Belföld

A magyar iskola jelenleg nincs fejleszthető állapotban

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 10. 18. 09:44

Korábban a témában:

A magyar diákok negyede funkcionális analfabéta: ilyen címmel is találkozhattunk a legutóbbi PISA felmérés eredményeinek megjelenése után. A 2015-ös felmérés kapcsán rengetegen kezdték temetni a hazai oktatást, miközben Radó Péter oktatáskutató azt mondja:

nem 2015-ben estem pánikba, hanem még 2010-ben. De az tény, hogy azóta is pánikban vagyok.

Az ELTE Szociológia Szakos Hallgatói Érdekképviselete által rendezett Hogyan tovább, közoktatás? című előadáson az oktatáskutató arról beszélt, hogy a hét évvel ezelőtti kormányváltás után az akkor bejelentett változások következményeképpen tudni lehetett, hogy lejtőre kerül majd a hazai oktatás.

Radó Péter hozzátette, a teljesítményromlás nem volt kétséges, ezt pedig nem csak a PISA-eredményekből, hanem az összes lehetséges eredményességi indikátorból tudjuk.

Nincs olyan indikátor, ami 2011-12 óta ne kezdett volna zuhanórepülésbe.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Ez pedig már egy trendet jelez, ami alapján kiszámíthatóak a 2-3 év múlva várható adatok. Az oktatáskutató szerint az, amit Palkovics László csinál nem más, mint egyszerű felelősségáthárítás. Hiszen ha látjuk, hogy az eredmények romlanak, az már oktatáspolitikai kudarc, ha ezért a kormány által bevezetett változások felelősek, akkor az a kudarc az ő felelősségük.

Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója is egyetért abban, hogy a hazai oktatás történetében fordulatnak számít a 2010-es év, amikor „az állam visszavette az iskolát”.

Ez a központosítás olyan, mintha elkezdenénk festeni, majd amikor már a munka egy részével végeznénk, jönne valaki, és azt mondaná, hogy mostantól ő mondja meg, mit hogy kell csinálni.

Az AKG igazgatója egyébként hisz abban, hogy az iskola mint intézmény hamarosan meg fog szűnni, Radó Péter ebben nem ért egyet Hornnal. Szerinte az oktatásban való részvétel olyan, mint a járda az utcán, tehát közgazdász szakkifejezéssel élve „közjószágnak” számít.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Amíg Horn eltörölné a tankötelezettséget, addig Radó úgy gondolja, nem szabad a választást teljes mértékben a szülőkre bízni, mert ennek következtében sérülnének a gyerekek közösségi érdekei. Horn szerint viszont az iskola sokkal inkább a kórházhoz, mint a járdához hasonlít, amivel az államnak kötelező foglalkozni, de a lakosságnak nem kötelező használni.

Úgy véli, az iskolának egyébként három feladata lenne:

  • a tanulási motiváció megtartása és megteremtése,
  • a tanulási képességek fejlesztése és
  • a szociális képességek fejlesztése.

Viszont Horn György úgy gondolja, ez az a három dolog, amit ma nem tesz meg a magyar iskola. Azt az intézményt, ami pedig ezeket megtanítja a gyerekeknek, szerinte egyáltalán nem biztos, hogy iskolának kellene hívni.

A magyar közoktatás jelenlegi legnagyobb problémái közül egyiket sem a Fidesz hozta létre, viszont a kormány mindegyiket kivétel nélkül súlyosbította

– jegyezte meg Radó Péter.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Szerinte az oktatás tekintetében folyamatosan összekeverjük a célokat és az eszközöket, a jelenlegi kormányzat pedig 2010 óta nem mondott ki tanulási célokat, például arra nézve, a gyerekek milyen képességeit szeretnék fejleszteni és hogyan.

A kormány ugyanis rengeteg különböző intézkedést hozott az elmúlt évek során, de Radó úgy látja, az soha semmiről nem derült ki, a gyerekek rendszeren belüli előrehaladásának szempontjából ezekkel az intézkedésekkel milyen céljaik voltak.

Az oktatáskutató azt mondja, ahhoz, hogy tanulási célokról gondolkodjunk, először arról kéne beszélni, amikor kilépnek az oktatásból azok, akik most kezdik el tanulmányaikat, milyen lesz a világ, például hogy áll majd a robotizáció vagy milyen szerepe lesz az okosautóknak.

De mit tudnak az alternatív iskolák?

A rövid távú célok tekintetében Horn György szerint a legfontosabb az autonóm közösségek jogainak visszavétele lenne. Az AKG igazgatója beszélt az alternatív iskolák világáról is, amik abban különböznek az állami intézményektől, hogy mivel legtöbbször alapítványi formában működnek, így nincs a fenntartói oldalon „politikai megrendelő”.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Az igazgató elmondása szerint az alternatív intézmények központjában a gyerekek állnak, a működés során pedig a folyamatra és nem a kimenetre koncentrálnak. Az oktatás struktúrája is teljesen más, nincsenek meg a 45 perc tanóra – 10 perc szünet egységek, hanem egy tárgyat három hétig mindennap dupla óraszámmal tanítanak.

Radó Péter hozzátette, 2010 előtt és után mást jelent az alternatív iskola, mivel az utóbbi években ezek az intézmények már a középosztály menekülési útvonalaivá váltak, a szülők úgy érzik, „itt biztonságban lesz a gyerek az állam elől”.

Természetesen az alternatív iskoláknak is rengeteg fajtája létezik, vannak olyan intézmények, amik a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására jöttek létre, és vannak olyanok, amik éppen az elitnek szólnak.

Az oktatáskutató ennek kapcsán leszögezte:

a magyar iskola most nincs fejleszthető állapotban: nincs meg hozzá sem a szakmai, sem az intézményi autonómia.

Viszont amikor a közönség soraiból egy tanárnak készülő diák feltette a kezét, hogy ő mégis mire számíthat, ha kikerül az egyetemről, és mit tehet azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, Horn György csak annyit mondott:

tanárnak lenni jó.

Hiszen ez az a szakma, ahol mindennap új nap van: akár örömök, akár azonnali kudarc.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Meghalt Stadler József

Kommentek

Buenos Aires, 2017. november 17.
Az argentin haditengerészet által közreadott archív képen a német gyártmányú San Juan argentin tengeralattjáró Buenos Airesben. Az argentin haditengerészet 2017. november 17-én bejelentette, hogy két napja megszakadt a kapcsolata az Argentína déli partvidékén 44 fős legénységgel hajózó San Juannal. (MTI/EPA/Argentin haditengerészet)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.