Sport
Budapest, 2016. október 12.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke sajtótájékoztatót tart az Országgyűlésnek benyújtott sporttörvény-módosításról a MOB fővárosi székházában 2016. október 12-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bukik-e Borkai? Elnökválasztás az utazási irodává alakított MOB-nál

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 05. 02. 07:00

A Magyar Olimpiai Bizottság kedden tartja tisztújító közgyűlését. Kérdés, a regnáló elnök, Borkai Zsolt túléli-e a saját kormánya okozta presztízsveszteséget, vagy új arc kerül az eddigi jogosítványaitól megfosztott szervezet élére. Szabó Bence és Kulcsár Krisztián a két kihívó. Előzetes.
Korábban a témában:

A Magyar Olimpiai Bizottság mindenkori vezetésének alapvetésként kell tekintenie az Olimpiai Chartára: ehhez képest a szervezet május 2-i tisztújító közgyűlése előtt a politika van az előtérben, a barátság és a szolidaritás ellenben csak nyomokban lelhető fel a jelöltek közt.

Olimpiai Charta: az olimpizmus alapelvei

4. pont: A sport gyakorlására alapvető emberi jogként tekint, amely minden természetes személyt megillet a diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája nélkül, amely kölcsönös megértést követel meg a barátság, szolidaritás és tisztességes játék szellemében.

5. pont: Elismerve, hogy a sport a társadalom szerves része, az Olimpiai Mozgalomhoz tartozó sportszervezeteket megilleti az autonómia joga és terheli annak kötelezettsége, ideértve a sport szabályrendszerének szabad meghatározását és annak ellenőrzését, szervezetük struktúrájának és irányításának meghatározását, a külső behatástól mentes választások jogát élvezve a helyes irányítás alapelveinek biztosításával és alkalmazásával.

Az olimpikonok közt már négy éve nincs egyetértés. Míg a 2010-ben leváltott vezetés hat éve folyamatosan olykor szemöldökráncolva, diszkréten, a háttérből kritizál, addig Dr. Török Ferenc, Tokió olimpiai bajnoka egyenesen törvényességi felügyeleti eljárást indított a MOB ellen. Azt állította, a 2012-es tisztújító közgyűlés nem az alapszabálynak megfelelően történt, ráadásul a  “Róka” becenévre hallgató jogásznak négy év után igazat is adott az ügyészség.

Aztán az alapszabály módosítására összehívott decemberi első közgyűlés előtt a sportállamtitkárság hivatalból kigyomlálta a szervezet működését szabályozó módosított okirattervezet: 38 helyen talált benne hibát, majd tett javaslatot a módosításra. Ennek hatására Deutsch Tamás alelnök biztos, ami biztos, jelzésértékűen lemondott posztjáról.

Négy hónap után az olimpia óta második, idén április 24-én megtartott, rendkívüli MOB-közgyűlésen a szervezet csak részben tett eleget – 17 pontban módosított – a szakállamtitkárság javaslatainak.

Ráadásul akadtak, akik szerint az alapszabály-módosítás vitatott passzusainak megszavazásakor már nem volt meg a szükséges ötven százalék plusz egy szavazatos “részvétel” sem, mivel a 200 fős tagságból akkor már csak 96-an tartózkodtak a teremben.

A MOB másképp számolt. Az ötkarikás szervezetben voltak menesztett sportági elnökök, delegáltak, akik illegitim tagokká váltak, szavazati jogukat elvesztették. Ennek nyomán megvolt a szükséges részvétel, a szavazás jogszerűségéhez nem férhet kétség.

Ám ennek ismeretében nem veszünk mérget arra, hogy a keddi közgyűlésen vesztes jelöltek nem támadják meg az eredményt…

Gyorstalpaló sporttörténelem-lecke

A Magyar Olimpiai Bizottság pont úgy működik, ahogy az ország: kódolva van az állandó politikai torzsalkodás.

A MOB 1895-ös megalakulása óta kézen fogva jár a politikával. Fennállása 122 éve alatt 16 MOB-elnöki időszakot tartunk nyilván, 19 elnök (volt, hogy triumvirátus irányította a szervezetet) dolgozott, de többségük a mindenkori politikai érdekek mentén működtette a szervezetet.

A MOB eddigi elnökei

Dr. Berzeviczy Albert (1895–1904), gróf Széchényi Imre (1904–1905), gróf Andrássy Géza (1905–1907), gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927), Muzsa Gyula (1927–1940), dr. Prém Gyula (1941–1944), Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948), Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951), Hegyi Gyula (1951–1958), Hegyi Gyula, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán (1958–1962), Hegyi Gyula (1962–1964), Egri Gyula (1964–1969), dr. Beckl Sándor (1969–1978), Buda István (1978–1986), Deák Gábor (1986–1989), Schmitt Pál (1989–2010), Borkai Zsolt (2010–).

A második világháború előtt jobbára grófok, köztiszteletben álló nagypolgárok kerültek a szervezet élére, de pont a sport természetes önszerveződési folyamata, az akkoriban még szűk körű elterjedése, úri passzió mivolta miatt valamilyen formában ők is kötődtek a politikához, a parlamenthez.

