Közélet

Cséfalvay: az olajárról, a palagázról és Indiáról

A tartósan alacsony olajár, a palagáz és -olaj árképző hatása, valamint India energiaigénye jelentősen módosíthatja az energiaellátás játékszabályait a világban, állítja az OECD állandó magyar képviseletének vezetője.

Cséfalvay szerint A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állandó magyar képviseletének vezetője a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, éves prognózisára reagált.

A Világ energia kilátások 2015 című tanulmány szerint az egyik kihívást a fosszilis energiák nagyon alacsony ára jelenti. Az elmúlt évben az olajárak a mélybe zuhantak, jelenleg hordónként 50 dollár körül stagnálnak. Az alacsony olajár jó lehetőséget ad a világszinten évi 480 milliárd dollárt elérő fosszilis támogatások kivezetésére, amire India és Indonézia már tett is lépéseket az elmúlt évben.

Az olaj- és gázárak ugyanakkor tartósan alacsonyan maradhatnak, s ennek többféle hatása is lehet. Az alacsony ár nem ösztönöz a technológiai váltásra, a megújuló energiákba való befektetések ellen hat, egyben alááshatja az energiahatékonyság iránti kormányzati törekvéseket. Cséfalvay Zoltán szerint mindennek a geopolitikai hatásai is jelentősek lehetnek az olajexportőr országokban, visszafoghatja fejlődésüket.

A nagykövet a kiadvány megállapításaiból arra is felhívta a figyelmet, hogy a palagáz és -olaj kitermelésének árképző hatásai is vannak, ugyanis ezekből annyit tudnak kitermelni, amennyire épp szükség van, s ezáltal a kitermelők az árat alakíthatják. Ennek a következményei a nagykövet szerint még nehezen láthatók, de az világos, hogy a technológiának köszönhetően a palagáznak a globális energiapiacon árszabályozó hatásai vannak, s ez is módosíthatja az energiaellátás játékszabályait.

Az IEA azt is hangsúlyozta, hogy az OECD országok, és így az Európai Unió energiaigénye az energiahatékonyság növekedésével csökken, ezt viszont ellensúlyozza, sőt jóval meghaladja Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet és Afrika energiaigény-növekedése. Kína energiafelhasználása továbbra is nő, azonban India népessége a 2020-as évek közepére már meghaladja Kínáét, ahogy 2040-ig az előre jelzett energiaigény-növekedése is.

Cséfalvay Zoltán szerint egyértelmű, hogy a jövőben India lesz az egyik fő energiafogyasztó, amely egyrészt a gazdaságának erős növekedésével, másrészt a demográfiai adatokkal magyarázható.

A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadát adó energiaszektor átalakítása és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében november 30-án kezdődő párizsi ENSZ-klímacsúcs célja, hogy megállapodás szülessen az átlaghőmérséklet-növekedés 2 Celsius fok alatt tartásáról.

Az IEA elemzése alapján az október közepéig beérkezett nemzeti klímavállalások 2100-ra 2,7 fok átlaghőmérséklet-növekedést jeleznek előre. Ez ugyan nagy előrelépés a 4 fokhoz képest, amellyel a politika közbeavatkozása nélkül kellene számolni, ugyanakkor a kiadvány szerint további vállalások szükségesek az energiahatékonyság további fokozása, a legszennyezőbb szénerőművek használatának és a fosszilis üzemanyagok támogatásának kivezetése, a tiszta – köztük nukleáris – energiatechnológiákba való beruházás elősegítése, az olaj- és gázipar metánkibocsátásának visszaszorítása terén.

Mindezek miatt az IEA szerint az alacsony fosszilis üzemanyagárak mellett főként a fejlődő országokban jelentkező energiaigény-növekedésre és az éghajlatváltozás kihívásaira egyszerre kell megoldást találni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik