőssége egyértelmű” – mondta a volt pénzügyminiszter. „Ugyanis nem figyelmeztette a Magyar Nemzeti Bankot a belső motorok felpörgetése miatta, nem emelte, hanem csökkentette a kamatokat 2001 végén, noha éppen emelnie kellett volna az expanzív költségvetés miatt, ugyanakkor 2002 közepétől a hibás fiskális és jövedelempolitikát minden rendelkezésére álló eszközzel ellensúlyozta” – sorolta a kritikákat Békesi. „Ráadásul egyszerre lehetetlen inflációs és árfolyamcélt is kitűzni” – tette hozzá. Békesi véleménye szerint a reális euró/forint árfolyamot vagy az összköltség, vagy a bérverseny-képesség alapján lehet számítani.
Az előbbi módszerrel 268-273 forint közé kerül az árfolyam az utóbbi számítás szerint a 290 forinthoz esik közel, tehát a 250-260 közötti árfolyam nem tartható. Ugyanezt fogalmazta meg a jelenlegi kamatokról, amelyek megfojtják a gazdaságot. Ezzel együtt vissza kell állítani a pénzügypolitika elvesztett hitelességét, amely elképzelhetetlen a jelenlegi jegybankelnökkel – állította a volt pénzügyminiszter. Gazdaságfilozófiai váltás nélkül – ami jóléti rendszerváltás programjának újragondolását jelenti – nem reális a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése – hangoztatta Békesi, aki a többi előadóval együtt úgy gondolja, hogy a miniszterelnöknek ezt nyíltan ki kell mondania a Parlamentben.
A lakáshitel bűvöletében
„A magyar gazdaság megindult az exportvezérelt növekedési pályán, ezt jelzi az ipari termelés és a beruházások felfutása, és a korábbi eszetlen jövedelemkiáramlás is lefékeződött, jövőre már alig emelkednek a reálkeresetek” – mondta Petschnig Mária Zita. „A most bejelentett kormányzati döntések nyomán a lakossági megtakarítások ismét erőre kaphatnak” – fogalmazott Bauer Tamás. „Ha ezt a költségvetés további szigorítása követi, akkor a korábban elkövetett gazdaságpolitikai hibák korrekcióját a külföldi befektetők is díjazni fogják” – tette hozzá a közgazdász. „Ugyanakkor ez csak akkor lehet hiteles, ha a kormánytagok maguk is módosíttatják korábban felvett kedvezményes lakáshiteleiket az új feltételek szerint” – hangsúlyozta Bauer Tamás
„Ma még nem tudjuk pontosan, hogy mi történt és miért történt, csak azt tudjuk, hogy a gazdaságpolitika és a jegybank hitele elfogyott” – fogalmazott Várhegyi Éva. Ez a megállapítás a gazdaságpolitika 2000 óta folyatott gyakorlatára és a jegybank 2001 májusa óta követett politikájára egyaránt vonatkozik – tette hozzá a kutató.
Vajon mivel magyarázható, hogy egy éve még az erős forintra játszottak a spekulánsok, most viszont a gyenge forintra? – tette fel a kérdést Várhegyi, aki szerint a kialakult helyzet nyomán nemcsak az MNB elnökének, hanem a Monetáris Tanácsnak is le kellene vonnia a konzekvenciákat, azaz távoznia kellene.