Fontos megjegyezni azonban, az első hatvan év elnökei még valóban az olimpizmust mint eszmét tartották szem előtt és a politikát csak annyira keverték bele, amennyire nagyon muszáj volt.

A világégés utáni kommunista éra deklaráltan politikafüggő időszakában a MOB-elnök (OTSH, ÁISH, stb. ) választásánál – azaz inkább a tizenegy elnök kinevezésénél – a megbízható káderség többet számított, mint a sport iránti elkötelezettség. Jó elvtársak ültek jó helyen.

A rendszerváltás látszólag meghozta az Olimpiai Chartában elvárt politikai függetlenséget. A MOB történelme folyamán először olimpiai bajnok sportoló ült az elnöki székbe – Sebes Gusztáv hivatala után a labdarúgó-válogatott edzőjeként vehetett át 1952-ben olimpiai aranyat -, de a leghosszabb időt ott töltő Schmitt Pál is átsétált egy számára érdekesebb, nagyobb kihívást sejtető pástra, ahol a MOB-bal párhuzamosan már kifejezetten politikai asszókat vívott.

2010-ben a tornász olimpiai bajnok Borkai Zsolt már újra deklaráltan fideszes pártpolitikusként, Győr polgármestereként vette át a stafétát Schmittől. Az ugyanabban az évben kétharmados többséggel választásokat nyerő Fidesztől 2012-ben ráadásul olyan lehetőséget kapott, amelyre régóta várt a magyar sport: a szocialista kormány nyolc éve alatt utazási irodaként működő szervezet az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) mintájára lett a teljes magyar sport legfőbb irányító, pénzelosztó szerve.

Budapest, 2015. május 13.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke beszél a Mit nyer Budapest az olimpiával? című, a Társadalmi párbeszéd az olimpiáért konferenciasorozat nyitóeseményén a budapesti Bálna kereskedelmi, kulturális, szórakoztató és vendéglátó centrumban 2015. május 13-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A regnáló MOB-vezetés elmúlt négy éve: siker vagy bukás?

Az elmúlt négy év, a riói szereplés, a nyolc arany, három ezüst, négy bronzérem sportszakmai téren is vitát szült, de ettől még tán nem lenne kérdéses az elnök személye, ha a MOB meg tudott volna birkózni a speciális “sportminisztérium” felépítésének kihívásával.

Mert ami a legfontosabb és mindent eldöntött: a politika minden téren úgy ítélte meg, hogy elégtelen volt az, amit Borkai Zsolt elnök és Szabó Bence főtitkár irányításával a szervezet négy éven keresztül bemutatott. Félreérthetetlen üzenetét tavaly ősszel, egy borongós keddi napon 152 igen, 2 nem és 36 tartózkodó szavazat formájában fogalmazta meg, amikor úgy döntött

a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre korlátozódik. Konkrétan kiherélte a MOB-ot, négy év után újra utazási irodaként tekint rá.

Ha jó szándékkal tekintünk a döntésre, úgy annak hátterében az elégedetlenség mellett annak a szakmai ténynek a felismerése is állhatott, hogy a MOB hagyományos feladatai is jócskán megszaporodtak az elmúlt hat évben. A bizottság ma már nem csak

  • nyári olimpiára utaztat, hanem
  • hála a forrástöbbletnek, 2-3 sportágban is éremszerzési álmokat dédelgetve jócskán megnőtt a téli olimpia iránti érdeklődés is.
  • Mi több, 1991 óta Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál,
  • majd 2010 óta Ifjúsági Olimpiai Játékok csapatszervezése is nyomja a szervezet vállát, amelyekhez
  • 2015-től pedig újabb esemény, a szintén négyévente megrendezésre kerülő Európa Játékok utaztatása is a MOB-ra hárul.

Ennek nyomán immár minden évre jut egy-egy olimpia névvel futó világ- vagy kontinensesemény. Ezekhez valóban szükség lehet egy, kifejezetten ezek szervezésére figyelő dedikált szervezetre.

Borkai Zsolt éppen ezért a május 2-án esedékes tisztújító közgyűlés előtt politikushoz méltó módon úgy állította be az elmúlt hónapok történéseit, ahogy neki leginkább megfelelő:

Valójában most térünk vissza arra az útra, amelyen 115 éven át járt a MOB, vagyis az elmúlt öt év egyfajta kitekintés volt az olimpiai mozgalom életében.

Végül is az elmúlt négy év MOB-szervezetépítési kudarcát akár úgy is lehet értelmezni; olyan feladatot akartak a szervezetre tukmálni, ami alapvetően nem az övé.

Tétre, helyre, befutóra

A Magyar Olimpiai Bizottság tagságának kedden arról kell döntenie, hogy a meghagyott, nem kis feladatot kinek az irányításával képzeli el?

