Nemes Gyula majd tíz évvel első nagyjátékfilmje, az Egyetleneim után újabb alkotással, a Zeróval (kritikánk itt) jelentkezik, amelynek híre jóval megelőzte a forgalmazást. Két dologról volt nevezetes:
- Andy Vajna, filmügyi kormánybiztos azt mondta róla, hogy ez nem film,
- a rendező Nemes Gyula a Zero Karlovy Varyban tartott premierjén elárulta, cenzúrázni kellett a filmben feltűnő Orbán Viktor képét, amire a terroristák több más politikus arcképe mellett lövöldöznek. Ezt pedig úgy tette meg, hogy egy filctollal satírozta ki a Zeróból a politikus arcát.
Ha minden igaz, rendeztél egy nemfilmet.
Igen. Andy Vajna kormánybiztos úrnak a vetítés előtt elmondták, hogy valami egészen különleges alkotásra számítson, egy kísérleti filmre. Próbálták felkészíteni, de ettől még biztos nehéz élmény lehetett számára ez a másfél óra. Azt mondta, hogy ő már látott kísérleti filmet, abban ledobtak egy kólásüveget a sivatagban. Az experimentális volt, de film. A Zero nem az.
A kóla egyébként a te filmedben is előkerül, pont a sivatagban. Miért?
Van ez a pillanata a filmnek, amikor a főhős rájön, hogy megváltani a világot egy dolog, de önmagaddal szembenézni már egy másik. Ekkor jön rá, hogy étlen-szomjan a sivatagban mi tudná megmenteni: csakis a globalizáció meg a civilizáció.
Andy Vajna mit szólt ahhoz, hogy egy archív felvétel felhasználásával ő is bekerült a filmbe?
Egy csibész vagyok, ezért azt nem látta. Se az Orbán Viktoros fényképet, amit egy gyakorlat során a terroristák lőnek, se a kormánybiztost nem vágtam bele abba a verzióba, amit vetítettem neki. Az csak a végső, elfogadó vetítésen jelent meg, amikor már a bizottsági tagok nézték meg a filmet, akiknek adtam egy hetet a döntésre, mert már készíttetni akartam a kópiákat. Akkor azt mondták, hogy rendben van. Aztán elmentem Afrikába, mert a teleimet ott szoktam tölteni, de amikor visszajöttem és még mindig nem érkezett meg a pénz, akkor lassacskán kiderült, hogy kéne valamin változtatni. De nem azon, hogy a kormánybiztos kerüljön ki. Aminek örültem, mert úgy gondolom, hogy az ember legyen hálás, köszönje meg a támogatást és tegye bele a mecénását a filmbe.
Mint a reneszánsz művészek a festményeikre?
Pontosan úgy.
Ezek szerint Andy Vajna átment, de Orbán Viktor képe, amire lőnek, az már nem?
Amikor a bizottsági tagok megnézték, azt mondták, hogy ez átmegy, őket nem zavarja, hisz ez egy politikai szatíra.
Akkor miért kellett végül cenzúráznod és kisatíroznod az ominózus fényképet?
Bejött a filmlaborba valaki: Gyula, ezt mégiscsak ki kéne venni. Mondtam, hogy
oké, én kiveszem, de akkor nemzeti hőst csináltok belőlem!
És sokkal nagyobb botrány lesz, mintha nem tennétek. Végül is nem törődtem vele, s ezután vártam, de nem jött meg a pénz. Ez persze általános dolog, hogy csúsznak időnként a pénzek, de eljött az idő, hogy filctollakkal járkáltam a Filmalapba, megnéztük, hogy mi van, ha így satírozok, meg mi van, ha úgy, aztán hosszas egyeztetés és a megfelelő satír után megjött a pénz. Sőt, ezután még a Karlovy Vary filmfesztiválra is kaptam támogatást, ahol a film debütált. Tehát kifizették azt, hogy kiálljak és elmondjam, cenzúráztatták a filmemet. Úgyhogy nem tagadom, csibész vagyok, sőt, megértem a Filmalapot is, akit nem kicsit hoztam kínos helyzetbe. Sokat rosszalkodtam az általános iskolában is.
A film egy üzenettel indul, ebben arra kéred a nézőket, hogy moziban nézzék meg a filmedet, ne pedig laptopon. Miért?
