Élő Nagyvilág

Döntetlen lett a szipogós Trump és a vörös Clinton vitája

A várakozások alapján minden idők legnézettebb elnökjelölti vitáját tartják a New York-i Hofstra egyetemen, ahol Hillary Clinton és Donald Trump először találkozik szemtől szembe. A demokrata és a republikánus elnökjelölt összecsapása várhatóan Super Bowl-szintű, százmilliós nézettséget fog hozni, bőven megelőzve az eddigi legnézettebb vitának számító 1980-as megmérettetést a demokrata Jimmy Carter, és a republikánus Ronald Reagan között, amit 80 millióan néztek élőben.

Clinton és Trump azután találkozik, hogy a republikánus elnökjelölt behozta nagy lemaradását, és a közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett állnak. A tét különösen nagy. Trumpnak be kell bizonyítani, hogy képes elnökként viselkedni, és meg kell nyugtatnia a még ingadozó szavazókat, hogy nem olyan veszélyes őrült, mint aminek a Clinton-kampány lefesti, és a nukleáris indítókódok biztonságban lesznek a kezében. Clintonnak pedig el kellene oszlatnia a róla kialakult rossz képet, hogy nem szavahihető, nem megbízható, és legfőképpen: nem őszinte.

A vitának az NBC esti híradójának műsorvezetője, Lester Holt lesz a moderátora, aki három téma („Amerikai iránya”; „A jólét elérése” és „Megóvni Amerikát”)  köré csoportosítva tesz fel kérdéseket a jelölteknek. Azt azonban nem lehet tudni, hogy pontosan milyen kérdéseket kapnak a jelöltek, és a témák annyira ködösek, hogy azokba sok minden belefér majd, de szinte biztosan lesznek a gazdasággal és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdések.

A másfél órás vitát – amit nem szakítanak meg reklámszünetekkel – hat 15 perces szegmensre osztják. Holt mindegyiket egy kérdéssel fogja indítani, amire a jelölteknek két perce lesz válaszolni. Majd a maradék időben reagálhatnak a másik kijelentéseire.

 

Jönnek: az adók

Clinton a leggazdagabbakat adóztatná, Trump éppen az ő adóterheiken enyhítene.

“Amiről én beszélek az a munkahelyteremtés, a jómódúak ugyanis további munkahelyeket fognak teremteni, ez egy kiváló lehetőség a középosztálynak” – kezdte válaszát az egyre lendületesebbé váló Trump. “A hatalmas adóterhek miatt hagyják el országunkat a cégek, ezért szűnnek meg a munkahelyek. Mindenki egyetért abban, hogy ezeket vissza kellene hozni, de a rengeteg bürokrácia miatt nem tudják megtenni. A jelenlegi elnökünk nem tudja ezeket a cégeket tárgyalóasztalhoz ültetni és körülbelül öt trillió dollár az, amit nem tudunk visszahozni az országba. Nincs megfelelő vezetés, ez pedig Hillary Clintonnal kezdődik.”

Kezdenek belemelegedni

Clinton férje elnkségével példálózik, hogy akkor milyen jól ment a gazdaság. Trump nem bírta, és közbeszólt, emlékeztetve az embereket, hogy akkor fogadták el a NAFTA kereskedelni egyezményt. Ami Trump szerint katasztrofális, a legrosszabb, amit valaha készítettek. Az első egymás szavába vágás meg is történt.

Clinton: “Donald tudom hogy a saját valóságodban élsz”

Trump Clintonnak: “Nincsen terved!”

Trump szerint Clinton túlszabályozza a gazdaságot, Clinton a gazdagok megadózását igéri.

Majd Trump elszabadul, a moderátort is leszólva kezdi el erősen támadni Clintont, és valahogyan eljutott a gazdaságtól az Iszlám Államig.

Az eddig legizgalmasabb összecsapás.

 

Karl Marx kikelt sírjából New York mellett

OSZTÁLYHARC! Ez zajlik jelenleg durva keménységgel a Hofstra Egyetemen. Clinton folyamatosan azzal támad, hogy őneki miféle melós gyökerei vannak, Trump meg egy mágnás, aki nem érti az egyszerű emberek gondjait. Trump eközben hevesen bizonygatja, hogy a demokrata kormányzat alatt veszett el egy csomó munkahely Michigan és Ohio környékén, szóval ő a plebejus, ő becsüli a munkáskezeket. Elképesztő, ezt a vitát a marxizmus összes halott arca megirigyelné, Bernie Sanders meg pláne, aki él és virul szerencsére. Látszik a mozgalmának a hatása a vitára.

Trump: most jöttök a munkahelyekkel?!

