Jolika és Mágnás Pista – így ismerték Cegléden a Hungária Értékpapír Zrt. tulajdonosait, akik most előzetes letartóztatásban vannak, a gyanú szerint sikkasztást követtek el. Beszámolók szerint a brókercég tulajdonosai nem éltek nagylábon, de látszott rajtuk, hogy van pénzük. Amolyan ötvenes, jól menő vidéki vállalkozók benyomását keltették, ügyfeleik többsége is hasonló körből került ki. Jolikának egy BMW X3-as terepjárója, Pistának egy Land Roverje volt, mondták a tulajdonosokat jól ismerő forrásaink, akik jelenleg is a Hungária alkalmazottai, és azt kérték, hogy a nevüket ne írjuk le a cikkben.
A Hungária Értékpapír tulajdonosai, Kecskés Lászlóné Jolika és Seres István, ceglédi kötődésűek, így a Hungária életében is különleges helyet foglalt el a város. Forrásaink szerint Cegléden és környékén minden tehetősebb ember Jolikához és Mágnás Pistához vitte a pénzét. Ügyfeleik között voltak ügyvédek, orvosok, helyi politikusok, de főként 15-20 éve sikeresen működő kis- és közepes vállalkozók. Jolikáék jól be voltak ágyazva a helyi közéletbe, társasági életbe, különösen Seres, akit mindenki ismert és kedvelt a városban.
Az Év Vállalkozói is voltak
Akik találkoztak Seressel, egybehangzóan állítják, hogy megnyerő, szimpatikus ember benyomását keltette. Többen mondták, hogy egy „kedves bácsi, egy úriember” volt, aki könnyen megtalálja a hangot mindenkivel. Akik dolgoztak vele, azt mondják, hogy a férfi – a hazai, idősebb vállalkozói generációhoz hasonlóan – családiasan, “kissé atyáskodva” vezette a cégét. Egy történet szerint, amikor az új budapesti székház felépült a Zsigmond téren 2014-ben, Seres megkérte a dolgozókat, hogy önkéntes alapon, hétvégén segítsenek a költözésben. Ezt amolyan csapatépítő tréningnek szánta vagy inkább a lojalitás felmérésének, amin a részvétel nem volt kötelező. De aki elment és segített, az fejenként több százezer forint egyszeri prémiumot kapott. Utólag, mivel ezt előre nem jelentette be.
Beszámolók szerint a tulajdonosok jobboldalinak számítottak, ám egy őket nagyon közelről ismerő, nem Hungáriás forrásunk szerint valójában baloldali kötődésűek voltak, és csak az üzlet miatt váltottak zászlót 4-5 éve, ami rendkívűl sikeresnek is bizonyult. 2009-ben Seres István a Parlamentben vehette át az Év Vállalkozója Díjat, amit Demján Sándor és Varga István akkori gazdasági miniszter adott át neki. 2013-ban pedig Kecskés Lászlóné is megkapta ugyanezt a díjat, ezúttal a fideszes Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.
Ceglédi piramisjáték
Úgy tudjuk, a Hungária Értékpapír vesztét nem az üzletszerűen folytatott befektetési tevékenység, hanem a tulajdonosok személyéhez köthető, kölcsönszerződéseken alapuló, engedély nélküli befektetési tevékenység okozta. Forrásaink azt mondták a Hír24-nek, hogy Jolika és Mágnás Pista egyszerű kölcsönszerződés alapján kínált 20 százalékos hozamot egy szűk ügyfélkörnek, gazdagabb vállalkozóknak, ügyvédeknek, orvosoknak, akik főként Cegléden és vonzáskörzetében éltek. Lényegében piramisjátékot űztek, azaz új ügyfélpénzekből fedezték a régi ügyfelek kamatát, az ügyleteteket sajtpapíron vezették, mondták forrásaink.
Ezen pénzek többségét nem a Hungárián, hanem egy Biztonság Trade (BT) Kft. nevű – amúgy ingatlanhasznosítással foglalkozó – cégen keresztül folyatták át, amelynek tulajdonosai Seres és Kecskésné. Forrásaink szerint mindezt a 90-es évek végétől kezdve csinálták, amiről a budapesti székhelyen dolgozó 80 fős, hungáriás állomány semmit nem tudott, sőt, a BT-s kapcsolat a forrásaink számára is csak az elmúlt hat hét ügyfelekkel történő egyeztetései alapján vált nyilvánvalóvá.
