Élő Nagyvilág

Döntetlen lett a szipogós Trump és a vörös Clinton vitája

A várakozások alapján minden idők legnézettebb elnökjelölti vitáját tartják a New York-i Hofstra egyetemen, ahol Hillary Clinton és Donald Trump először találkozik szemtől szembe. A demokrata és a republikánus elnökjelölt összecsapása várhatóan Super Bowl-szintű, százmilliós nézettséget fog hozni, bőven megelőzve az eddigi legnézettebb vitának számító 1980-as megmérettetést a demokrata Jimmy Carter, és a republikánus Ronald Reagan között, amit 80 millióan néztek élőben.

Clinton és Trump azután találkozik, hogy a republikánus elnökjelölt behozta nagy lemaradását, és a közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett állnak. A tét különösen nagy. Trumpnak be kell bizonyítani, hogy képes elnökként viselkedni, és meg kell nyugtatnia a még ingadozó szavazókat, hogy nem olyan veszélyes őrült, mint aminek a Clinton-kampány lefesti, és a nukleáris indítókódok biztonságban lesznek a kezében. Clintonnak pedig el kellene oszlatnia a róla kialakult rossz képet, hogy nem szavahihető, nem megbízható, és legfőképpen: nem őszinte.

A vitának az NBC esti híradójának műsorvezetője, Lester Holt lesz a moderátora, aki három téma („Amerikai iránya”; „A jólét elérése” és „Megóvni Amerikát”)  köré csoportosítva tesz fel kérdéseket a jelölteknek. Azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan milyen kérdéseket kapnak a jelöltek, és a témák annyira ködösek, hogy azokba sok minden belefér majd, de szinte biztosan lesznek a gazdasággal és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdések.

A másfél órás vitát – amit nem szakítanak meg reklámszünetekkel – hat 15 perces szegmensre osztják. Holt mindegyiket egy kérdéssel fogja indítani, amire a jelölteknek két perce lesz válaszolni. Majd a maradék időben reagálhatnak a másik kijelentéseire.

 

A CNN felmérése szerint Clinton az egyértelmű győztes - lezárjuk az élőzést

A CNN gyors közvélemény-kutatása szerint egyértelműen Hillary Clinton nyerte a vitát: a hírtelevízió által kérdezett emberek 62 százaléka szerint a demokrata jelölt szerepelt jobban, és 27 százalék gondolta úgy, hogy Donald Trump került ki győztesen az összecsapásból. Ez még akkor is jelentős különbség, ha hozzávesszük, hogy a CNN bevallása szerint a demokrata szavazók kissé túlsúlyban voltak a megkérdezett nézők között.

Ezzel véget is élőzésünk, ma délután összefoglaló elemzéssel jelentkezünk, benne az első reakciókkal.

Mindeközben a zöldek jelöltjét elvitték a vita mellől

Mialatt Trump és Clinton egymást tépte a Hofstra campusán, odakint a vitáról bőven kiszorult Jill Stein, a Zöld Párt jelöljte balhézott. Steinnek ugyanis nem volt semmilyen engedélye, hogy a campuson tartózkodjon, márpedig a szigorú biztonsági intézkedések közepette ez kellett volna. Szóval kivezették őt és 24 támogatóját. Amúgy az #Occupythedebates jelszó alatt gyülekeztek, szóval meg akarták szállni a vitát, ahonnan kiszorultak.

Itt a vége: Ki nyert?

Egy gyors eredményhirdetés.

Dávid szerint 0-0 lett az eredmény, de tizenegyesekkel végül Clinton nyert.

Zoli szerint 2-1 Clintonnak, de csak egy utolsó pillanatban lőtt góllal.

Péter szerint teljes döntetlen lett az eredmény – nincsen egyértelmű győztes, de még pontosabb, hogy egyikük sem veszített.

Amiben egyetértünk: a műsorvezető, Lester Holt nem volt a helyzet magaslatán, Trump többször is “leugatta”, figyelmen kívül hagyva a kérdését, és mondta, amit akart, és Holt nem igazán tudta visszafogni.

Hogy végül melyikük jött ki jobban a vitából, majd az elkövetkező napokban készített közvélemény-kutatások mondják meg, de az első gyors felmérések is jó képet mutatnak majd az elkövetkező órákban.

A lényeg: sokkal érdekesebb vita volt, mint amiket az előző választások alatt láthattunk, egyátalán nem volt unalmas, végig feszült és feszes volt, mindkét oldalról heves támadások és ellentámadások voltak, és mindketten elég jól állták a sarat, nem remegtek meg, és nem követtek el olyan nagy hibákat, amik végzetes csapást mértek volna saját kampányukra. A másfél óra szinte észrevétlenül telt el.

Folyt. köv. a jövő héten

Lesz még vita, nyugalom. Október 9-én találkoznak legközelebb a hajóvonták, méghozzá a missouri St. Louisban, a Washington Egyetemen, ahol Martha Raddatz és Anderson Cooper lesznek a moderátorok.

