vörösiszap (Array)
Közélet

Vörösiszap-per: “Nem kellett volna kijelentenie Orbán Viktornak, hogy a felelősöket börtönbe zárjuk”

László Pál
László Pál

újságíró. 2016. 02. 02. 07:26

Mindenkit felmentettek a vörösiszap-katasztrófa 15 vádlottja közül. Az egyik áldozat édesapja azt mondja, le van sújtva, a felelősöknek meg kellett volna kapniuk a méltó büntetésüket. Magyar György ügyvéd szerint azonban már öt évvel ezelőtt hibázott a politika.
Korábban a témában:

A helyzet úgy áll, hogy nincs olyan információnk, amely szerint természeti okai lennének ennek a katasztrófának.

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta több mint öt évvel ezelőtt, 2010 október 4-én, a vörösiszap-katasztrófa napján. Aztán így folytatta:

hogy ha egy katasztrófának nincs természeti oka, akkor az emberek által okozottnak tartható. Élünk a gyanúperrel, hogy itt erről van szó.

Senki sem bűnös

De mostanra kiderült, hogy nem. Legalábbis a Veszprémi Törvényszék első fokú, nem jogerős ítéletében az összes vádpont alól felmentette a vörösiszap-katasztrófa vádlottjait, mégpedig bűncselekmény hiányában. Az ügyészség összesen 15 embert vádolt, köztük a felszámolás alatt álló Mal Zrt. cégvezetőjét, a műszaki szolgáltatási igazgatóját, a labor-és környezetvédelmi vezetőjét, és a hidrátgyártás üzemvezetőjét.

Magyar György, aki polgári perekben képvisel több károsultat is, azt mondja, hogy nehéz megértenie a közvéleménynek, hogy a polgári és a büntetőjogi felelősség nagyon különbözik egymástól.

Nem a bíró a hibás, amikor az egyik ügyben így dönt, a másik ügyben meg egy másik bíró amúgy.

Az ügyvéd hozzáteszi, hogy azokban a polgári kártérítési ügyekben, amelyeket ő képvisel, a Mal Zrt. az alperes, hiszen a cégnek van veszélyes üzemi tevékenysége és objektív felelőssége. Magyar szerint itt egyértelmű a jogi helyzet. A cég soha nem fogja tudni kivonni magát a felelősség alól.

Vorosiszap(1)(960x640)(4).jpg (vörösiszap, almásfüzitő)
Fotó: MTI

A büntetőjog más

A büntetőperben az ítélet indoklása rendkívül hosszú és alapos volt. A bíróság szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés volt”, és ettől ment tönkre az átszakadt töltés. Az indoklásban említett egyik szakértői vélemény szerint az öt éve kiömlött kazetta a megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve, mert számos hibát követtek el a tervezésekor.

Vagyis már 1998. december 23-án, amikor üzembe helyezték ezt a tárolót, roppant veszélyes volt az egész.

Viszont a bíróság szerint a Mal Zrt. megvádolt munkatársai joggal hihették azt, hogy minden rendben van, hiszen a tervezési dokumentációban írt adatok jók voltak, a hatósági engedélyek érvényesek voltak, sőt, volt folyamatos hatósági ellenőrzés és a felügyeleti szervek mindent rendben találtak.

Szóval az a helyzet, hogy a bíróság nem azt állította, hogy nincs felelőse a katasztrófának. Csak éppen nem az a 15 ember, akiket az ügyészség a vádlottak padjára küldött.

Az ítélet indoklásából jól látható, hogy a bíró szerint a tervezésben résztvevőket és a hatóságokat – amelyek az ellenőrzésekkor nem vették észre a fenyegető veszélyt – kellett volna megtalálnia az ügyészeknek. És erről írt a katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság jelentése is. Igaz, a politikusok itt is elsősorban a céget hibáztatták, és nem az állami szerveket, de megjegyezték, hogy

A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladék besorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el.

vörösiszap (vörösiszap, )
Fotó: MTI

Magyar György a konkrét esetben nem akarta minősíteni az ügyészség munkáját, szerinte az nem az ő dolga, de általánosságban azt mondta a 24.hu kérdésére, hogy nagyon sok általa ismert ügy elhúzódik, nehezen tárgyalható a nyomozati munka hiányossága miatt, és ebben benne van a nyomozó hatóság és az ügyészség munkája is.

