Munkavállalók érdekképviselete – szervezkedjetek!

Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül nyolcban: Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végezte legújabb kutatását a munkavállalói képviseletek jogainak összehasonlításáról a Hewitt HR tanácsadó cég. Amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, a felmérésből kiderült, hogy az újonnan csatlakozó országokban a vállalatok vezetői még fölös számban kezelnek bizalmasan tevékenységeket, és az információt nem szívesen osztják meg az alkalmazottaik képviseletével.

A legnagyobb eltérések

A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám összehasonlításában érdekes eredményt mutat a Hewitt tanulmánya. A csatlakozó országok közül Magyarországon szükségeltetik a legtöbb dolgozó ahhoz, hogy munkavállalói testületet hozhasson létre. Míg hazánkban 51 alkalmazott szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához, Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.

Ezzel szemben viszont a kollektív szerződéssel védett munkaerő létszámát összehasonlítva a kutatás alapján kiderült, hogy Magyarországon ez a szám igen magas. Míg a lett munkavállalók 20 százalékát, a litvánok 15 százalékát, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés, addig a magyar munkavállalók 50 százalékát, a szlovéniai munkavállalóknak pedig száz százalékát.

A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség szintén nemzetenként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan, inkább munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.

Mindenhol azonos jogok

A munkavállalói testületet minden csatlakozó országban megilleti a tájékoztatáshoz való jog, a véleményezési és az egyetértési jog. A tájékoztatáshoz való jog értelmében a menedzsmentnek kötelessége szakmai információt adni a dolgozói tanácsnak, mely érinti a vállalat jelenlegi vagy tervezett gazdasági eredményeit, illetve mindazt a tevékenységet, aminek hatása van a munkavállalókra és a munkakörülményekre. Kiemelt terület a szervezeti struktúraváltás, a munkaidőváltozás, a egészségügyi, a biztonsági szabályok módosulása, az egyéb munkafeltételekre vonatkozó előírások köre.

A véleményezési jog azt jelenti, hogy a munkavállalók véleményét bizonyos, nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt ki kell kérni és messzemenően figyelembe is kell venni a végső döntés során. A munkavállalókkal meg kell ismertetni az alkalmazás feltételeit és annak változásait. Többek között a felvétel, az alkalmazás stratégiáját, a kiválasztás módszerét a részmunkaidő megszervezését is.

Az egyetértési jog alapján a vezetés csak akkor hozhatja meg végső döntését, ha ahhoz a tanács előzőleg hozzájárult. Kollektív elbocsátási szándék esetén például a munkavállalói testületnek vétójoga van.

A munkáltatóknak nyitniuk kell

„A munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködésnek Kelet-Közép-Európában is megvannak a hagyományai, az információhoz és tanácskozáshoz való jog kiterjesztése azonban viszonylag új kihívás elé állítja a csatlakozó országokat – összegezte a felmérés eredményét Toldi Gábor, a Hewitt HR tanácsadó cég marketingvezetője. –A csatlakozó országokban működő vállalatok menedzsmentjének fel kell készülnie arra, hogy beavassa munkavállalóit eddig gyakran bizalmasan kezelt üzleti tevékenységeibe.”

A vállalatoknak saját eredményességük miatt is érdekük a belső kommunikáció fejlesztése és hatékonnyá tétele. Ezt az igényt a HR szakmában uralkodó trendek támasztják alá. „Napról napra több felkérés érkezik a vállalatokon belüli kommunikáció eredményességének mérésére!” – hívja fel a figyelmet a Hewitt marketingvezetője, aki a siker kulcsát a kétirányú kommunikációban látja: „Amennyiben a két fél partnerkapcsolatban tud együttműködni, az érdekképviselet hatékonyan tudja támogatni a vállalatot üzleti céljai elérésében”.