Tíz nappal később, október 19-én hazárdíroznak egyet Las Vegasban, a Nevadai Egyetemen, ahol Chris Wallace próbálja majd kordában tartani az indulatokat.

A legközelebbi vita október 4-én lesz, azonban itt az alelnökjelöltek csapnak össze. A helyszín Virginia, Farmville (nem a játék!), Longwood Egyetem. A demokrata Tim Kaine és a republikánus Mike Pence vitáját Elaine Quijano moderálja majd.

Emberek kocsmába járnak vitát nézni, botrány!

A Capitol Lounge kricsmó is megtelt Washington központjában. Az emberek a vitát nézték, mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztottak, kábítószer biztosan nem fogyott. Külön felhívnánk a figyelmet a képernyők egy részét ízlésesen eltakaró zászlókra és a szemüveges nőre a pultnál, aki a mobilját cseszteti ahelyett, hogy a jövő elnökét nézné!!!

WASHINGTON, DC - SEPTEMBER 26: Patrons fill the Capitol Lounge two blocks from the U.S. Capitol to watch the first presidential debate between Republican candidate Donald Trump and Democratic candidate Hillary Clinton September 26, 2016 in Washington, DC. The historic one-and-a-half hour debate was broadcast on CNN. Chip Somodevilla/Getty Images/AFP
WASHINGTON, DC – SEPTEMBER 26: Patrons fill the Capitol Lounge two blocks from the U.S. Capitol to watch the first presidential debate between Republican candidate Donald Trump and Democratic candidate Hillary Clinton September 26, 2016 in Washington, DC. The historic one-and-a-half hour debate was broadcast on CNN. Chip Somodevilla/Getty Images/AFP

Az utolsó kérdés: elfogadják-e majd az eredményt?

Egyértelműen Trumpnak szól a kérdés, aki korábban már kijelentette, hogy csak csalással veszíthet.

Clinton az első, aki válaszol, természetesen elfogadja majd az eredményt.

Trump először úgy tűnik, megkerüli a kérdést és az utolsó megszólalását bevándorlási politikájának bemutatására használja, de végül csak kimondta: el fogja fogadni az eredményt, ha Clinton nyer, és támogatni fogja,

Trump: "Clintonnak nincs meg az ereje"

“Ahhoz, hogy valaki vezesse ezt az országot, erősnek kell lenni, hogy tárgyalni tudjon, például Szaúd-Arábiával” – mondta Trump. Nem hiszem, hogy Hillary Clintonnak megvan a szükséges ereje.”

“Aki több mint 120 országban tárgyal, menekültekről, békefolyamatokról és hasonlókról, az beszélhet nekem az erőről” – vágott vissza Clinton. “Donald Trump próbált a külsőről az erő felé terelni.. Ő egy olyan ember, aki a nőket disznóknak és kutyáknak nevezte. AKi azt mondta, a terhesség egy kényelmetlenség a munkáltatók számára. De az egyik legrosszabb, amit mondott, egy szépségversenyen induló nőről szól, hiszen imádja a szépségversenyeket. Őt Malackának és Szobalánynak nevezte. Donald, neki neve is van: Alicia Machado.”

“Honnan vette ezeket?” – kérdezett vissza Trump. “Maga több száz millió dollárt költött arra, hogy engem támadjon. Ez nem egy túl kedves dolog. Elköltött több száz millió dollárt, én alig költöttem valamit és fej-fej mellett haladunk

Japán eléggé rossz példa volt

Trump fizettetne Japánnal azért, hogy megvédje az Egyesült Államok. Ez azért hülyeség, mert a világháború végén, a san franciscó-i békeszerződéssel, majd az USA által oktrojált japán alkotmánnyal gyakorlatilag lemondatták Japánt a hadsereg tartásáról. Japán épp mostanában lép le erről az útról a jobbos Abe-kormány alatt. Szóval egyelőre épp az USA miatt kell megvédeni Japánt.

Az este legjobb jelente

Trump: sokkal jobb temperamentumom, mint Clintonnak. A közönség nevetéssel reagált, csakúgy, mint a twitterezők ezrei.

 

Hillary megvéd minket!

A szavak számítanak, ha valaki elnöknek készül – válaszol Clinton. Megnyugtatja Japánt és Dél-Koreát, hogy fennállnak a védelmi szerződések, nem kell fizetniük a védelemért. Szerinte az amerikaiak zöme is azt mondja, ér ennyit az ország szava. Iránnal kapcsolatban azt mondja, Trump csak kritizálja az atomalkut, ami sikeresnek bizonyult eddig. Mi az alternatíva, Trump lebombázná Iránt? Nincs is terve. Az egész világ követi Clinton szerint, mi az ő tervük a jövőre nézve. Nem hagyjatják a destabilizáló erőket működni.

Trump és a nukleáris biztonság

“Oroszország terjeszkedik, sokkal újabb eszközeik vannak, mint nekünk” – válaszolt Trump a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdésre. “A minap láttam pár B-52-es bombázót, a többségük olyan öreg, mintha valakinek a nagyapja lenne. Kína is erős, Iránról nem is beszélve, ők meg (az Obama-kormányzat) megkötötte azt a szörnyű megállapodást velük. Tegyük fel a kérdést: miért nem kötöttek jó megállapodást? A minap találkoztam Bibi Netanyahuval, na ő nem igazán boldog ettől.”