Alapvetően semmilyen filmet sem szabad laptopon nézni. Tóth Janó operatőr szokta mondani, ne hallgassunk telefonon operát. Hiszen volt ilyen, régen lehetőség volt betelefonálni a telefonközpontba és hallgatni egy kis operát. Na de ez hasonlít az igazi operaélményhez? Ugyanez a helyzet a filmekkel is, ráadásul a Zero még különlegesebb eset, hiszen képekben mesélünk, szinte nincs dialóg, így a poénokat egyszerűen nehezebb értelmezni. És ezt igazoltuk is, amikor a tesztvetítéseken monitoron nézték a filmet a tesztnézők, akkor bizonyos poénokon nem nevettek, viszont akik moziban látták, azok már igen. Nem véletlenül Playtime a cégem neve, mert Jaques Tati Playtime című filmjének nyomdokain haladva hoztunk létre egy speciális modern burleszket, amit tényleg csak moziban lehet élvezni.
Már annyi mindennek nevezted a Zerót. Most akkor modern burleszk, politikai szatíra, kísérleti film vagy vígjáték?
Ez mind, de akciófilm, trash és roadmovie is. De alapvetően
Mennyire lesz rá vevő a magyar közönség?
Ezen én is nagyon izgulok. Az a szlogenünk, hogy nézd meg, mielőtt betiltják. Ugyanis egyetlen forgalmazónak sem kellett, és a mozik nagy részének sem. Limitált kópiaszámban látható majd, úgyhogy a néző szavaz, hogy bennmarad-e a mozikban és meg lehet nézni, vagy tényleg a betiltott filmek listáját fogja gyarapítani. Úgyhogy aki meg akarja nézni, tegye meg az első héten.
A politikai vonatkozások miatt a forgalmazók és a mozik is berezeltek?
Csak következtetni tudok a történésekre. Évekig keresett a kedvenc magyarországi filmfesztiválom, hogy hadd legyen ott a magyarországi premier, évekig keresett két forgalmazó, hogy ők akarják forgalmazni. Aztán azokkal a fesztiválokkal együtt, amik az összes eddigi filmemet is beválogatták a kínálatukba, Karlovy Vary után egyszer csak eltűntek. Persze nem tudom, lehet, hogy csak a filmtől rettentek meg, nem magától a botránytól. Nem tudhatom, de mindenesetre egy picit gyanús. De amikor azt látom, hogy az állami média például nem készít velem egyáltalán interjút, az jelent valamit.
Biztos van ellenpéldád is.
Van. A Cinema City akár Andy Vajnához kötődik, akár nem, szigorúan gazdasági szempontok alapján működik, és ők felvették a műsorukra a Zerót. Napi 17 előadáson vetítik ezt az antiglobalista filmet, aminek plakátja ott lóg a Batman mellett, s amelynek egyik jelenetében egy bevásárlóközpont előtt legyilkolják a vevőket. Pont tegnap küldtem el nekik az ismertetőt, amiben le is írom, hogy húskampón végzik ki az ország vezetőit, legyilkolják a plázák vásárlóit. És ezt a filmet vetíteni fogja egy bevásárlóközpont mozija. Mert az egy szabad hely. Ez persze biztosan furcsán hangzik a nagy antikapitalista szájából, viszont a művészmozik rettegnek ettől a filmtől. Egyébként a Kinóban kell megnézni, mert ott vetítik egyedül 35 mm-es kópiáról. Ezen kívül még a Művész moziban kerül vászonra és kész.
Ez elkeserít?
Az volt a meglepetés, hogy a jobboldali lapok teljesen normálisan viselkedtek velem, mert megírták, hogy a film is pocsék meg a Gyula is egy gazfickó. Ez teljesen korrekt. De amikor a saját barátaim és a saját közegem fordul el tőlem, vagy mondjuk azt, hogy a művészmozik nem veszik fel a műsorukra, az már inkább meglepetés. De mit lehet csodálkozni, ha ma már nincs ellenzék, nincs összetartás, mint régen. Az újságírók a művészek cinkostársai voltak, de most már a fikázást emelték művészeti színvonalra. Ráadásul sok magát függetlennek valló lap azért nem ír, vagy azért nem ír jót a Zeróról, mert óvatos, ezt pedig nehezményezem. A jobboldali sajtó legalább egyenes, azt mondja, hogy Nemes Gyula hazudik, nem volt cenzúra, seggfej és tehetségtelen is.
Miért nincs ellenzék?
Erről szól a filmem, amiben szinte minden megtörtént a valóságban is. Az autópályák körüli botrány, a netadó, a Burkina Fasói forradalom, a filmem betiltása. Arról szól, hogy a fogyasztói társadalom, a kapitalizmus, az államhatalom mind olyan természetű, hogy bezabálja a lázadás bármilyen formáját és a rendszer részévé teszi.
De valahol a Zero is a rendszer része…
Igen, hisz a Cinema Cityben is vetítik. De magamat is felhozhatnám példaként, aki mobiltelefonnal harcol a mobiltelefonálás ellen. Amikor Tanzániából szerveztem a forgalmazást, akkor leszidtak azért, hogy a tanzán tengerparton ülve internetezek. Igen, de én így tudok lázadni az internet ellen. Látjuk, ahogy az ellenzéket bezabálja a hatalom. És ez egyre messzebbre megy majd, amíg létrejön egy olyan konszolidáció, ahol már én is a rendszer része vagyok, és megint készíthetek majd filmeket. De inkább nem mondok semmit. Karlovy Vary után édesanyám azzal fogadott, hogy kisfiam, te ne politizálj, nem értesz te ahhoz. És ezt meg is fogadtam.
Félsz attól, hogy nem kapsz többször pénzt a Filmalaptól?
Azt nem tudom, inkább az az érzésem, hogy a politikai életben vagy összeomlásra, vagy mint mondtam, konszolidációra kerül sor hamarosan. Egyébként a Filmalap helyében azzal mutatnám meg, hogy nincs cenzúra és ez az egész csak Gyula fantazmagóriája, hogy támogatnak. De inkább az a kérdés, hogy mi a magyar kultúra jövője. Ahogy én látom a folyamatokat, minden megszűnésre van ítélve. Kezdve a Városliget fáitól a MANDÁ-n, a konkrét filmörökségen át az Örökmozgó moziig. Ha nincs Örökmozgó mozi, és nem lehet Fellini-filmeket nézni, akkor minek újakat alkotni? Vagyis még az sem kizárt, hogy a jelenlegi állapotot is visszasírjuk.
Azon csodálkozom, hogy a Zero forgatókönyve egyáltalán átment a Filmalap szűrőjén.
Igaz, hogy nagyon jó baráti és szakmai viszonyt ápolok a Filmalap több munkatársával. De ami igazán segített, hogy a kortárs magyar filmek nagyjából fele még az MMK korszakból öröklődött át. Mi is kaptunk onnan támogatást, s azzal a papírral tudtam megszerezni a cseh és a német pénzt. Vagyis úgy pályáztam a Filmalaphoz, hogy már volt megítélt gyártási támogatásom, ami időhöz volt kötve, a Filmalap pedig nem nagyon tudott mit mondani rá, csak azt, hogy oké, adunk pénzt. Ráadásul ez a forgatókönyv az eddigi legkiforrottabb munkám. A Zerónak pontosan megírt szkriptje volt, szemben az Egyetleneimmel, aminek a forgatókönyvét már az első napon kidobtam, cetlikből forgattam és utólag alakítottuk ki a történetet. Tehát a Zero forgatókönyvén nem volt mit nem elfogadni. Egyébként már az általános iskolában rosszalkodtam, sokszor mondták, hogy nem baj, kell egy Gyula is, hogy ne unatkozzon az ember. Mindenhova kellenek Gyulák.
Hány évig készült a Zero?
2006-ban, amikor a velencei filmfesztiválra utaztam, már vittem magammal a Zero szinopszisát. Szóval nagyjából tíz évig. De sajnos a magyar filmek nagy része így készül. Tele vagyunk energiával, szeretnénk filmeket készíteni, de ennyi ideig tart, és néha belehalunk.
Miért Zero?
Abban kétségtelenül találó, hogy nagyon jól leírja a jelenlegi állapotomat, s egyben kifejezi azt a jövőképet is, ami a méhek kihalásával az emberiség pusztulásához vezet. Tehát nem kicsi a film tétje, minden kacagás ellenére. Ez egy apokaliptikus film, viszont van benne rengeteg filmtörténeti utalás is, vagyis ez egy paródia is egyben. Komoly dolgokról esik szó, de ezeken nevetni kell. Sokszor ez nem megy át, főleg a politikusoknál, akiknek legendásan nincs túl sok humoruk, de ezek alapvetően viccek. Másrészt egyszerű címet akartam választani, az Egyetleneimet még a magyarok sem tudták kimondani. A Zero rövid és nemzetközi.
Szereplődhöz hasonlatosan van benned is ökoterrorista, antiglobalista hajlam?
Az nincs, inkább csak lázadás. Viszont az óvodáskorom óta megvan. Ahogy már mondtam, én a mobiltelefonommal harcolok a telefonálás ellen, s ez a film is egy ilyen eszköz, hiszen állami pénzből készítek egy rendszerellenes alkotást, amihez jön még a nemzetközi támogatás, pedig a világkapitalizmus ellen ágálok. Ez mennyire vicces dolog, nem? Ráadásul most üzletember vagyok, aki a Cinema Cityvel, meg a Toldi mozival, meg egyéb cégekkel bizniszel és filmes trikókat árul. Vagyis egy nagy antikapitalista nyerészkedik. Hiszen az, hogy saját zsebből kell finanszíroznom a filmemet, kockázatos üzleti vállalkozás. Vagyis nem kevés ellentmondás van ebben a filmben, nem tagadom.
