Bár egyelőre a címben megfogalmazott veszély nem fenyegeti a magyar társadalmat, az biztosnak látszik, hogy a feltétel nélküli alapjövedelemről nagyon sok tévképzet él az emberek fejében – összegezhetnénk egy, az alapjövedelemről tartott nemzetközi konferencia tanulságát. A konferenciát a Feltétel Nélküli Alapjövedelem magyarországi szervezete rendezte Budapesten november 20-21-én, tudósításom az első nap alapján készült.
Mi az alapjövedelem?
Legegyszerűbben a finn példával lehet elmagyarázni az alapjövedelmet. Finnországban hamarosan arról szavaz az ottani parlament, hogy minden állampolgár kapjon havi nettó 800 eurós (250 ezer forintos) jövedelmet. A többlépcsős bevezetés első körében 550 eurót (173 ezer forintot) fizetnének, írta a nol.hu. Ezek az összegek kizárólag a létfenntartáshoz szükséges javak megvásárlására elegendőek Finnországban.
Az alapjövedelem a rendes munkabér mellett járna, egyfajta progresszív adóvisszatérítésként. E mellett erősödnének például egyes fogyasztási adók és általában a vagyoni típusú adók, mint amilyen az ingatlanadó vagy a tőkejövedelmek adója.
Nem megy jól
A finn gazdaságnak mostanában nagyon nem megy jól. A Nokia kiesésével, illetve a finn papírgyártás zuhanásával lejtőre került a gazdaságuk. Ezért is döntöttek az alapjövedelem bevezetése mellett, azt remélik, ez fellendítheti a gazdasági növekedésüket. És úgy tűnik, alaposan átgondolták a dolgot. Arra jutottak, hogy az alapjövedelem:
- növeli a belső fogyasztást,
- ösztönzi a több gyermek születését,
- mindenki képezheti magát, továbbtanulhat,
- durván leegyszerűsíti az állami adminisztráció költségét,
- csökkenti – ha nem is szünteti meg teljesen – a mélyszegénységet, a hajléktalanságot és a megélhetési bűnözést,
- és növeli az igazságosságérzetet a társadalomban.
Ha meglépik, Európában ők lesznek az első ország, akik bevezetik az alapjövedelmet. Azt mondják, nekik ez nemcsak közgazdaságilag, de társadalmilag és kulturálisan is megéri. A fokozatos bevezetés mérlege összességében pozitívba fordul, és nekik ez a fontos hosszú távon.
Más országok is komolyan foglalkoznak az alapjövedelem kérdésével. Hollandiában harminc önkormányzatnál zajlanak kísérleti projektek, köztük Utrechtben. A franciaországi Aquitaine régióban már a kísérleti projekt értékelésénél tartanak. Svájcban a parlament leszavazta, de jövőre népszavazás lesz róla. Brazíliában az alkotmányba is bekerült az alapjövedelem.
Mindeközben Magyarországon
Az alapjövedelemnek világszerte komoly és érdekes elméleti háttere van. A mostani, budapesti konferencia fókuszában is főként ezek az elméleti meggondolások álltak. Az előadók tehát kevésbé beszéltek közgazdasági hatástanulmányokról vagy pénzügyi konkrétumokról (legalábbis az első napon, délelőtt). Ellenben hosszasan értekeztek az emberi természet sajátosságairól, a kapitalizmus kizsákmányoló jellegéről, a tulajdon kizárólagos felfogásáról, az értékrendszerek válságáról.
Ezekkel most nem foglalkozunk. Elsősorban azért nem, mert – ahogy egy felszólaló szimpatizáns szájából is elhangzott – a hazai nagyközönség nem igazán érti, miről van szó, mert nincs, aki érthetően és egyszerűen elmagyarázná nekik az alapjövedelem hasznosságát.
A magyarok többsége nem érti Marxot és Pikettyt, csak meg szeretnének élni a fizetésükből, alapjövedelemmel vagy anélkül, fogalmazott.
A szimpatikus felszólaló úr azt javasolta, inkább próbálják meg megcáfolni az alapjövedelem-ellenzők érveit, így talán érthetőbbé válik, mit is akarnak. Ezt a felvetést az előadók nagy örömmel elfogadták, majd egyetértettek abban, hogy ma Magyarországon szinte az egyetlen érv az alapjövedelem ellen, hogy:
Az egyik előadó, Pogátsa Zoltán közgazdász szerint ez azért van, mert az embereket ezzel hülyíti egységesen a magyar jobboldal, a baloldal és a szakszervezetek is. Meg azzal, hogy azért kell alacsonyan tartani a béreket, hogy az ország megőrizze versenyképességét a nyugati munkaerőhöz képest. Holott Skandináviában éppen a szakszervezetek sztrájkjai, erre irányuló követelései miatt kezdtek el a kormányok az alapjövedelmen gondolkodni, mondta. Pogátsa szerint egyébként az alapjövedelem a kapitalizmus kritikája, a leváltására irányuló kísérlet. Az amerikai előadó, Karl Widerquist filozófus szerint viszont nem az, mert az alapjövedelem nem mond ellent a kapitalizmusnak, mellette is bevezethető.
És ezért nem szoktatna le a munkáról az alapjövedelem
Az előadók válaszai alapján az körvonalazódott bennem, hogy az alapjövedelem azért nem szoktatna le a munkáról, mert:
- a társadalom többsége értelmes emberekből áll (ez a feltételezés), ezért előbb-utóbb mindenki találna magának olyan foglalatosságot, amelyben értelmes célt és örömet találna magának, és ez a társadalomnak is jó lenne – összességében boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lennénk
- a munkaképtelen alkoholisták, drogosok, depressziósok, skizofrének, stb. egy társadalomban kisebbségben vannak – ők alapjövedelem nélkül sem dolgoznak / önhibájuk miatt nem tudnak munkát vállalni
- mivel az alapjövedelem tényleg csak a létszükségleti cikkek megvásárlására elegendő, ha valaki egyéb javakat, nyaralást, autót, társadalmi státuszt biztosító tárgyakat szeretne vásárolni, akkor valamilyen rész- vagy teljes munkaidős állást kell találnia
- a munka megváltozott fogalma miatt az alapjövedelem csökkentené a mélyszegénységet, a hajléktalanságot és a megélhetési bűnözést
- egy munkaképes munkanélküli azért nem motivált a munkavállalásra, mert a munkába állásával lényegesen nem növekedne a segélyhez képest a jövedelme, a munkabérével együtt viszont nagyobb mértékben növekedne a jövedelme az alapjövedelemmel együtt, mint anélkül – az embereknek már nem a létfenntartásért kellene munkát vállalnia / nem kényszerülne olyan munkát elvállalni, amelyhez semmi köze nincs
Az alapjövedelem motiváló erejére kiválóan érthető példát hozott a Gébert Judit-Tőzsér János szerzőpáros a Magyar Narancsnak írt cikkükben:
Ha többgyermekes szülőként a minimálbérhez közeli segélyeket kapsz, nem lesz motivációd elvállalni egy alacsony fizetésű munkát, hiszen így közel ugyanakkora pénzösszegért még dolgoznod is kell, a munkahelyig esetleg utaznod is kell, ráadásul munkaidődben a gyerekeid felügyeletét is meg kell oldanod. Más a helyzet, ha az egyén az alapjövedelemre akkor is biztosan számíthat, ha alacsony jövedelmű munkát vállal el.