Az energia minden formájának nagy híve vagyok – mondta Trump. De előbb még elkezdte ekézni az adóssághalmozó Obama-kormányt. Ő persze jobban megőrizné az amerikai állásokat. Tessen Michiganre és Ohióra figyelni, amit elhagynak a cégek, növekszik a munkanélküliség. És akkor most tetszenek elkezdeni gondolkodni azon, hogy munkahelyeket vissza kéne hozni? – mérgelődik Trump és a vita eszkalálódik…

Hillary: "Donald az ingatlanválságnak drukkolt"

“Kilencmillió ember vesztette el a munkáját, ötmillióan az otthonukat” – mondta Clinton. “Donald bizonyára örült ennek, mert be tudott vásárolni.”

“Ezt hívják üzletnek” – szólt közbe a republikánus jelölt.

Clinton hozzátette, öt trillió dollárral kellene csökkenteni az államadósságot. Emellett tízmillió új munkahelyet ígért, amelynek az alapját a zöld energia-iparra építené. Egy ponton megjegyezte, hogy Trump tagadja a globális felmelegedést.

“Nem mondtam ilyet” – replikázott Trump, akin megjelentek a viták során látott túlmozgások első jelei.

Trump a politikusokat szidja

A hogyan hozza vissza az amerikai munkahelyeket kérdésre Trump önmaga fényezésével kezdi, majd a politikusokat kezdi el szidni, amiért olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Mexikóval, ami rossz az Egyesült Államoknak. És “Secretary Clintonként” szólította ellenfelét, amire nagyon büszke volt. A kérdésre azonban már nem nagyon válaszolt.

Trump még mindig nagyon gazdag

Ahogy kampánybeszédei során, a republikánus jelölt most sem mulasztotta el megjegyezni, hogy cégbirodalma milyen “nagyon-nagyon sok” milliárd dollárt ér. Nem lennénk most Mitt Romney helyében.

trumprich

Clinton plebejus lett

Clinton is egyetért vele, hogy fair kereskedelmi szerződésekre van szükség. Válaszában azt írja, máshogy akarja a gazdaságot növekedésre bírni, mint Trump. “Donald nagyon szerencsés volt az életében” – mondta Trumpról, aki szerinte nagyon szerencsés volt, mert apai tőkével kezdte az életét. Az ő saját apja viszont kétkezi melósként kezdte – penget plebejus húrokat. A tehetséget akarja kihasználni inkább.

Trump tőle szokatlan visszafogottsággal reagált

“A munkahelyek menekülnek az Egyesült Államokból. Kínát kitömtük pénzzel, Mexikóban építkezünk, nem Amerikában. Michiganben, Ohióban munkahelyek ezrei szűnnek meg. Meg kell állítanunk ezt a folyamatot, hogy a munkahelyeinket ellopják, hogy a cégeink külföldre menjenek” – reagált az első kérdésre a republikánus jelölt. “Elnökségem alatt 35%-ról 15%-ra csökkentjük az adókat, olyan munkahelyteremtő leszek, amilyet Ronald Reagan óta nem láttak. Gyönyörű lesz.”

 

Hillary kezdi a válaszokat

Az első téma a gazdaság. A mosolygós Clinton a progresszív baloldali polotikai igéretekkel indított, a kétperces válaszba igyekezett minden belesűríteni a minimálbér emelésétől a fizetett szülési szabadságon át, a fair gazdaságig és a vagyon jobb elosztásáig. Clinton a jövőt akarja építeni. Mert unokája van. Ez fontos. Ő nagymama.

Hűvös elegancia vs. vörös Kim Dzsongun

Megérkezett a stúdióba tehát a két elnökjelölt. Lássuk, ki milyen stílt képvisel. Donald Trump egyszerű fekete öltönyben, kék nyakkendőben nyomul, a haja szépen ki van vasalva, nem olyan szélfútta. Pici, amerikai zászlót mintázó kitűző rajta. Nem olyan feltűnő, mint maga a stúdió az óriás sassal és feliratokkal (tán a Függetlenségi Nyilatkozatból).

Hillary Clinton ellenben vörös kezeslábasban nyomul, kissé hasonlít a ruhája a Kim Dzsongun észak-koreai diktátor által hordott cuccokra. A vörös szín talán a szocialistának megbélyegzett Bernie Sanders fanjainak szól, talán csak vörös posztó akar lenni Trump szemében. Mindenesetre nagyon masszívan fest a volt külügyminiszter és first lady.

(L-R) Republican presidential nominee Donald Trump and Democratic presidential nominee Hillary Clinton shake hands prior to the start of the Presidential Debate at Hofstra University on September 26, 2016 in Hempstead, New York. The first of four debates for the 2016 Election, three Presidential and one Vice Presidential, is moderated by NBC's Lester Holt.
(L-R) Republican presidential nominee Donald Trump and Democratic presidential nominee Hillary Clinton shake hands prior to the start of the Presidential Debate at Hofstra University on September 26, 2016 in Hempstead, New York. The first of four debates for the 2016 Election, three Presidential and one Vice Presidential, is moderated by NBC’s Lester Holt.

