Tudomány

Megszokottak lesznek a keddihez hasonló ítéletnapok Magyarországon

Bihari Dániel
Bihari Dániel

tud újságíró. 2017. 05. 24. 18:57

Korábban a témában:

Kedden Budapest és környéke nyakába szakadt az ég, a tömegközlekedés gyakorlatilag leállt, autók az alvázukig süllyedve, a gyalogosok derékig vízben gázolva küzdöttek az elemekkel. Dörgött, villámlott, sőt tornádó is kialakult, amelyet több településről is észleltek: ízelítőt kaptunk az ítélet napjából.

Túléltük, és a következőt is túléljük majd, de a rossz hír az, hogy a klímaváltozásnak köszönhetően mind több extrém időjárási jelenségre, a keddihez hasonló özönvízszerű záporra-zivatarra kell számítanunk. Miközben akár hónapok telhetnek el úgy, hogy egy csepp eső sem esik.

Több mint hat centi két óra alatt

Mi történt itt május 23-án? Mit keres Magyarországon tornádó? Varga Sándor meteorológust, az Időkép.hu munkatársát kérdeztük.

A tegnapi zivatarok legfőbb kiváltó okai az alacsony szinten megjelenő összeáramlási zónák voltak. Ezeken a területeken a szél sebessége és iránya jelentősebb eltérést mutat, ami emelő hatást generál. Ehhez kellő mértékű labilitás és nagy mennyiségű nedvesség is társult, minek eredményeként lassú mozgású, kiadós felhőszakadással és aprószemű jéggel kísért zivatarok alakultak ki

itt írtunk róla bővebben.

A felhőszakadás közönségdíjas videója:

Varga azt mondja: az összeáramlási zónák mentén úgynevezett multicellás struktúrába szerveződtek a zivatarok és ezek csaptak le az ország több pontján. És amellett, hogy a csapadék intenzív volt, a zivatarrendszer nagyon lassan mozgott, így egy-egy területre rengeteg víz hullhatott. Budapest északi része felett körülbelül 2-2,5 óráig tartott az intenzív eső.

Újpesten az Időkép mérései szerint 28, a III. kerületben 35 mm eső esett rövid idő alatt – egyhuzamban, megállás nélkül szakadt. De a Hármashatár-hegyen 65 millimétert mértek, ami bőven meghaladja a májusi egész havi átlagot.

A magyar tornádó nem mindig béna kacsa

Érdekes még, hogy idén már hat tornádót regisztráltak az országban. Ezek mindegyike az úgynevezett nem-mezociklonális tornádókhoz sorolható, amelyek ereje korántsem akkora, mint az Amerikában jellemző mezociklonális, vagyis szupercellás zivatarokból lenyúló forgószelek ereje. A “magyar tornádó” kialakulásához kedden viszont nagyon kedvezőek voltak a feltételek, ezért tudott kialakulni Dunaújváros térségében – korábban részletesen foglalkoztunk a témával, itt olvasható.

Azért ne higgyük, hogy a forgószél nálunk csak holmi ártalmatlan látványosság. Magyarországon a nyaranta többször is kialakulhatnak az egyik cikkünkben viharszörnynek nevezett szupercellák, amelyek elég ritkán ugyan, de komolyabb tornádót is generálhatnak.

Mint amelyik 1924. június 13-án indult Biáról (Bia és Torbágy csak 1966-ban egyesült Biatorbágy néven): EF5-ös, vagyis lehető legerősebb besorolású tornádó volt, ami “már mindent visz” – fogalmaz a meteorológus. Végigsöpört a Zsámbéki-medencén, Vácig pusztította a településeket, majd Nógrád megyén keresztül elhagyta az országot.

A keddi tornádó (Forrás: Időkép.hu):

Vonulási sebessége 24 km/óra volt, peremén 324 km/órás szélsebességgel egy kilométer szélességben és 70 kilométer hosszan gyakorlatilag letarolt mindent, ami az útjába került, embereket is ölt:

  • Bia 450 házából 400 összedőlt, négy ember meghalt, 30 megsérült;
  • Pátyon elpusztította a Burgundia nevű falurészt, két ember meghalt, 18 megsérült;
  • Pilisszentivánon 40 ház tetejét elvitte, 35 ház tetejét megrongálta;
  • Pilisvörösváron legyalulta a gyümölcsösöket;
  • Tahin 58 ház megrongálódott, több ezer fa kitört.

A folytatást illetően Varga Sándor megnyugtat: szerdán elsősorban keleten lehetnek még záporok, zivatarok, de a tegnap kora esti özönvízszerű felhőszakadásra már sehol nem kell számítani. Hidegfront éri el térségünket, pénteken zivatarok kialakulására már nagyon kevés az esély, a hétvége pedig jelenleg száraznak ígérkezik.

Gyakrabban kopogtat a világvége

A meteorológus szerint a keddihez hasonló heves esőzés nem példa nélküli, a múltban is előfordult, kialakulásában nem játszik szerepet a klímaváltozás. Egyetért ezzel Benkő Dániel klímaváltozás-szakértő is, ám felhívja a figyelmet: az éghajlatváltozás kihívásait nem egy-egy extrém időjárási jelenség, hanem ezek megszaporodása jelenti.

A számítások szerint Magyarországra nyaranta hosszabb, aszályos időszakok várnak úgy, hogy az éves csapadék átlagos mennyisége nem változik jelentősen, eloszlása viszont igen. Ha esik, akkor intenzíven hullik a csapadék, és mind gyakoribbá válnak azok a jelenségek, amelyeket most még ritka időjárási szélsőségnek tekintünk. Mint a keddi vihar.

Jól látszott a főváros bénultságán, hogy nem vagyunk ezekre felkészülve, a csatornahálózat nem bírta a terhelést: hosszabb távon ezen a téren is alkalmazkodni kell. Mint ahogy a tavaszi áradások és nyári aszályok kezelésére is fel kell készülni.

Készülni kell

Épp az idei kemény tél kapcsán írtunk róla, az erős mínuszok nem azt jelentik, hogy a globális felmelegedés véget ért volna. Benkő Dániel is megerősíti, egy folyamatról van szó, amit több évtizedes statisztikákon érhetünk tetten. Ha 20 télből csak 10 hideg, az még rendben van, de ha csak egy, az már valamit jelez.

Ugyanígy egy májusi felhőszakadás belefér, Budapest eláztatása évente egy-két alkalommal persze, “normális”, pontosabban ennyi extrémitás még belefér a Kárpát-medencére jellemző időjárásba. A tudományos kutatások viszont mind azt mutatják, a jövőben az extrém mind sűrűbben jelentkezik, és lassan átlagossá válik. Készülni kell.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. június 6.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris  ülésén 2017. június 6-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.