A szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzete, prudens működése és ezen keresztül az ügyfelek megtakarításainak biztonsága szempontjából alapvető kockázatot hordoz, hogy egyes, tőkebefektetéssel foglalkozó személyek, vállalkozások, befektetői körök tulajdonosként kívánnak belépni takarékszövetkezetekbe – hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján publikált közleményében.
A felügyelet a közelmúltban többször is észlelt részjegyek megszerzésére irányuló törekvést, szindikátusi szerződések létrehozásával. E szerződésekben a tagként belépő befektetők fenntartják maguknak az irányító és ellenőrző testületekben a tagok többségének kijelölési jogát. Ennek révén – adott esetben az engedélyezési eljárás kikerülésével – döntő irányítási joghoz, a hitelintézeti törvény szerinti befolyásoló részesedéshez jutnak a szövetkezetben.
A befektetői köröknek ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy befektetési céljaikhoz igazítsák a takarékszövetkezet üzletpolitikáját. A szövetkezeti hitelintézetek motivációja a tőkehelyzet stabilizálása és az eredményesség növelése lehet. A felügyelet szerint azonban veszélyeket rejt magában, ha a szövetkezet jegyzett tőkéjének jelentősebb hányada egy körnél koncentrálódik, ugyanis a befektetői csoport esetleges kilépése, s az ezzel együtt járó pénzkivonás folytán megrendülhet a szövetkezet tőkehelyzete.
A felügyelet ezt a törekvést – ami ellenkezik a szövetkezeti eszmével, a szövetkezeti és a hitelintézeti törvény szellemével – egyértelműen nemkívánatosnak tartja és valamennyi jogszabály adta eszközével fel fog lépni ellene – áll a PSZÁF közleményében. A szövetkezeti hitelintézeteknek jelentős szerepük van a vidéki lakosság pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátásban. A felügyelet negyedéves jelentése szerint március végén 182 szövetkezeti hitelintézet – közülük hat hitelszövetkezet, a többi takarékszövetkezet – működött Magyarországon, összesített mérlegfőösszegük március végén 946,2 milliárd forint, összesített saját tőkéjük 63,5 milliárd forint volt.
A hitelintézeti törvény szerint szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében a magyar állam, az intézményvédelmi és a betétbiztosítási alap kivételével egy tulajdonosnak sem lehet 15 százaléknál nagyobb részesedése. A természetes személy tulajdonosok esetében a közeli hozzátartozókkal együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati jogot egybe kell számítani.
Rejtett ezermilliárdok nyílhatnak meg Magyar Péterék előtt, de tervezni egyelőre nem lehet velük
Kormányváltás esetén az új kabinet rejtett ezermilliárdokat foghatna meg.