Megérkeztek a jelöltek! Kezdődik!

Hillary Clinton és Donald Trump elfoglalta helyét a színpadon. Megvolt a kézfogás.

Végre elkezdődik, amire sokan már hónapok óta várnak, a vita, amiben senki se tudja, mire számítson.

Amikor meg se hívnak a vitára II.

Jill Steint, a Zöld Párt jelöltjét mindössze 4-5 százalék körül mérték, meg se közelítette a 15 százalékos limitet, hogy bekerüljön a vitára. Ő még csak nem is mérges senkire, de azért tiltakozgat a maga módján. A Hofstra Egyetem előtt vannak, majd ő is válaszol az elnökjelölti kérdésekre. Ez tényleg nagyon szomorú :(

Az NBA-milliárdos Mark Cuban Hillary Clinton díszvendége

Az 58 éves üzletember a kilencvenes években alapított internetes vállalkozásai (főként a Broadcast.com) révén lett dollármilliárdos, később megvásárolta a Dallas Mavericks kosárlabdacsapatott. A temperamentumos Cuban sokszor bizonyította már, hogy nem fél véka alá rejteni a véleményét, többek között az amerikai kosárliga, az NBA mindenható uraival is többször bajszot akasztott, ha valami nem tetszett neki.

Bár Cuban egy évvel ezelőtt még Trumpot támogatta, idén szeptember 16-án ajánlotta fel a Trumpnak, hogy befizet tízmillió dollárt egy általa választott jótékonysági szervezet számlájára, ha a republikánus jelölt vállalja, hogy Cuban kamerák előtt interjúvolja meg. A kritikus hangnak meglett az eredménye: Cuban Hillary Clinton vendégeként lehet ott a Hofstra egyetemen.

A nagy váltásról Stephen Colbert vendégeként is mesélt a tévénézőknek:

Kínos: elírták Clinton nevét a vitára készített jegyeken

A Hofstra egyetem szuvenírként adott jegyein sikerült egy “l”-el írni a demokrata elnökjelölt nevét. Az egyetem szóvivője közölte: az eseményre nincsenek hivatalos jegyek, azokat csak emlékként osztották szét a hallgatók között.

Amikor meg se hívnak a vitára, és pipa vagy a világra

Már írtunk korábban arról, a harmadik jelöltek mennyire a mérleg nyelvei lehetnek. A felmérésekben is kétféle számot szoktak közölni: a két nagy jelölt százalékos arányát, illetve a harmadik jelöltekkel együtt mértet. Két fontos jelölt van, aki nem demokrata vagy republikánus: egy libertariánus és egy zöld. Az előbbi Gary Johnson, akit kicsivel 10 százalék alatt szoktak mérni, ami nem kevés, de nem elég ahhoz (15 százalék!), hogy bekerüljön a vitára. Ezt Johnson nem ugrotta meg, ezért a vitákat szervező bizottság torkának ugrott pár napja a Facebook-oldalán. Szegény csávó, ez olyan rossz lehet. :(

Hofstra Egyetem: hogy lehet ilyen neve egy egyetemnek?!

Joggal merülhet fel éjjeli bagoly olvasóinkban a kérdések sora: mi ez a Hofstra Egyetem? Miért van ilyen hülye neve? Miért itt tartják a vitát? Sőt, miért egy egyetemen?

Menjünk sorjában: a Hofstra New York állam egyik legnevesebb egyeteme, bár az alapítás szempontjából nem egy ELTE, mindössze 1935-ben alapították, messze még a centenáriuma. Honlapja alapján Stuart Rabinowitz az elnöke, a campusa Long Island szigetén van, Hempstead közelében, New York Citytől 40 kilométerre. És akkor a névről: egy holland-fríz származású faipari üzletember örökösei alapították tiszteletül a bizniszmennek, aki hű maradt holland gyökereihez. Ezért narancssárga az egyetem színe, oranje, ugye.

Már az első rádiós viták esetén, az ötvenes években volt olyan, hogy hallgatók meghívták a jelölteket, hogy az egyetemeken ütköztessék álláspontjaikat. Az első tévés vita 1960-ban viszont még tévéstúdiókban volt. Aztán ahogy visszatértek a viták, ez a nemes szokás is eldőlt: objektív helyszín kellett, az egyetemek ennek megfelelnek. Most tehát egy nagy egyetem tartja a vitát, amit egy éve kértek fel erre. Lássuk!

Olvasói sztorik