Élet-Stílus

Rendszeresen lecsap a viharszörny

admin
admin

2009. 08. 01. 08:00

Ha néhány feltétel adott, a kialakuló zivatarfelhő forgó mozgásba kezd, és létrejön az önmagát gerjesztő „időjárási szörny”, a szupercella. A földről csak annyi látszik, hogy most aztán tényleg a nyakunkba szakad az ég.

A viharos széllel és jelentős csapadékkal járó heves zivatart a természet még tovább tudja fokozni: a meteorológus szupercellának nevezi, az átlagember egyszerűen égszakadásnak éli meg. A szupercella akkor jön létre, ha az a bizonyos zivatart kialakító feláramlás igen erős, ráadásul a zivatarfelhő forgó mozgásba jön.

A forgást a szélnyírás okozza, ami rövid magyarázatra szorul: az egyre magasabb rétegekben a szél ereje is fokozódik. A felfelé haladva egyre erősödő szél pedig a talajjal párhuzamos tengely körüli örvénylő mozgásba hozza a felhőben lévő levegőtömeget, azaz forgásra kényszeríti – mondja Tóth Tamás meteorológus, az időjárási vészhelyzetek szakértője.

(forrás: metnet.hu)

(forrás: metnet.hu)

Hihetetlen károkat okoz

Az így létrejött forgó zivatarrendszer magába szívja a környező melegebb és nedves légtömegeket, ami egyre több energiával és vízpárával tölti fel magát. A szupercella gyakorlatilag egy öngerjesztő folyamat eredménye, mint a Kisgömböc a mesében: minél többet töm magába, annál inkább nő az étvágya, és annál többet tud elnyelni. A jelenséget elképzelhetjük úgy is, mint amikor a hurkapálcára tekerik fel a vattacukrot, amely így egyre nagyobb lesz.

24 órás szolgálat

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhat az aktuális riasztásokról és a figyelmeztető előrejelzésekről.

Épp emiatt a szupercella intenzívebb az egyszerű zivatarnál, és jóval hosszabb ideig is él. Míg a zivatar fél-egy óra alatt kiadja haragját, a szupercella akár 6-8 órán keresztül önti magából az esőt és a villámokat. Egy ilyen kirívó esetre jó példa június 16-a, amikor egymás után két szupercella is lecsapott Délnyugat-Magyarországra, különösen Nagykanizsa környékére. Hihetetlen károkat okozott, mint ahogy a június 7-én a nyírségi településeket hatalmas jégesővel sújtó szupercella.

(forrás: metnet.hu)

(forrás: metnet.hu)

Nehezen alakul ki, de ha egyszer megszületett…

A szupercellák kialakulásának pontos helyét elég nehéz meghatározni, de a mai előrejelzési modellek alapján elég jól ki lehet jelölni azokat az országrészeket, ahol nagy esély van a kifejlődésükre. Egy fejlett szupercella útját a mai távérzékelési eszközökkel már jól nyomon lehet követni, azonban a pusztításuk mértékét csak nagyon nehezen lehet előre jelezni. A szupercellákból akár tornádók is kialakulhatnak, amelyek, különösen az amerikai kontinensen, akár városokat is a földdel tehetnek egyenlővé.

Nálunk azért ennyire veszélyes tornádók nem alakulnak ki, azonban mostanában – különösen az amatőr viharvadászok megfigyelései alapján – egyre több gyengébb tornádóról szerzünk tudomást. Jó hír, hogy szupercellák egy adott hely felett csak rövid ideig tartózkodnak, mivel kizárólag erős magassági szelek idején képesek kifejlődni. Árnyoldaluk viszont, hogy útjuk során igen hosszú, akár több száz kilométert képesek megtenni, mögöttük pedig gyakran pusztítást lehet tapasztalni.

(forrás: metnet.hu)

(forrás: metnet.hu)

És hogy miért csak ritkán támadnak fel, az egyrészt annak köszönhető, hogy nem túl gyakori az olyan intenzív feláramlás, amelyből kialakulhat a forgó rendszer. A másik ok, hogy a szélnyírás nemcsak azt jelenti, hogy a magassággal nő a szél sebessége, de egyes légrétegekben nagyon gyakran az iránya is más. Az erős szelek pedig kiolthatják a feláramlás energiáját, egyszerűen a kialakuló zivatarfelhőt képesek „szétszedni”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.