A szakma krémje

Rendőri rajtaütés áldozata lett Ilcsi néni, amikor pár évtizede önkényes yukkabimbó-szüretbe fogott egy használaton kívüli temetőben. „Krém készült volna a fitoösztrogén tartalma miatt értékes gyógynö-vényből, ám a terv meghiúsult, amikor a járőrök tetten értek” – meséli a 78 éves asszony, akinek kalandos élettörténetében nem ez az egyetlen meghökkentő pillanat. Ide sorolható, amikor a Kökényesen cseperedő lány 5 éves korában káromkodó versenyt nyert. „Paraszt voltam, méghozzá palócföldről” – mondja a tisztánlátás kedvéért Ilcsi néni.

AJAKPIROSÍTÁS. A vidéken nevelkedő egyke korán testvéreivé fogadta a növényeket, hiszen a falu lakóinak azok adtak ételt, italt, fűtést, és ha baj volt, gyógyulást is. „Olyan felhőtlen gyerekkorom volt, hogy ihaj. Életemben egyetlen regula volt. Ha az esti harangszóra nem értem haza, szüleim a kútágashoz kötöttek.” Nem csoda, ha a szabadnak nevelt kisgyereket érzékenyen érintette, amikor a nagyszülők földjének elárverezése után a család Budapestre költözött. Ilona, aki börtönként tekintett az óvodára, jó előre figyelmeztette a dadusokat, mindenki jobban jár, ha őt, az ötévest, békében hagyják hazamenni. Mikor kérése nem talált megértő fülekre, Ilcsi megharapdálta és összerugdosta a nevelőket. Tettét otthon verés követte, mire a lány bezárkózott a spájzba. Sztrájkját akkor volt hajlandó feladni, amikor a szülők megígérték, visszamehet Kökényesre az imádott dédszülőkhöz.

Az általános iskolát a vadóc lány már Budapesten kezdte. Nevelését keménykezű apácák, az Isteni Szeretet Leányai, majd az Angolkisasszonyok vették át. Szigoruk nem fogott rajta: az iskolából kilépve, Ilcsi „bűnös módon” Zizi cukorral pirosította az ajkát. A divat és szépségipar iránt érdeklődő lány az iskola elvégzése után férjhez ment, kitanulta a kozmetikus szakmát, majd praktizálni kezdett.

Negyvenévi pályafutása elején rájött, hogy a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Gyár (KHV) által nyújtott ellátmánnyal, mely mindössze három alapkrémből állt, egy magára valamit is adó kozmetikus nem tud dolgozni. Ilcsi ezért szépítőszerek előállításával kísérletezett. Kikeverésükben a gyógynövényekről szerzett ismeretei, külföldi szaklapok útmutatói, illetve egy NDK-gyártmányú turmixgép segítette. A pakolásokkal és készítményekkel nevet szerző, tudását autodidakta módon formáló kozmetikus idővel saját maga tartott továbbképzéseket. „Amikor 58 éves koromban nyugdíjba vonultam, abba mindenki belerokkant” – fogalmaz Ilcsi néni. A kollégák, barátok mégis megúszták a „tömegszerencsétlenséget”. Az elismert kozmetikus otthonában ugyanis tovább gyártotta a kencéket.

CÉGES ÚT. A kisipari termeléssel 1983-ban hagyott fel. Ekkortól nyílt ugyanis lehetőség arra, hogy magánszemély vegyi iparengedélyt válthasson. Ilcsi néni fiával karöltve céget alapított. Az engedélyezési eljárás pár száz forintos illetékbe került. A családi ház szuterénjében kialakított, a hatósági előírásoknak megfelelő labor azonban már komolyabb összeget emésztett fel. „A pénz előteremtéséhez kisöpörtük az asztalfiókot, feltörtük a malacperselyt, kifosztottuk a gyerek iskolai takarékbetétkönyvét, végül visszavittük az üres üvegeket” – érzékelteti Ilcsi néni fia, Molnár Ferenc, hogy pénz híján, lelkesedésből indult a vállalkozás. Az első „nagy értékű” beruházás – egy 25 literes üsttel rendelkező konyhai robotgép beszerzése – majdnem romba döntötte a céget. A berendezés, amely rendeltetése szerint a pékek számára szolgált kenyértészta-előállításhoz, ezúttal pakolásokat kevert.

„A vállalkozás beindítása után még évekig űztem polgári foglalkozásomat, a fotózást. Vele párhuzamosan növényt szedtem, répát pucoltam, meggyet magoztam. Főztem az arctejet, pakolást kevertem, könyveltem, jogi ügyeket intéztem, neszkafés üvegeket vadásztam, amelyekbe később a krémek kerültek” – mondja Molnár Ferenc, aki a nyolcadik év után mondott le a fotózásról a családi vállalkozás javára.

A forgalmazásból származó első millió 1989-ben, öt évvel a gyártás elkezdése után jött össze, a család azonban hét évig semmi pénzt nem vett ki a cégből. A bevételt vissza-forgatták, de a fejlődéshez ez sem volt elég, csak hitelből tudtak továbblépni. Az első berendezések fejlesztésére felvett 7 millió forintos kölcsönt öt évig törlesztették. Másodjára 30 milliót vettek fel, ebből termelőeszközöket vásároltak, továbbá felépítették Ilcsi néni alkotóműhelyét. Most nyögik a harmadik hitelt, amelyből az idei extra marketingkampányra és Közép-Európa legmodernebb számítógép-vezérlésű keverő-gépére futotta. Mivel a család-ban senki nem értett az üzlethez, a tanulópénzt a Molnár család is megfizette. Az átvágások sora az építkezéssel kezdődött, de belefutottak a selejtes alapa-nyag-vásárlás és a fantomcégek csapdájába is, illetve milliókat buknak most is azon, hogy az amerikai partnerrel akkor írták alá az exportszerződést, amikor a dollár még 320 forinton állt.

ÉLETBEN MARADTAK. „A túlélés a szívósságon múlt, ehhez jön hozzá, hogy szerencsés időben, a nyugati konkurens termékek térhódítása előtt kezdtük tevékenységünket. Ráadásul az ország teljes kozmetikustársadalma ismerte édesanyámat” – mondja Molnár Ferenc. Hozzájárult a sikerhez továbbá, hogy a termékek alapanyagait kizárólag Magyarországon gyűjtik. A száraz klímának köszönhetően ezek hatóanyagtartalma ugyanis igen magas. Ami nem terem meg, azt – így például az aloét – a Zugligetben lévő melegházi ültetvényeken termesztik. „Magunk osztályozzuk és dolgozzuk fel a növényeket, amelyek 5-50 százalékig fordulnak elő a készítményeinkben, szemben más, 2-3 százalékos kivonat-tartalmú biotermékekkel” – veszi át a szót édesanyja. A receptúra titkos, szabadalmaztatva sincs. Ilcsi néni így érvel: „Hogyisne, hogy a végén mindenki megismerje a módszert!”

A hungarikum minősítésre váró professzionális kozmetikumok kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A kozmetikus teszi fel először a terméket a megfelelő bőrtípusra, majd ő ad el belőle apró adagokat a vendégeknek a kezelés otthoni folytatására. „Elfogadom az Ilcsi néni által képviselt ideológiát, miszerint a természet kincsei által érdemes szépülni. Állításaira saját maga, külseje, vitalitása a legjobb referencia” – mondja Endrei Judit műsorvezető, aki „kedves boszorkánynak” titulálja a kozmetikus szaktekintélyt.

A Magyarországon praktizáló közel 6 ezer aktív kozmetikusból mintegy 5 ezer a kft. vevőkörébe tartozik. „A referencia-hálózatunkban lévő 250 üzlet 500 kozmetikusa pedig csak a mi termékeinket alkalmazza” – mondja Molnár Ferenc. A kozmetikai piac 97 százalékát fedik le a kiskereskedelemben kapható árucikkek, míg a professzionális kozmetikumok (Dr. Juga, Gigi, Dr. Pal és hasonlók) a fennmaradó 3 százalékért versenyeznek.

A versenyelőny megtartásáért a fejlesztések nem állhatnak le. A család Budakeszi külterületén szeretne egy vadonatúj laboratóriumot és feldolgozóüzemet kialakítani. Itt akarják létrehozni azt a bioültetvényt is, ahol a természetben gyéren előforduló gyógynövényeket termelnék, így a csengőlinkát, a cickafarkfüvet vagy a zsályát. „A szívem vágya, ugyanakkor, hogy létrehozhassak egy arborétumot a kozmetikusképzés elősegítésére, sok szakember ugyanis azt sem tudja, mi fán terem a madárberkenye” – vallja meg Molnár Ferenc.