248 nap, 752 óra

Magyar György nem is érti igazán, milyen indíttatással került pont ez a 15 ember a vádlottak padjára, azt azonban kiemeli, hogy a bíróság kiváló munkát végzett.

248 tárgyalási napot nem szoktak tartani egy ügyben.

És a számok valóban az ügyvédet igazolják. A 248 napból 123 napon keresztül különféle igazságügyi szakértők véleményét hallgatta meg a bíróság. 7176 oldalas lett a jegyzőkönyv, csak a tárgyalások hanganyaga 752 óra, és az egész procedúra, aminek a végén mindenkit felmentettek első fokon, 36 millió 213 ezer 409 forintba került.

Kapták volna meg a méltó büntetésüket

Le vagyok sújtva – ezt mondta a 24.hu-nak Juhász Zoltán, akinek felesége karjaiból egyéves kislányát, Angyalkát ragadta el az áradat. A szülők és a baba testvérei is súlyosan megsérültek a maró lúgban.

Kapták volna meg a méltó büntetésüket

utal az apa az első fokon felmentett vádlottakra.

Sosem fogjuk feldolgozni a történteket, ám a feleségemmel bízunk az idő gyógyító hatásában

– mondta korábban Zoltán, most azonban nem érti, mi történt a bíróságon. Igaz, nekik egy polgári kártérítési perben már megítéltek jogerősen 32 millió forint kártérítést.

vörösiszap (vörösiszap, mal, )
Fotó: MTI

A politika se érti mi történt

„Merre van az igazság!?” – ezt kérdezte a Fidesz alelnöke egy minapi sajtótájékoztatóján. Németh Szilárd, – aki egyébként a Magyar Birkózó Szövetséget is vezeti, hiszen maga is űzte ezt a sportot – bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról, a Hagyó-ügyben és a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítéletek miatt. A rezsibiztos szerint az emberek többségét joggal háborítja fel a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentő ítélet, de arra nem tért ki, hogy a Polt Péter vezette ügyészség milyen felelősséggel lehet akkor, amikor

az iszaptározót korábban ellenőrző és mindent rendre rendben találó zöldhatóság egyetlen tagját sem ültette a vádlottak padjára.

A Fidesz a következő frakcióülésén persze megvitatja a felmerült kérdéseket, és utána az Igazságügyi bizottság elé kerülhet az ügy. Németh Szilárd azt még azonban hozzátette, hogy a Fidesz az igazságszolgáltatással kapcsolatban tiszteletben tartja „a bírói függetlenség liberális követelményét”, de az átláthatóság és elszámoltathatóság demokratikus követelményeinek is érvényt kíván szerezni.

Hiba, ha egy politikus előre kihirdeti az ítéletet

Magyar György szerint azonban ez csak pótcselekvés.

Magyarországon még van egy kis jogállam és a hatalmi ágak szét vannak választva. Az első hatalmi ágat úgy hívják, hogy törvényhozás, a második a végrehajtó hatalom, a harmadik az igazságszolgáltatás, a negyedig pedig a sajtó. Ha az egyik a másikba belebeszél, akkor az csak zavart kelthet.

Az ügyvéd szerint már az is hiba, ha egy politikus azelőtt kihirdeti az ítéletet, vagy, hogy ki a hibás, mielőtt az egyáltalán az igazságszolgáltatás elé kerülne.

Pótcselekvésnek tartom, hogy most utólag bizottságokat akarnak összehívni, mert ez értelmetlen. Az elején sem kellett volna a kormányzatnak és a miniszterelnöknek kijelentenie, hogy a felelősöket börtönbe zárjuk. Mondhatta volna inkább azt, hogy ha bebizonyosodik a bűnösségük, akkor akár még börtönbe is kerülhetnek. De azt nem mondhatja egy politikus sem, hogy akik elindították a vörösiszapot, azok közül mindegyik börtönlakó lesz. Nem feladata, és mint a példa mutatja, nem tudhatja.

A Kúria elnöke is beintett

Darák Péter, a Kúria elnöke is megszólalt a bírósági ítéleteket támadó politikusi nyilatkozatok miatt. Szerinte a jogállamiságot veszélyezteti a külső befoláyolás, nem lehet a bíróval szemben elvárásokat támasztani, bár ők is átérzik az emberi katasztrófákat. A bírónak nem érzelmek, hanem bizonyított tények alapján kell azonban eljárnia. A többség persze “csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos” – jegyzi meg.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.