Bibi:

Döntetlen lett a szipogós Trump és a vörös Clinton vitája 1

Trump: az atomfegyverek nagyobb veszélyt jelentenek, mint a globális felmelegedés

Igyekszik mutatni, hogy rá lehet bízni az atomkódokat, mert tudja, milyen veszélyt jelentenek a nukleáris fegyverek, és érti, milyen felelőség azok irányítása.

Trump újra előhozta nagy vitát kiváltott korábbi felvetését, hogy az olyan országoknak, mint Japán, fizetnie kéne azért, mert az amerikai haderő védelmet biztosít nekik. Ez már akkor sem tetszett az amerikai szüvetségeseknek, most sem fogják szeretni. Ezzel támadási felületet biztosít Clintonnak.

Irán, koalíció, atom, Trump

“Huuu, oké, beszéljünk a fontos kérdésekről” – mondta Clinton Trump kifakadása után. Az egész NATO segített az USA-nak Afganisztánban, mondta, majd rátért az iráni atomprogramra, ami szerinte hetekre volt az atomfegyvertől. Clinton építette ki a koalíciót az oroszokkal és kínaiakkal együtt, ami szankciókat hozott Irán ellen. Egy lövés nélkül elfogadtatták Iránnal az atommegállapodást utána.

Trumpot idézi, aki szerint Irán veszélyeztette többször az amerikai tengerészeket, keményen oda kellett volna csapni, ami Clinton szerint nem jó. Szerinte mindent meg kell tenni az atomfegyverek számának csökkentése és a leszerelés érdekében. Clinton állítja, Trump sokkal megengedőbb az atomfegyverekkel is.

Trump a NATO-val vonulna a Közel-Keletre

“Nagyrészt az ön külügyminiszteri tevékenységének köszönhetően” – replikázott Trump. “Nézzük meg a NATO-t. Én üzletember vagyok, de van józan eszem. A NATO-tagállamok közül sokan nem fizetnek annyit, mint amennyi a jussuk lenne. A NATO feleslegessé válhat, mert nem a terrorra koncentrálnak. Ezt magam is mondtam, erre nemrég azt olvasom a Wall Street Journal címlapján, hogy a NATO terrorellenes részleget nyit. Maximálisan támogatom a NATO-t, de változtatniuk kell. Rá kell vennünk a NATO-t, hogy velünk együtt bevonuljon a Közel-Keletre és leverjük az Iszlám Államot! Maga azt mondja, hogy ki kell iktatni az Iszlám Államot! Amikor külügyminiszter volt, még gyerekcipőben jártak.”

Trump sokadszorra ismételte meg, hogy ellenezte az iraki háborút, annak ellenére, hogy Lester Holt felhívta rá a figyelmét, hogy ez tényszerűen nem igaz.

“Számtalan beszélgetésem volt Sean Hannity-vel a Fox-on, aki nemrég felhívott és azt mondta: “tényleg ellenezted a háborút! Még vitatkoztál is velem, – mert ő támogatta a háborút. A maga – mármint Holt – egyik elvtársa azt mondta, ez nem így volt. De ha felhívják Sean Hannity-t, ő megmondja, hogy mekkorákat vitatkoztunk erről.”

“Sokkal jobb az ítélőképességem, mint Hillary-é, sokkal kevésbé vagyok temperamentumos, mint ő” – tette hozzá az enyhén vörösödő Trump, Clinton elnéző mosolygása mellett.

Harc a terrorizmus ellen

Trump: Clinton és Obama miatt jöhetett létre az Iszlám Állam – nincsen válasz kérdésre

Clinton: Trump támogatta az iraki háborút (Trump közbeszól: nem igaz). Nem Obama vonult ki Irakból (ami az IÁ létrejöttéhez vezetett), hanem Bush. Clinton már megpróbál válaszoli, szerinte a szövetségesekkel együttműködve lehet megoldani a problémát, de Trump ezt nem tudja megtenni, mert olyan rossz a kapcsolata a muzulmánokkal, hogy nem akarnak majd együttműködni vele.

 

Clinton kifüstölné al-Bagdadit

Van terve az Iszlám Állam legyőzésére – jelentette ki Clinton. A radikalizációt kell megelőzni szerinte, intenzívebb kell tenni a bombázásokat, segíteni a kurd partnereket, hogy felszabadítsák Rakkát, az IÁ fővárosát (a kurdokat rühellő török államnak is lenne ehhez pár szava). Irakból egy év alatt kiverné Irakból az iszlamistákat. Ennek kell a legfőbb prioritásnak lennie szerinte. Felhozta, hogy az ő külügyminisztersége idején intézték el Oszama bin-Ladent is, az Iszlám Állam kalifájának is ez lenne a sorsa, ha elnök lenne.

Olvasói sztorik