Az Ecostat ingatlanbarométer indexe az idén a harmadik negyedévében az előző negyedévi 50,5 százalékról 51,5 százalékra nőtt, ami elsősorban az ingatlan-beruházás és forgalmazás, valamint a felújítások lakossági optimista megítélésének köszönhető – áll az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet összesítésében.
A hazai lakáspiac telítettsége fokozódott, az értékesítési idők egyre hosszabbak, mind az új építésű, mind a használt lakások körében – állapítják meg.
Felmérésük szerint a múlt évi költségvetés hiányának csökkentésére hozott intézkedések a lakáshitelezési rendszert is érintették. A befektetői aggodalmak igazolódtak, csökkent az új lakások iránti kereslet és jelentkeznek a használt lakások értékesítési nehézségei is. Az új építésű lakások négyzetméter árai mérséklődő ütemben nőnek, és fokozódik az új építésű lakások kínálata. A harmadik negyedévében a lakosság és a TOP-100 nagyvállalatok konjunktúra-indexe növekedett a legjobban, 8,8, illetve 4,1 százalékponttal. A lakosság optimistán ítéli meg az ingatlanforgalmat, és csökkenő építési- és munkaerő-költséget várnak a következő időszakra.
A nagyvállalatok körében végzett felmérések ahhoz mérten mutatnak pozitív eredményt, hogy az előző negyedévben igen pesszimistán ítélték meg az ingatlanpiacot, s ezt most kismértékben korrigálták. Az Ecostat felmérése szerint az ingatlan-beruházó és ingatlan-forgalmazó cégek a kereslet stagnálásával, illetve visszaesésével számolnak. Csökkenő beruházási és épület-felújítási lehetőséget jeleztek az önkormányzatok is. Kismértékű ingatlanfejlesztést terveznek a kis- és középvállalatok, valamint a TOP-100 nagyvállalatok.
Az ingatlan-beruházó és forgalmazó cégek szerint valamivel kevesebb ingatlanépítés és ingatlanforgalom várható a következő fél évben, és csökken a bérelt ingatlanok mennyisége is. Az ingatlan-beruházó vállalkozások konjunktúra-indexe 2,2, az ingatlan-forgalmazó cégeké 3,7 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévben mért értékeknél. A következő hat hónapra legalacsonyabb árnövekedést a TOP-100 nagyvállalatok, a kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok prognosztizáltak. Legmagasabb áremelkedést az ingatlan-beruházók, a lakosság és az ingatlan-forgalmazók várnak.
Az alacsony áremelkedést prognosztizáló TOP-100 nagyvállalatok szerint az építési telkek 7,5 százalékkal lesznek drágábbak a következő fél évben, míg az önkormányzatok szerint csak 4,2 százalékkal fognak emelkedni a telekárak. A beruházók, forgalmazók és a lakosság egyöntetű véleménye az, hogy az építési telkek árnövekedése meghaladja az előre jelzett 6,9 százalékos éves infláció mértékét, a drágulás mértéke meghaladhatja a 10 százalékot. A vállalkozások és a lakosság az év mindhárom negyedévében az építőanyag, illetve a telekárak növekedését rangsorolják a legmagasabbra, vélekedésük szerint ennél alacsonyabb ütemben nőnek a munkaerő-költségek, illetve a tervezési díjak.
Az eladási árak tekintetében a kész épületek, építmények csoportjában legjobban, 13,2 százalékkal az új ipari építmények, az “A” és a “B” kategóriás irodák 11,9, illetve 10,8 százalékkal és az új kereskedelmi építmények nőnek a legjobban. A piaci szereplők szerint legkevésbé 7,7 illetve 8,2 százalékkal a használt ipari építmények és a használt lakóépületek árai emelkednek majd. A kínálati ár növekedésére számítók az előző negyedévivel egyezően 7,7-13,2 százalékos átlagos mértéket prognosztizálnak.
A bérleti díjak változására vonatkozó prognózist összességében egyensúly jellemzi, a piaci szereplők átlagosan 8-11 százalékos bérleti díj növekedést várnak, amely gyakorlatilag azonos az előző negyedévi felmérés eredményével.
Magyar Péter cáfolta, hogy Lázár János embere lenne
Nem hisz az európai egyesült államokban, illetve abban, hogy az ellenzék helyett Brüsszel fogja Orbán Viktort leváltani.