Az egyik ilyen ellentmondás még, hogy a méhek kipusztulásának veszélyére akarod felhívni a figyelmet, miközben a forgatáson is rengeteg méh pusztult el.
Ez így van. Viszont amikor legelőször kimentem Gödöllőre a méhészünkhöz, Csuja Lászlóhoz, megtanultam valamit. Amikor félrerakott egy kaptárt, agyonnyomott vagy harminc méhet. Kérdőre vontam, hogy ez meg mi? Mondta, hogy harminc méh az semmi, mert egy kaptárnyi méh tekinthető egy élőlénynek. Egy méh olyan, mint a hajad, a tested egy része. És ezt tapasztaltuk is. Tulajdonképpen akkor öltünk méhet, amikor anyaferomonokat helyeztünk el a színészeken, hogy kövessék őket, s ezzel megzavartuk őket, nem tudták, hogy ki az anyaméh. Igyekeztünk aztán rekonstruálni a megzavarodott méhek családjait, de nem mindig sikerült. Valóban megöltünk vagy összezavartunk pár családot, de cserébe felhívtam a figyelmet erre a problémára.
Azért a szereplőidet sem kímélted, hogy vetted rá Martina Krátkát, hogy a film szexjelenetében méhekkel a szeméremtestén jelenjen meg?
Amikor castingoltuk a színésznőket, ez volt az első kérdésem: hajlandó-e ön méheket viselni a fanszőrzete helyén? Egy kivételével mindenki azt mondta, hogy igen. De abszolút lelkesen. A filmért mindent. Mert azt hitték, ez egy vicc. Aztán kiderült, hogy nem az. Amikor a szexjelenetet forgattuk volna, egy napig nem szólt hozzám Martina. Reggelinél nem is köszönt. A két másik főszereplővel, Kovács Krisztiánnal és Udo Kierrel hármasban győzködtük, hogy igenis le kell vetkőznie. Én még fel is álltam egy asztalra, a lámpába is beleraktam a fejem, mert az utalás az Otthonom, Idahóra, és elkezdtem vetkőzni az étteremben. Martina nem hagyta magát, mondta, hogy mindent megcsinál, de neki magyarázat kell. Az „I need an explanation” innentől egy visszatérő humorforrás volt a forgatáson. Aztán megcsinálta, de senki nem lehetett ott, mindenki behunyt szemmel forgatott, aztán amikor megvolt a jelenet, kijött meztelenül a szettből, hogy megnézze jó-e. Kérdeztem tőle, hogy vetkőzött-e már filmben, azt mondta, hogy egy filmszerepe volt eddig, és a rendező akarta is, hogy vetkőzzön, de nem vállalta. De mivel megnézte az Egyetleneimet, ahol nagy érzékenységgel ábrázoltam a szexet, ezért nekem megteszi. Ezek szerintem nagy dolgok.
Igazi méhek voltak a fanszőrzete helyén?
Picit csaltunk, a nagyobb része már döglött volt, mézzel fölragasztva, aztán pár élőt is ráraktunk, hogy úgy tegyünk, mintha mind az lenne. Azért mégsem akartam a Martina anyaságában kárt tenni!
Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia rendezője is cameózik a filmben. Ő nem az exhibicionizmusáról híres, hogyan vetted rá a szerepre?
A Playtime a közös cégünk volt, ezért teljesen természetes dolog volt, hogy besegít azzal, hogy szerepel. Mert azon kívül, hogy egy nemzetközi színészgárdánk van, magyar, cseh és német művészekkel, mellettük csak amatőröket alkalmaztam. Például az egyik öltönyös elrabolt fejes Vince Mátyás, a HVG alapító főszerkesztője. Szükségem volt egy arisztokratikus kinézetű fiatalemberre is, akit az EU nevez ki új mézgyári igazgatónak, László pedig tökéletes volt a szerepre. A cégben sokan dolgoztak, akik aztán mind meg is jelentek szereplőként, többek között Policzer Péter vágó és Krasznahorkai Balázs line-producer is. Most már ugyan szétment a cég, és egyedül vagyok benne, de a barátság megmaradt.
Olyan film lett a Zero, mint amilyennek szántad?
Szerénytelenségnek fog tűnni, de ez életem fő műve.
És nem is lesz következő?
Arról kérdezd az államhatalmat!
Menne polgárpukkasztás nélkül?
Pontosan tudják, hogy csibész vagyok, és ez a fő profilom.