  1. Megfelel nekik az eddigi vezetés, azaz úgy gondolják, a főállásban polgármester Borkai a kisebb feladattal jobban megbirkózik majd.
  2. Váltást szeretne, ezért az elmúlt időszak másik főszereplőjét, az olimpia után Borkaival bajszot akasztó és ezért a főtitkári posztról „selyempapírba csomagolva kirúgott” Szabó Bencét választja meg,
  3. vagy a Schmitt Pálhoz hasonlóan több nyelven beszélő, korábban szintén párbajtőrvívó Kulcsár Krisztiánra voksol, aki valós, piaci alapú gazdasági és sportvezetői tapasztalat terén a három jelölt közül tán a legtöbbel rendelkezik.

Úgy hírlik, a kormány miután ténylegesen csak utazásszervezésre és szakmai javaslattételre korlátozta a MOB működését, most valóban tartja magát az Olimpiai Charta fő üzenetéhez – külső behatástól mentes választások joga – és nem kívánja egyik jelöltet sem nyíltan támogatni.

Szögezzük le, a MOB-elnöki pozíció és a szervezet társadalmi elismertsége továbbra is magas. Ennek ellenére nincs jobb megközelítése a keddi választás céljának, mint hogy a politika, amely az elmúlt bő hetven évben mindig is alapjaiban határozta meg a magyar sport, az olimpizmus működését, hagyja, hogy a MOB-tagság maga válasszon és játszadozzon abban a kis homokozóban, amiben csak pár játékot hagyott.

MOB, tisztújító közgyűlés, 2017.05.02.

A tisztújítás keretében egy fő elnök, két fő alelnök (nyári, valamint téli olimpiai sportágakért felelős alelnökök), nyolc fő elnökségi tag, továbbá egy fő felügyelő bizottsági elnök és két fő felügyelő bizottsági tag megválasztására kerül sor.

Azért csak nyolc szabad elnökségi taghely van, mert ugyan a MOB április 24-ei rendkívüli közgyűlésén elfogadott, módosított alapszabály értelmében az elnökség létszáma 13-ról 15 főre bővült, de a 15-nek eleve tagja az elnök és a két alelnök, továbbá a négy, nemzetközi sportszervezetben magas tisztséget betöltő sportdiplomata is: dr. Aján Tamás (a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiszteletbeli tagja), Gyurta Dániel (a NOB tagja), dr. Kamuti Jenő (a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke) és Schmitt Pál (a NOB tagja).

Kikre lehet szavazni?

Elnöknek: Borkai Zsolt, dr. Kulcsár Krisztián, Szabó Bence,
Alelnöknek: dr. Deutsch Tamás, dr. Gémesi György, dr. Magyar Zoltán és Orendi Mihály
Elnökségi tagságra: dr. Bátorfi Béla, dr. Berkes István, dr. Bienerth Gusztáv, dr. Csisztu Zsuzsanna, Gyulai Miklós, Imre Géza, Jaksa János, Kiss Norbert, dr. Kovács Antal, Kovács István, Komáromi Tibor, Markovits László, dr. Mészáros János, Nátrán Roland, Novotny Zoltán, Pálinger Katalin, Regőczy Krisztina, Riskó Géza, Schmidt Gábor, Sinka László és Vári Attila.
Felügyelő Bizottsági elnök: Dávid Imre és Horváth Imre
Felügyelő Bizottsági tag: dr. Csötönyi Sándor és dr. Pakucs János jelentkezett.

Kovács István és dr. Bátorfi Béla az elnökségbe és a Felügyelő Bizottságba is pályázik,  míg dr. Gémesi György és dr. Magyar Zoltán az alelnöki poszt mellett elnökségi tagságra is kandidál.

A Tisztújító Közgyűlés napirendi pontjai:

A MOB elnöksége a közgyűlés napirendjére az alábbi javaslatot teszi:
1.) Döntés a MOB-tagságban bekövetkezett változásokról
2.) Az elnökség 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása
3.) Könyvvizsgáló jelentése
4.) A Felügyelő Bizottság 2016. évi beszámolójának és éves ellenőrzési tervének jóváhagyása
5.) A Magyar Olimpiai Bizottság 2016. évi pénzügyi helyzetéről szóló beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása
6.) A Magyar Olimpiai Bizottság 2017. évi költségvetésének elfogadása
7.) Beszámoló a 2016. évben Rio de Janeiróban megrendezett XXXI. Nyári Olimpiai Játékokról
8.) Döntés a 2017-ben Győrben megrendezésre kerülő XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon történő részvételről és a résztvevő küldöttség összetételének jóváhagyásáról
9.) Döntés a 2018. évben PyeongChangban megrendezésre kerülő XXIII. Téli Olimpiai Játékokon történő részvételről
10.) Tisztújítás (MOB-elnök, MOB-alelnök, MOB-elnökség választott tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és választott tagjainak megválasztása)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2017. október 5.
Legényné Balogh Ágota tanítónõ, történelemtanár órát tart másodikos osztályában, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 2017. október 5-én, a pedagógusok világnapján.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.