A titokzatos fideszes hozzátartozó
Amíg a Buda-Cash botrány ki nem robbant, úgy tűnt, hogy minden rendben van. A BIztonság Trade új ügyfeleinek pénzéből időben tudták kifizetni a régiek hozamát, volt, aki 10 éven keresztül kapott havi 200 ezer forintot a 20 milliós megtakarítására a BT-től. A bili akkor borult ki, amikor a pletykák szerint a Buda-Cash csődje után, egy nagyon magas rangú fideszes politikus közeli hozzátartozója – a botrány hatására bizalmát vesztve a független befektetési szolgáltatókban – vissza akarta kérni a több mint 1 milliárd forintos tőkéjét a Biztonság Trade-től, ám a pénzét már nem kapta meg. Ekkor a tulajdonosok pánikszerűen próbálták meg visszapótolni a hiányzó összegeket, és hozzányúltak a Hungária Értékpapírnál vezetett ügyfélszámlákhoz is. Egy privátbanki ügyfél számlájáról levettek 300 millió forintot is, és éppen emiatt vették őrizetbe a két tulajdonost és a ceglédi fiók vezetőjét is sikkasztás gyanújával.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A Hungária Értékpapír károsultjai számára mindez azért jelent problémát, mert ezek után felvetődik, hogy a pénzek áthelyezése fordított irányban is (BT-től a Hungáriáig) megtörténhetett-e. Azt sem lehet tudni, hogy volt-e egyáltalán joga a Hungária Értékpapírnak a jegyzési időszakon kívűl, a másodpiacon is forgalmazni a zárt körben kibocsátott vállalati kötvényeket, valamint a portfoliókezelésben elhelyezni azokat. És az is szomorú, mondják a károsultak, hogy a teljesen legálisan, felügyeleti engedéllyel, zárt körben kibocsátott, mintegy 6 milliárd forint értékű vállalati kötvény sorsáról a hungáriás ügyfeleknek a nyomozás megkezdése óta nincs információja. Az biztos, hogy a március 21-én lejáró, egyéves kötvényt határidőre nem fizette ki a cég, ez pedig nem jelent sok jót a számukra.
A Hungária Értékpapírt még nem számolták fel, és bár az MNB szóvivőjének egy hónappal ezelőtti nyilatkozata szerint, az sem biztos, hogy felszámolják, azóta sok új körülmény felmerülhetett. Jelenleg folyik a nyomozás, a tulajdonosok előzetesben vannak, az MNB felügyeleti biztos viszi az ügyeket. A károsultak számát azért nehéz felmérni, mert egyrészt még folyik a nyomozás, és nincsenek pontos információk a ki nem fizetett vállalati kötvényesek számáról, másrészt még a hungáriás forrásaink sem tudják, hogy hány magánszemély ügyfél rendelkezett kölcsönszerződéssel a Biztonság Trade-nél. Utóbbi a forrásaink szerint 800-1000 embert érinthet, közülük kétszázat egy helyi ügyvéd képvisel, aki már megtette a feljelentést a BT ellen. A Biztonság Trade által okozott kár a becslések szerint elérheti az 5-6 milliárd forintot.
Gyanús önkormányzati betételhelyezések
A Hungária-ügyben önkormányzatok is érintettek, mint például Alsónémedi, Százhalombatta és Fót. Százhalombatta 1,9 milliárdot, Fót 1 milliárdot bukott a Hungárián. Százhalombatta önkormányzati szóvivője elmondta: a város valamennyi értékpapír-vásárlást előzetesen jóváhagyott, diszkont kincstárjegyeket és magyar államkötvényt vettek, portfoliókezelésre nem adtak megbízást. Összesen 1,6 milliárd forintnyi papírt találtak csak meg a kincstári biztosok.
Fót esete egy kicsit más. A város polgármestere, a fideszes Bartos Sándor az eredetileg ötszázmilliós betétet duplázta meg úgy, hogy erről a képviselőtestületnek sem szólt. Az Index írta meg, hogy a polgármester még az októberi választások után adta a megbízást a Hungária Zrt.-nek, a képviselők tudta nélkül. Egy hónapja derült ki, hogy a város költségvetésével sem stimmel minden, így pedig Bartos önállóskodására is fény derült.
Mi lesz a károsultakkal?
Sajnálatos módon úgy néz ki, hogy a Hungária ügyfeleinek kárát egyelőre nem téríti meg senki, hiszen a kormány kizárólag a Quaestor-károsultakat menti. Egy károsult, akinek családja 50 millió forintot bukott a Hungárián, azt mondta a Hír24-nek, hogy másodrendű állampolgárnak érzi magát, akit megkülönböztet a kormány. Szerinte egyértelmű, hogy a kormánynak vagy minden károsultat mentenie kéne vagy senkit. Azaz nem szabadna ügyfél és ügyfél, befektetési szolgáltató és befektetési szolgáltató között politikailag különbséget tennie.
Ráadásul 2013 végén egyáltalán nem volt ritka a tőkepiacon a 8-9,5 százalékos hozamot ígérő vállalati kötvény (Raiffeisen Privátbanki Vállalati Kötvény, Unicredit Jelzáloglevél), így nem a profitéhsége vagy a tudatlansága vezette őt az átlagnál kockázatosabb termék felé, mint ahogy azt egyes sajtótermékek írták. A károsult fontosnak tartja kiemelni, hogy társaihoz hasonlóan ő is bízott a Magyar Nemzeti Bank felügyeletében.
És mit csinált az MNB?
A Hungáriánál dolgozó forrásaink szerint, a cégnél több éve dolgozó, sokéves privátbankári tapasztalattal bíró, vezető munkatársak sem gondolták, hogy mi zajlik a háttérben a másik cégnél, a Biztonság Trade-nél, és ennek mi köze van a Hungáriához. Mindez csak utólag, a botrány kirobbanása után esett le nekik, az ügyfélpanaszok sűrűsödésével.
Bizalmukat csak erősítette a Hungáriánál működő hatfős belső ellenőrzési osztály, amely létszám még a bankoknál is ritkaságszámba megy, illetve a sűrű MNB ellenőrzések, amelyek mindent rendben találtak. A Hungáriánál 2011-2013 között heti rendszerességgel jelentek meg az MNB ellenőrei, mondták forrásaink. Legutóbb 2014 év elején volt utólagos vizsgálat a Hungáriánál, és akkor is szintén rendben találtak mindent.
